Szöveg: Kovács Tamás Képek: Benkő Zsolt Kaptam egy megbízást, hogy találjak egy jó kis motorostalálkozós placcot, Mogyoród 50km-es körzetében. A feladat nem volt annyira egyszerű, mert a Hungaroringen túl nem sok mindent ismerek arrafelé (meg a ringet sem úgy, ahogy kéne, de ez most mindegy). Nálunk a tesztmotornál ez úgy működik, hogy az ilyen megbízatásokat azzal teljesítjük, amit dob a gép. Nos, arra a hétre (napra) az új Address volt beírva a naptáramba - és hazudnék, ha azt mondanám, hogy belelkesedtem, hogy egy "majdnem 125-ös" robogóval deríthetem fel a terepet.   Nem, ez a kis robogó nem a szeleburdi gyerekeknek, inkább a tudatos felnőtteknek készült Azt ugyanis nem tudtam, hogy a szélrózsa melyik irányába kellene elindulni ahhoz, hogy valami ütős motorosbuli helyszínt találjak, és mivel a határidő napján délben még a Suzukinál vártam a "felderítőgépre"...kezdett teljesíthetetlen vállalásnak tűnni a dolog. Csakhogy ezek a kilátástalan kételyek a városon átvágtatva kezdtek egyre elhalványulni, ugyanis a kis masina egyáltalán nem volt vállalhatatlan teljesítményű. Az előre beharangozott 9 lóerőtől még hervadt voltam, és azt gondoltam, a "misszió" ma már nem sikerül - de a nyeregben a fejemből kipattant első gondolat egy határozott "megy ez!" volt.   Szép a kéttónusú metálfényezés; az első idomba épített indexek alatt helyzetjelzők égnek menet közben, javítva az esélyeinket a forgalomban... Budaörsről Mogyoródig ugye szépen átlóban át kell kelni a városon - ez tényleg olyan simán (gyorsan) ment, hogy csak az M3-as kivezetőn jutott eszembe, hogy délelőtt még egy nagyobb bringa után vágyakoztam délutánra. Sík úton 100-zal tudtam menni, mondjuk ez már a vége volt. Aztán jöttek a dombok, és velük a gondok. Nem valós problémáról beszélünk, mert egy "B125-ös" városi robogótól hegymászási képességeket várni olyan, mintha a Hayabusától meg azt szeretnénk, hogy férjen be a bukó az ülés(púp) alá. Tulajdonképpen nem is tekert rosszul a 113 köbös gépezet, "egészséges" 9 lóerőt véltem felfedezni benne, ha lehet ilyet mondani.   A műszerfal a semmi-extra kategória: van rendes benzinszintjelző, de nincs napi számláló és időóra sem, semmi LED-panel... De legalább a mutató elforog 110-ig (a lejtőn) A saját - 8 lovas - 100-as robogómnál például határozottan (sokkal) jobban megy, pedig az kétütemű. A gázkart kétállású kapcsolóként (koppon) használva, igazából elég jól, az útitervnek megfelelően haladtam felfedező túrámmal a Gödöllői-dombságban - és egyszer csak, egy csapásra azt vettem észre, hogy ennél jobb bringát most nem is kívánnék magam alá. Ha egy mondatban akarnám összefoglalni ennek a miértjét, akkor azt mondanám, hogy a számomra ismeretlen tájakon "nyomás alatt" motorozni (estére le kell adni az anyagot a találkozó helyszínével...) tökéletes az Address: észrevétlenül faltam vele a kilométereket, a szó jó értelmében.   Mindkét oldalon nyitott kesztyűtartó, középen szatyorakasztó fül; a gyújtáskapcsoló nyílása a kulcs hátuljával mechnaikusan zárható (egyes kerületekben ez kulcskérdés lehet, szó szerint...) l Olyan érzés volt, mintha egy öreg cimbora lett volna velem - pedig két órával előtte indítottam be először. A kis Suzuki minden segítséget megadott: az ülés alatti 20 literes hely simán elnyelte minden cuccomat, a nyitott kesztyűtartóban elfért az "itiner", meg sem kellett állnom, hogy megnézzem a térképet (elég sokszor előfordult aznap). Benzinkutat sem kellett keresgélni egy olyan környéken, ahol öt falun keresztül nemhogy autóval, hanem egy lélekkel nem találkoztam, egyedül a kocsma előtt egymásra borult biciklik utaltak arra, hogy itt még élnek emberek. A gyártó 2 liter alatti (rekord) fogyasztást ígér, amit nekem sikerült 3 fölé tornásznom a járatós géppel - ez is rekord. Az 5 literes tank (elsőre) 150km-re volt elég a hegyekben.   Egyszerű, de nagyszerű a mechanikus rögzítőfék, amely a hátsó dobféket akasztja ki/be. Nem csak a lejtőn parkoláskor, hanem a budai piros lámpáknál is kényelmes lehet Gyorsan a mentségére legyen mondva, hogy a második tankot már (nem "nyomás alatt") kihoztam 2,2-re, tehát összességében jó két és fél literrel járkáltam, mondhatni dinamikusan. Amúgy a menetdinamika csökkentésével sem voltak gondok, a dombok túloldalán, a lejtőkön is számíthattam az Addressre - magyarul fog a fék. Na azért nem kell komoly satukra gondolni, hátul például dobfék teszi a dolgát - de ez a lényeg, teszi a dolgát. A 9 tagú ménessel simán megbirkózik, még akkor is, ha előre sejthető: a dobfékek új korukban "jobb formában" vannak, mint később, a használat során lesznek. Elöl szerencsére van egy tárcsa, egy nyereg, meg egy dugattyú.   A 9 lóerős léghűtésest érezni 12-nek is... A fogyasztása több, mint kedvező, és még a hangja sem rossz Az Address kiegyensúlyozott teljesítményének, barátságos jellemének (és a szerencsének) köszönhetően megtaláltam a nyergében azt, amit kerestem: egy tökéletes helyszínt az őszi túra célpontjának, egy csinos horgásztó-komplexum formájában Alsópetény határában. Innentől "stresszmentesen" motorozhattam tovább, végre tényleg figyelve a gépre, nem csak a térképre. Na, ezt nem kellett volna, mert egyből megfájdult a hátsóm a kissé keskeny ülésen, amit (nyilván) terveztek inkább városi fickándozásra, mintsem 150km-es "felderítő túrákra". Amúgy más bajom nem volt, a lábam is elfért a 181 centis magasságommal; a nyeregtől eltekintve abszolút kényelmes a kicsike.   Szerencsére a Suzukinál nem ciki a berúgókar: ha lemerül az akksi, akkor sincs baj Visszaérkeztem a futómű teszt helyszínére (Budapest) - ekkorra itt már háborús állapotok uralkodtak. Nem, nem péntek délután volt, hanem július 8-a: akkor érkezett az özönvízszerű esőzés. Eleinte "meg sem éreztem", felvettem a kiváló Nelson Rigg esőruhámat, és kerülgettem tovább a pánikoló autósokat. Akkor vált kellemetlenné a szituáció, amikor már én is tengelyig gázoltam a vízben, és a taposón(!) folyt át a kellemes, amúgy Balaton-hőmérsékletű csapadék. Ekkor döntöttem úgy, hogy az esőben kiürült járdán folytatom az utam a totálisan beállt, seelőre-sehátra Hungária helyett... Mert az Address-szel mindenhol elfértem, a zebrán is, a bicikliúton is...   A június eleji özönvízben a feje tetejére állt a főváros - az Address-szel csak annyit vettem észre, hogy esik az eső... Komolyan, az egyetlen kellemetlenséget a párásodó plexim jelentette a dugógyilkos Suzuki nyergében, a feje tetejére állt főváros sűrűjében! Perverz módon élveztem, ahogy Újpestről a Fradi stadionig, a sárgán villogó lámpák és a kereszteződésekbe beragadt autók kereszttüzében, a balatonnyi vízen át, egyszóval a kaotikus állapotok közepette végigvágtattam a körúton...az Address mindenhol elfér! Szerencsére kombinált fék sem rontja a fékkel bekormányzást az autók közötti "bujkálásnál", mondjuk egy ABS-t megköszöntem volna ezekben a nehéz órákban. Az egyszerű futómű megtette, amit megkövetelt a haza(i úthálózat): csak egyszer-kétszer koppant fel a híresen szar részeken a Hungárián, meg a kevésbé híreseken, amik most víz alatt voltak...   Széria a középsztender, ABS viszont nem jár ennyi pénzért A lényeg az egész cunamiban az, hogy ekkor sem kívántam volna más/jobb bringát magam alá, és aznap ezt már másodszor éreztem, ami nem olyan sok motorról mondható el... Délelőtt nem gondoltam volna, hogy aznap még kétszer is kihúz a sz...szorult helyzetemből ez a kis robesz . Azért hazafelé még egyszer okozott "kényelmetlen szituációt" is, amikor egy kamiont próbáltam megelőzni az autópályán - de nem sikerült 1 kilométer alatt, és sorolhattam vissza mögé (a vízfüggönybe). Az "agglomeráció határáról" már necces lehet a bejárás, de legalábbis dögunalmas. Különben, aki az autópályán akar robogózni, vegyen Burgman 650-est.   Kényelmes testhelyzet, van hely a térdnek és a lábtér is elég, csak az ülés keskeny kissé Csakhogy Burgonyát nem kapni ilyen jó áron! Miután ilyen szépen elmeséltem egy (tartalmas) napomat az új Address nyergében, nézzük meg 648 ezer forintért kínált 110-es piaci esélyeit. A Yamaha hasonló, "olcsómotor" elven vezette be anno a retró Delightot - de a 114 köbcentis gépezet mára 848 ezer forintosra hízott, így szerintem kiesik a versenyből. Keményebb ellenfél a Honda Vision 110, amely csak 30 ezer forinttal drágább, és jobb fék van rajta, meg kevesebb hely az ülés alatt. Fazonra is nehéz dönteni közöttük, amíg az egyikhez nem adnak egy ajándék dobozt vagy plexit, addig ez egy örök eldöntendő kérdés marad.   Pont annyi cucc fért bele, mint a saját 100-as robogómba, de mivel ennek más az elrendezése, a zárt sisakomra nem tudtam rácsukni az ülést. A tanksapka is az ülés alatt van Szép a hátsó lámpa, harmonizál az elsővel; a hátsó indexek is szélesebbnek láttatják az apró motort. A doboztartó-kapaszkodó széria TM Ítélet: Az Address a motoros ember garázsában tulajdonképpen kötelező kelléknek kellene, hogy legyen, és nem azért, mert kevés helyet foglal, hanem mert sok pénzt és időt takarít meg. Ezzel nem mondtam újat, de a Suzuki 110-ese jelenleg a legjobb vétel a piacon a kategóriájában. Arról nem is beszélve, hogy a dugóban egy élménymotor válik belőle; mert mindennek megvan a helye: GSX-R-nek a pályán, Hayabusának a sztrádán, Banditnak az utcán, az Addressnek meg a városban - hidd el, minél sűrűbb a forgalom, annál jobban fogod élvezni...   Előnyök / hátrányok - Suzuki Address 110 L5 Elfér bárhol, tehát bárhol! Viszonylag jól megy, gyorsul Viszonylag jól meg is áll Minden szempontból praktikus (tárolóhelyek, fogyasztás, felszereltség) Könnyű kezelhetőség... Szép forma, szép szín Kissé keskeny ülés Egyszerű műszerfal, Lehetne 125-ös kiszerelésű :) Az agglomeráció határán "elfogy"   MotoPartsShop.hu ajánló az új Address-hez Hogyha ha Te nem - maradi módon - a kesztyűtartóban matatnál a térképpel, hanem a jóval elegánsabb és naprakészebb okostelefonos (GPS-es) navigációt választod, akkor egy ilyen praktikus, könnyedén a kormányra rögzíthető RAM Mounts (USA) konzollal, karral és X-tartóval (lentről felfelé) alaposan megkönnyítheted a dolgod. Ezekről a termékekről bővebben ebben a cikkben (ismertető videóval).   Műszaki adatok: A tesztmotor.hu cikkében

– Az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal 28 153 euróra (8,7 millió forintra) emelkedett a Németországban értékesített gépkocsik átlagos ára – közölte Ferdinánd Pezenhoffer professzor, az egyetem CAR (Center Automotive Research) intézetének az igazgatója. – A 0,24 százalékos első félévi inflációhoz képest a németek lényegesen növelték kiadásaikat új autó vásárlására – mutatott rá. A magasabb átlagár mögött elsősorban a szabadidő terepjáró SUV modellek növekvő népszerűsége és az eladásokon belül a kisautók csökkenő részaránya rejlik – mutat rá a dpa hírügynökség által idézett tanulmány. Az arányoknak a nagyobb méretű és nagyobb teljesítményű modellek felé történt eltolódásához nagyban hozzájárultak a csökkenő üzemanyag árak. A SUV modellek részaránya az első félévben 19,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról, a kisautóké pedig 22,4 százalékra csökkent 23,2 százalékról.

A Yamahával versenyző Lorenzo ezzel befogta márkatársát, a harmadikként befutó olasz Valentino Rossit a vb-pontverseny élén, s növelte előnyét a második helyen célba érő, a királykategória legutóbbi két világbajnokságát megnyerő honfitársával, Marc Márquezzel (Honda) szemben. Eredmények: MotoGP: 1. Jorge Lorenzo (spanyol, Yamaha) 42:53.042 perc 2. Marc Márquez (spanyol, Honda) 42:57.504 3. Valentino Rossi (olasz, Yamaha) 43:03.439 Az állás: 1. Lorenzo 211 pont, 2. Rossi 211, 3. Márquez 159 Moto2: 1. Johann Zarco (francia, Kalex) 41:02.500 perc 2. Tito Rabat (spanyol, Kalex) 41:03.921 3. Alex Rins (spanyol, Kalex) 41:04.285 Az állás: 1. Zarco 224 pont, 2. Rabat 145, 3. Rins 144 Moto3: 1. Niccolo Antonelli (olasz, Honda) 25:56.866 perc 2. Enea Bastianini (olasz, Honda) 25:57.018 3. Brad Binder (dél-afrikai, KTM) 25:57.242 Az állás: 1. Danny Kent (brit, Honda) 199 pont, 2. Bastianini 154, 3. Romano Fenati (olasz, KTM) 122

A mese első része előző heti cikkünkben található.   Ahogy Tóbiás befejezte vidám dalocskáját, a sarkon nagy pöfögéssel befordult egy kis kék teherautó. Józsi, a szamár vidáman integetett ki belőle: - Szervusz, Tóbiás! Szervusz, Balambér! – és már pöfögött is tovább a Széna tér irányába. A Széna téren volt a Városi Piac - Józsi, a szamár pedig egy nagy halom illatos kukoricát szállított oda kis kék teherautóján. A két kis kutyakölyök visszaintegetett, és folytatták az utat az óvoda felé. A Szamóca tér másik oldalán volt az útkereszteződés, ahol zebra és közlekedési lámpa segítette a gyalogosokat az átkelésben. Az úttestre festett zebra arról kapta a nevét, hogy fehér csíkjaival igencsak emlékeztet egy igazi zebrára, és erre a Város másik végében lakó Zénó, a zebra igencsak büszke volt!   A Tóbiás és Balambér Közlekedési Kalandjai foglalkoztató füzet első részének borítója, melyben ezt a mesét is elolvashatjátok   Tóbiás és Balambér már messziről látták, hogy a zebra egyik oldalán ott várakozik Klotild mama, a tyúkanyó és hét kiscsibéje. A kiscsibék ugyanabba az óvodába jártak, mint Balambér. A lámpa még piros volt, Klotild mama türelmesen várakozott, a kiscsibék ott nyüzsögtek mellette. - Látod, kis Balambér? Amíg piros a lámpa, nem szabad elindulni. Majd ha zöldre vált, csak akkor! – okította kisöccsét Tóbiás. - Ugyan már, Tóbiáááás! – méltatlankodott Balambér - Ezt már tudom! Ezt minden óvodás tudja! Piros – tilos, piros – tilos, piros – tilos! – és Balambér hangos csaholásától zengett a Szamóca tér. A gyalogos jelzőlámpa zöld jelzése mutatja, hogy mikor indulhatunk   Közben a tér másik oldalán zöldre váltott a lámpa, és Klotild mama elkezdte átterelni a zebrán a kiscsirkéit. A kis pelyhes sárga gombolyagok vidáman ugrándoztak át az úttestre festett fehér csíkokon, de Klotild mama rájuk pirított: - Rendesen, kicsike csibécskék, rendesen! Nem ugrándozunk a zebrán, hanem haladunk-haladunk, mert sokan vagyunk, és hamarosan újra piros lesz a lámpa! És valóban! A zöld fény már villogni kezdett, ezzel jelezve, hogy hamarosan pirosra vált, de a kiscsibék még nem értek át a túloldalra. Klotild mama hangos kotkodácsolással terelgette a csibéket: - Egyeske, Ketteske, Hármaska, Négyeske, Ötöske, Hatoska - megvan! Heteske, Heteske! Igyekezz, kicsike csibécském! Heteske, az utolsó kiscsibe szaporán kapkodta apró kis lábait, hogy utolérje testvérkéit. Ám Tóbiás és Balambér észrevették, hogy a Széna tér felől épp most fordul be hatalmas, piros tűzoltóautójával Károly, a varjú. - Vigyázz, Klotild mama! Vigyázz, Heteske! – csaholta hangosan a két kis kutyakölyök. Klotild mama kétségbeesetten rántott egyet Heteske szárnyán, és hopp, már fent is voltak a járdán. Károly, a varjú lassított, és odakiáltott Klotild mamának: - Kezét csókolom, Klotild mama! Legközelebb gyorsabban terelje át a csibéket, már piros volt a lámpa! Még szerencse, hogy most nem vagyok szolgálatban, és nem kell tűzesethez sietnem. Minden jót! – és már robogott is tovább hatalmas, piros tűzoltóautójával.   Klotild mama éppen átért a kiscsibéivel Károly a tűzoltóautó előtt   - Mekkora szerencse! –sóhajtott fel Tóbiás – Mekkora szerencse, hogy Károlynak nem kell tűzesethez sietnie. Tudod, kis Balambér, olyankor a hatalmas, piros tűzoltóautó hangosan szirénázik, és nagyon gyorsan megy. Neki ilyenkor szabad gyorsan hajtania, hiszen a tüzet el kell oltani! Az a legfontosabb. És ilyenkor nekünk kell ám vigyázni, nehogy az útjába kerüljünk. - Nahát... - ámuldozott Balambér – Te mennyi mindent tudsz, Tóbiáááás! Ha én is iskolás leszek majd, én is olyan okos leszek, mint te? - Már most is okos kölyköcske vagy, kis Balambér. – simogatta meg mosolyogva kisöccse fejét Tóbiás. A zebrához érve Balambér megfogta Tóbiás mancsocskáját: - Ezt így szoktuk Édesanyával! A járdán mehetek egyedül – na jó, néha kicsit ugrándozni is szoktam – de ha a zebrához érünk, mindig meg kell fogni a nagyobbak mancsát. És mivel Édesanya most nincs itt, így te vagy a nagyobb, Tóbiááás. – mondta Balambér. - Mondom én, hogy okos kölyköcske vagy, kis Balambér! – nézett rá büszkén Tóbiás. A közlekedési lámpa zöldre váltott, a két kis kutyakölyök ügyesen átért a túloldalra. A következő sarok már a Kökörcsin utca volt. Tóbiás az óvoda előtt puszit nyomott Balambér buksi fejecskéjére: - Vigyázz magadra Balambér és viselkedj rendesen! Ne legyen rád panasz! - Perszeeee, jó kölyköcske leszek! – somolygott az orra alatt Balambér – De most futok, megkeresem Heteskét! Biztos nagyon megijedt az előbb ott a zebránál, megvigasztalom! Akkor szia Tóbiáááás! – és hopp, Balambér már ott sem volt.   Tóbiás, Léna a kisegér és Egon a béka az iskolába siet   Tóbiás vidáman folytatta útját az iskola felé. Egyszer csak hangos lábdobogást és lihegést hallott a háta mögül. - Várj, Tóbiás! Mi is jövünk! Várj meg! Tóbiás hátranézett, majd megállt, hogy megvárja két legjobb barátját: Lénát, az egérkét és Egont, a békát. - Hú, Tóbiás, hogy te milyen gyorsan tudsz menni! – szuszogott Léna, és megigazította kicsit félrecsúszott szemüvegét. – Ami nem is csoda, hiszen egy kutyának sokkal hosszabbak és erősebbek a lábai, mint egy ilyen egérkének, mint nekem. És pláne erősebbek, mint egy békának... - vetett egy lebecsmérlő pillantást Léna Egonra, aki még csak most érte utol őket. - Ja... –fújtatott Egon – a békák nem szeretnek szaladni. Csak ugrabugrálni! De azt nagyon! Csak az apucikám azt mondta, hogy az utcán nem szabad ugrabugrálni. Arra ott van a játszótér és a tópart! - Ez az! – vakkantott Tóbiás – Iskola után kimehetnénk a játszótérre hintázni! - Juhééé! – örvendezett Egon – Hintázni és ugrabugrálni! Jó móka lesz! - Jó móka, jó móka... - dohogott Léna, aki sokkal jobban szeretett olvasgatni, mint hintázni és ugrabugrálni – De első a kötelesség! Irány az iskola, kispajtások! A három jóbarát megszaporázta lépteit, és hamarosan befordultak a Mogyoró Körúti Általános Iskola kapuján. Egymás szavába vágva beszélgettek a délutáni játékról, hintázásról, ugrabugrálásról – erről főleg Egon; és hogy mindenki megírta-e otthon a házi feladatát – erről pedig főleg Léna. És persze arról is, hogy mi történt Klotild mamával és Heteskével. Közben pedig Tóbiás titokban arra gondolt, hogy milyen büszke lesz rá az Édesanyja, mikor délután elmeséli neki, hogy nagy testvérhez méltón milyen ügyesen és biztonságosan kísérte el kisöccsét, Balambért az óvodába.   Tóbiás és Balambér segít a tanulásban, hogy helyesen közlekedjünk   A történet során rengeteg mindent megtanulhattunk a helyes közlekedésről. Összefoglaltuk a legfontosabbakat, hogy a gyerekekkel együtt át tudjátok ismételni a mese végén: Zebra: kijelölt gyalogos átkelőhely. Az autósok, biciklisek mindig elsőbbséget kell, hogy adjanak a gyalogosoknak, ha nincsen közlekedési lámpa. A zebrán átkelve mindig fogjuk meg az idősebb kezét, és úgy menjünk át, ugyanis gyorsan átvált a lámpa. Közlekedési lámpa: Felül van a piros lámpa, amin áll a figura egy helyben, ezt már mindenki tudja PIROS-TILOS! Ha az alsó zöld lámpa ég, amin a sétáló figura van, akkor szabad a pálya, átlehet menni az útkereszteződésen! A villogó zöldnél már ne induljunk el, és ha átkelés közben kezd el villogni, szaporázzuk meg lépteinket, hogy biztosan átérjünk. A KRESZ-parkunkban kipróbálhatjátok, hogyan is működik a gyalogos jelzőlámpa. Tűzoltóautó: Ha tűz van, vagy vészhelyzet, akkor riasztják a tűzoltókat. A tűzoltóautóban találhatóak a kellékek, amikkel el tudják oltani a tüzet. Ha szirénázik és felénk száguld, nem szabad átmenni a zebrán sem, mert így jelzi, hogy vészhelyzet van és sietnie kell! Ilyenkor mindenki félrehúzódik, és utat enged a tűzoltóknak. A Rendőr és Tűzoltó napon már találkozhattál tűzoltóautóval. Reméljük tetszett nektek a mese, és sok mindent megtanultak belőle a gyermekek. Ha szeretnél Te is Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai foglalkoztató füzetet és egyet a hangoskönyv CD első vagy második részéből, kattints IDE! A legfrissebb hírekért, újdonságokért, fotókért és videókért lájkold Tóbiás és Balambér Facebook oldalát, továbbá kövess minket figyelemmel itt, az Autószektor Tóbiás és Balambér kalandjai állandó rovatban!