A Magánfuvarozó Nemzeti Fuvarozók Ipartestülete (NiT) huszonnegyedik alkalommal rendezi meg az Országos Személyszállítási Szakmai konferenciát, melynek immáron hatodik alkalommal a leglátványosabb programja a BUSEXPO. A 2013-ban létrehozott kiállítás minden évre egyre több és több piaci résztvevőt vonz, aminek köszönhetően az iparág kezdi kinőni a rendelkezésre álló területet. Ezt Füle László a NiT elnöke mondta köszöntőjében. A nagy érdeklődésre való tekintettel tehát elképzelhető, hogy talán már jövőre új helyszínen sorakoznak fel a buszok.  Füle László a NiT elnöke A buszos személyszállítási ágazat pontosan ugyanannak a forradalomnak a részese, mint a személyautó ipar csak ez talán kevésbé látványos. Ezt már Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára mondta. Előadásában jelentős részt szentelt a jövő hajtásrendszereinek, alternatív üzemanyagainak és a jövőben jelentősen átalakuló utazási szokásoknak. Ezek összessége mindenképpen a kabát újra gombolását jelenti majd a buszos személyszállításban is.  Távolabbról indítva a helyzetértékelést az államtitkár a következőket mondta: „A járműgyártás az elektromos és autonóm járművek előretörésének, az automatizálásnak, valamint a közösségi közlekedés és a járműmegosztás elterjedésének köszönhetően radikális változás előtt áll, amit a fiatalabb korosztályok magasabb fokú mobilitási igénye is erősít. Míg jelenleg az Európában használt gépjárművek 15 százalékos kihasználtsággal működnek, néhány éven belül ez a szám a járműmegosztásos használat elterjedésével 60-70 százalékra növekedhet.” Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár Ami a hajtóanyagokkal, hajtásrendszerekkel kapcsolatos átrendeződést illeti az előrejelzés szerint a 2020 és 2030 között, a dízel hegemóniát szépen lassan leváltja az elektromos, a CNG/ biogáz valamint üzemanyagcellás rendszerek, illetve utolsó mohikánként a dízel-hibrid hajtásláncok. Az arányokat tekintve az 2030-ra mindössze 10% lesz a gázolajos meghajtás aránya, a tortából a legnagyobb szeletet a CNG/biogáz – régi új szereplőként az LNG - és az elektromos alternatívák teszik majd ki. Természetesen az esélylatolgatás mindig több kérdést is felvet. Egyfelől az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódóan a hatótávolság nagysága, másfelől a választott alternatíva infrastrukturális és töltőhálózati kiépítettsége illetve nem utolsó sorban a hátrahagyott ökológiai lábnyom nagysága. Ebbe a helyzetbe kell integrálni a magyar buszgyártást is, ami az elmúlt évek iparfejlesztése után úgy tűnik, hogy felfelé ívelő pályára állt. A 2016-ban elfogadott Nemzeti Autóbuszgyártás Cselekvési Program eddigi eredményeinek köszönhetően. Lepsényi István elmondta: „Jelenleg Magyarországon az ipari termelés felét a járműgyártás adja, ebből a buszgyártás évi 30-60 milliárdot tesz ki, ami a GDP közel 5 százalékát jelenti. A hazai gyártású autóbuszok száma folyamatosan növekszik, a következő időszak legnagyobb előrelépését az export elindulása jelentheti, amihez a digtalizáció és a beszállítóipar fejlesztése szükséges. A kereslet és a kínálat összehangolása a másik fontos feladat: egyre nagyobb az igény az alternatív és elektromos buszokra, emellett a hazai ipar még nem képes luxus kategóriájú buszokat gyártani.” Egyre nagyobb az igény a többfunkciós autóbuszokra. A Volvo katonaság számára fejleszett ilyet Azonban a jövő kecsegtető, hiszen a számos gyártó rövid távú programjában ott van az elektromoshajtáslánc. A teljesség igénye nélkül megemlítendő, hogy a Mercedes-Benz alapokra építkező Inter-Tank-Ker Kft. 2019-ben jelentkezhet saját fejlesztésű elektromos busszal. A Budapesten közlekedő MABI-Bus midi buszai is hamarosan technológiai ráncfelvarráson esnek keresztül. És többek között színre léphet a komáromi összeszerelőüzemet létrehozó BYD kínai gyártó is. A múltidéző járműveknek mindig nagy a sikerük  Az államtitkár a program fontos előrelépésének tartotta, hogy a Nemzeti Autóbusz Bizottság már nemcsak a tendereken, hanem néhány hónapja a közbeszerzéseken is biztosítja, hogy a kiírások megfeleljenek a szakmai szempontoknak, így az indulásra a hazai gyártók is lehetőséget kapjanak. Innentől még inkább fontos, hogy a hazai gyártók minőségben és megbízhatóságban is versenyképes terméket tudjanak biztosítani. Dr. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár A napi közlekedéspolitikai aktualitásokról és a jövőről Dr. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszélt. Az autóbuszos közszolgáltatás liberalizációja 2019 év végén lezárul, a fejlesztések központjában az Európai Uniós irányelveknek megfelelően a kötöttpályás közlekedés kerül. Az államtitkár előrevetítette: „Magyarországon a közösségi közlekedés nemcsak gazdasági, hanem szociálpolitikai kérdés is. A következő időszakban így mintegy 3000 milliárd forintot fognak közúti fejlesztésekre fordítani.” Ennek célja, hogy országhatártól-országhatárig gyorsforgalmi utakon lehessen közlekedni.      

A Rosztyeh vezetője, Szergej Csemezov azt mondta, hogy a Daimler a jelenlegi 15 százalékról 18-19 százalékra kívánja növelni tulajdoni hányadát az orosz vállalatban. A Kamaz második legnagyobb tulajdonosa jelenleg az Avtoinveszt, 23,54 százalékkal, majd a Daimler következik 15 százalékkal. A Rosztyeh vezetője arra nem tért ki, hogy a Daimler miként növelné részesedését a Kamazban és hogy mikor. Oroszországban más német autógyártók is jelen vannak. A BMW-nek már 1999 óta van üzeme a balti-tengeri kikötővárosban, Kalinyingrádban, a Daimler pedig tavaly nyáron kezdte meg első oroszországi üzemének építést, ahol 2019-től E-osztályú modelleket és SUV-okat (városi terepjárók) gyártanak majd. Korábbi értesülések szerint a Volkswagen tárgyalásokat folytat részesedés vásárlásáról a GAZ orosz járműgyártóban. A GAZ már évek óta együttműködik a német céggel, a Volkswagen Nyizsnyij Novgorodban, a GAZ üzemében gyárt VW Jetta, Skoda Yeti és Octavia modelleket, és 2 literes dízelmotorokat is szállít az orosz cég haszongépjárműveihez. A VW eddig mintegy 1,75 milliárd eurót fektetett be Oroszországban.

Győrfi Pál elmondta: a súlyos esetek legtöbbje a fején sérült meg, a többiek karcolásokat, horzsolásokat szenvedtek. A sérültek között nincsenek gyerekek. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője éjjel azt közölte az MTI-vel: a magasságkorlátozó kapuba rohant emeletes autóbuszból négy sérültet a tűzoltóknak kellett kiemelniük. Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a rendőrség büntetőeljárásban vizsgálja a baleset körülményeit. Az MTI információi szerint a busz ukrán rendszámú volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály a busz vezetőjét tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétség miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd az 52 éves ukrán férfit őrizetbe vette és előterjesztést tesz előzetes letartóztatásának indítványozására.  

A 2018 első negyedévében ismét a világ elsőszámú hibrid elektromos autógyártójának bizonyuló Toyota és a világ második legnagyobb hibrid gyártójának bizonyuló Suzuki megkezdte az egyeztetést a még tavaly bejelentett stratégiai együttműködésük részleteiről. A magyarországi újautó piacon is remekül szereplő két japán autógyártó bejelentése szerint az egyeztetés az alábbi témaköröket öleli fel: - A Denso Corporation és a Toyota részéről technológiai támogatás a Suzuki számára egy kompakt, rendkívül üzemanyag-takarékos hajtáslánc kifejlesztéséhez. - A Suzuki által kifejlesztett modellek gyártása a Toyota Kirloskar Motor Private Ltd. (TKM) üzemében, indiai értékesítésre a Toyota- és Suzuki-hálózatokon keresztül. - A Suzuki által kifejlesztett modellek – beleértve a TKM által gyártandókat (lásd fent) – szállítása Indiából afrikai és egyéb piacokra a Toyota és Suzuki által, a Toyota és Suzuki értékesítési hálózatait felhasználva, illetve az együttműködés továbbfejlesztése a logisztika és szolgáltatások területein is. - A Suzuki volt az első japán vállalat az indiai piacon, és azóta az indiai emberekkel közösen dolgozik a motorizált társadalom építésén. Ez képviseli azt a ’csináljuk meg’ szellemet, amit már a konkrét üzleti partnerség formáival kapcsolatos egyeztetésekről szóló szándéknyilatkozat aláírásakor is említettem. Vagy ahogyan mondani szoktam, a Suzuki egy olyan vállalat, amely a gyakorlatban is megvalósítja a ’Legyünk a legjobbak a városban’ elképzelést. Az indiai társadalom tagjaiként a Toyota és a Suzuki mindent megtesznek azért, hogy minél szabadabb és élvezhetőbb legyen a jövő mobil társadalma, illetve azért, hogy Afrikában és világszerte egyaránt közkedveltté tegyék a ’Made in India’ jelzésű járműveket – fogalmaz Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke az együttműködés kapcsán. - A partnerség bejelentésekor azt mondtam: Akio Toyoda vezetése alatt a Toyota mindvégig lelkesedett a Suzuki által kezdeményezett, a fejlett technológiák fejlesztésére vonatkozó együttműködésért. Szeretném kifejezni ezért szívből jövő elismerésemet. Közvetlenül ezután a Toyota megszervezett egy sor intenzív és tartalmas megbeszélést. Támogatást kapunk majd egy, a Suzuki számára létfontosságú kompakt, rendkívül takarékos hajtáslánc kifejlesztéséhez, amire minden erőnkkel koncentrálni kívánunk. Remélem, hogy az új, közös projektek hozzájárulnak majd mindkét vállalat jövőbeni sikerességéhez, méghozzá nem csupán Indiában, hanem a globális piacon is  - teszi hozzá Osamu Suzuki, a Suzuki világszintű elnöke.