A már meglevő, LOC névre keresztelt logisztikai központ mellett egy még nagyobb LOC 2 is létrejött. Nagysága 45 futballpályának felel meg, ahol naponta 450 kamion fordul meg, hozza Győrbe a világ minden részéből az alkatrészeket, hogy azok innen jussanak el az Audi motor- és járműgyárába. A két központban együttesen 1200 ember dolgozik, ami azt jelenti, hogy a korábbi ötszáz munkahely mellé további hétszáz is létrejött. Az avatás napján még üres volt a csarnok, ami lenyűgöző látványt nyújt. Az új logisztikai központunk megnyitása egy újabb mérföldkő az elmúlt évek következetes logisztikai infrastruktúra-fejlesztésében, amely rendkívül rugalmas, hatékony, valamint a jövőt tekintve fenntartható folyamatokat tesz számunkra lehetővé. Továbbá az új, eredeti motoralkatrész-gyártó részleg, amely pótalkatrészek gyártásának ad otthont, további fontos kompetenciával egészíti ki az Audi Hungaria motorgyártását - mondta Thomas Faustmann, az Audi Hungaria ügyvezető igazgatója. Elmondta azt is, az energiaellátás területén is új mércét szeretnének állítani. Az új épület ellátása teljes mértékben széndioxid-semleges hő- és elektromos energiával történik. Ennek biztosítása érdekében Magyarország legnagyobb ipari fotovoltaikus berendezését helyezték üzembe. Így a vállalat az új logisztikai központ teljes áramellátását regeneratív úton fedezi. A két logisztikai központ a légifelvételen. Fotó: Audi Szijjártó Péter a csarnokavatón bejelentette, a távozó Faustmann-nak a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta. A miniszter szerint az Audi újabb győri beruházása annak bizonyítéka, hogy az Audi és hazánk kölcsönös bizalmon alapuló stratégiai partnerségben áll egymással. Szijjártó Péter beszélt arról is, Győr és az Audi együttműködése folyamatosan rekordokat döntött. A kormány célja, hogy erősítse a mérnökképzést és a kutatásfejlesztést, s ennek ugyancsak Győr lesz az egyik nyertese. Kifejtette: a magyar járműipari termelés 16 százalékkal 3900 milliárd forint fölé bővült az év első hat hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, a feldolgozóipar teljesítményéből pedig 30,4 százalékot a járműipar tesz ki. A miniszter adatai szerint az autóiparban több mint 145 ezren dolgoznak Magyarországon, 8,2 százalékkal többen, mint egy évvel korábban A kész autókat Győrből vasuti kocsikon szállítják el.  Borkai Zsolt köszöntőjében kiemelte, az ilyen ünnepélyes pillanatok nem csak Audinak, hanem Győrnek és Magyarországnak is fontosak, mivel a sikereket az együttgondolkodás tette lehetővé, s bizonyítják az összefogás fontosságát. Az elmúlt években az együttműködés még szorosabb lett, még fantasztikusabb eredményeket tudtunk produkálni – fogalmazott a polgármester, aki méltatta a győri Auditól  távozó Thomas Faustmannt, az ügyvezetés elnökét, akivel jól együtt tudott dolgozni, s akinek sok sikert kívánt új állomáshelyén, Neckarsulmban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Thomas Faustmann, az Audi Hungaria Motor Kft. rövidesen távozó ügyvezető igazgatója Fotó: MTI Thomas Faustmann meghatottan köszönte meg Borkai Zsoltnak és Szijjártó Péternek, mint fogalmazott a bizalmon alapuló együttműködést, s azt hangsúlyozta, együtt nagy dolgokat vagyunk képesek megvalósítani. Egy 77 hektáros szabad területtel még rendelkezünk – mondta Faustmann, jelezve azt, hogy a 3. ütemű logisztikai bővítésnek is megvan a lehetősége az ipari parkban. A logisztikai központ avatásán részt vett Peter Kössler, aki október elsejétől veszi át a győri Audi Hungaria Motor Kft. vezetését. A rendezvény végén hivatalosan is elindult a logisztikai központ. Az Audiig levő 5.45 kilométeres távot a kamionok négy perc alatt tették meg. A közeli kapcsolatnak és persze a beruházásnak köszönhetően a magyar leányvállalat évente 3 millió eurót tud spórolni eddigi költségeihez képest. A fotón balról, Hornberger Szabina, logisztikai tervező, Molnár Ádám, motorlogisztika vezető, Herbert Steiner, motorgyártásért felelős ügyvezető igazgató, Dr. h.c. Thomas Faustmann, ügyvezető igazgató, Borkai Zsolt, Győr város polgármestere, és Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter

Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban megrendezett közös sajtótájékoztatón jelentették be szerdán. A miskolci gyár a leggyorsabban fejlődő gyárak egyike a Bosch csoport mobilitási megoldások üzletágán belül. - Ez a miskolci beruházás is egyértelműen bizonyítja, hogy Magyarország változatlanul fontos helyszín a Bosch számára és alátámasztja, hogy a miskolci gyár központi szerepet játszik az autóipari gyártás közép-európai megerősítésében – mondta Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője. A beruházás célja a gyár kapacitásának növelése, amellyel magas hozzáadott értékű és költséghatékony mobilitási megoldásokat gyárt a magyar piacra. A gyárban ezért további igény merül fel a magasan képzett szakemberek, valamint a szükséges gyártósorok beszerzése iránt. - A kapacitásbővítés a megnövekedett piaci igényeknek köszönhető. Tekintve, hogy a miskolci vállalat az észak-magyarországi régió egyik legjelentősebb munkaadója, beruházásaink nagymértékben előremozdítják a régió felzárkóztatási törekvéseit, valamint infrastruktúrájának fejlődését. A piaci igények és a régió adta lehetőségek összehangolására törekszünk – mondta Dr. Frank-Stephan Kupfer, a miskolci Bosch gyár kereskedelmi ügyvezető igazgatója. A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. az elmúlt három évben számos gyártásbővítést és kutatási-fejlesztési projektet is megvalósított az Európai Unió társfinanszírozásával. Ezeknek a projekteknek a közös eleme, hogy mindegyik világszintű termékek gyártási feltételeit teremtette meg és munkahelyteremtésével hozzájárult a régióban a foglalkoztatási arány növeléséhez. - Az új projekt keretében az eddigi kutatási eredményeinket tudjuk majd hasznosítani, többek között gyártósorok beszerzését és a hozzájuk kapcsolódó tesztberendezések telepítését az elektromos meghajtások üzletág termékei számára – magyarázta Jochen Limberger, a gyár műszaki ügyvezető igazgatója. A Miskolcon előállított termékek a mobilitás jövőjének a formálásához is hozzájárulnak. A Bosch előrejelzései szerint 2025-ben a világszerte legyártott új járművek mintegy 15 százalékát legalább hibrid hajtáslánccal szerelik, míg Európában az új gépkocsik több mint egyharmada lesz legalább részben elektromos meghajtású. - A büszkeség mellett stratégiai fontosságú az a tény, hogy a Miskolcon gyártott gépjármű-alkatrészek, mint például a fékrásegítő motorok és az elektromos szervomotorok, az elektromos meghajtás alapfeltételét jelentik, a hibrid- és az elektromos autók fontos részét képezik.

A közlemény ismerteti: az Integrált úthálózat-üzemeltetés megvalósítás (INTUT) projekt a Magyar Közút kiemelt projektje, amelyet az Európai Unió is támogat. A bruttó 1,8 milliárd forintos támogatással megvalósuló beruházás alapvető célja a társaság működésének átalakítása annak érdekében, hogy átláthatóbb és hatékonyabb legyen. Az új, integrált vállalatirányítási rendszer a háttérfolyamatok támogatásán túl a műszaki folyamatok támogatását is magasabb szintre hivatott emelni. A fejlesztés ezzel párhuzamosan előtérbe helyezi a modern nagyvállalati kultúra kialakulását is, amely az egyik kulcstényező ahhoz, hogy a társaság maradéktalanul elérhesse stratégiai céljait. Az integrált úthálózat-üzemeltetési működési modellen alapuló munkavégzés 2015 őszén indul, és 2016 januárjában már minden közutas munkavállaló az új vállalatirányítási rendszerben meghatározott módon fogja végezni napi tevékenységét – írja közleményében a társaság.

Dabóczi Kálmán a rendszer indításának első évfordulóján Budapesten azt mondta, a régi rendszerben autósok, kényszerből a tömegközlekedést választók és gyalogosok voltak, a közlekedési nemek között pedig nem volt "átjárás", de a Mol BuBival alternatívát adtak a közlekedőknek, akik kiegészítő eszközként használják a szolgáltatást. Az első évben 815 ezer bérlés volt, 22 ezer felhasználót regisztráltak, és naponta több ezerszer bérlik ki az almazöld kerékpárokat átlagosan 15 percre. Olyan balesetről a BKK-nak nincs tudomása, amelyben a közösségi kerékpáros rendszert használók érintettek voltak, és fontos eredményként említette, hogy nem lopják a bicikliket. Dabóczi Kálmán azt is elmondta, hogy a Mol BuBinak közösségszervező feladata is lett: sokszor baráti társaságok közösségi élményként bérlik ki a kerékpárokat és járják velük a várost. A további fejlesztés a vezérigazgató szerint akkor lesz eredményes, ha a város kerékpáros infrastruktúráját is javítják és a közlekedési kultúrát is fejlesztik. Hozzáfűzte, hogy több állomás létesítéséhez piaci szereplők jelentkezését is várják, hogy ne kelljen az uniós pályázatokra, évekig elhúzódó tervezési ciklusokra várni. A Mol BuBi rendszert hosszas tesztelési időszakot követően 2014. szeptember 8-án indították el, az első hónapban majdnem négyezren váltottak bérletet. A legutóbbi, nyári bővítés után jelenleg a város 11 kerületében 96 gyűjtőállomás, 2109 dokkoló és 1150 kerékpár használható.