A legnagyobb orosz tehergépjármű-gyártó hétfőn azt közölte, hogy a március végéig tartó három hónapban az adózás utáni vesztesége 214,9 millió rubel (1 rubel 4,11 forint) volt a tavalyi első negyedévi 34,4 millió rubel nyereség után. A cég bevétele a vizsgált időszakban 3,4 százalékkal, 27,3 milliárd rubelre emelkedett. A Kamaz nem közölte, hogy mitől lett veszteséges a negyedévben. A Kamaz piaci részesedése az orosz piacon 51 százalék. A cég 2,5 milliárd rubel profitot ért el tavaly, ami csaknem négyszerese az egy évvel korábbinak. Idén 43 ezer 100 jármű értékesítését tervezik, ebből 37 ezret az orosz piacon és 6100-at külföldön ad el. A Kamaz árfolyama 1,20 százalék csökkenéssel, 49,40 rubelen állt a moszkvai értéktőzsdén hétfőn, röviddel a 10 óra után.

Utángyártott vs. eredeti alkatrészek című írásunkban néhány hete egy Volkswagen Golf javításának példáján áttekintettük, hogy milyen kockázatokat hordoz magában, ha valaki úgy akar spórolni a javításon, hogy nem eredeti, hanem az olcsóbb utángyártott alkatrészeket építteti be az autójába. Ismétlésképpen Nem csak az a veszély fenyeget egy ilyen javítás után, hogy a jármű gyári szilárdsági és energiaelnyelési paraméterei jelentősen romlanak, így egy ismételt karambolban sokkal jobban sérül az autó és utasai is, hanem az újból bekövetkezett baleset után már utángyártott alkatrészekből is sokkal drágább lesz helyreállítani az autót, mint abban az esetben, ha szakszerű javításban gyári alkatrészeket kapott volna. De nem csak a fizikai és anyagi biztonságunkról van szó Az utángyártott, sokszor silány minőségű alkatrészek más tulajdonságiak miatt is megkeseríthetik rövidtávon a szerelők, hosszabb távon pedig a tulajdonosok életét. Kezdjük mindjárt a kialakítással. A Volkswagen által beszerzett, bizonyos Yih Sheng márkájú első kereszttartó anyagvastagsága csupán 65%-a volt a gyári alkatrésznek. A teszt után volt alkalmam megemelni a két alkatrészt: a tömegbéli különbség is azonnal érezhető. Ez azonnal megmagyarázza, hogy az ismételt törésteszt után miért nézet ki úgy a kereszttartó, ahogy. Ugyanaz az erőhatás ezt tette az utángyártott elemmel... ...és ezt a gyárival Akinek a 65%-os tömegcsökkentés még nem szúrja a szemét, annak a szakítószilárdsági jellemzők majd fogják. Senkit nem untatnék mechanikai képletekkel (főleg, mert én sem emlékszem már rájuk), de a szilárdsági tényezőket elsősorban a mérettényezők befolyásolják, amelyek a képletekben legtöbbször a harmadik hatványon szerepelnek. Így adódik, hogy míg a gyári kereszttartó 1.426 Mpa (megapascal) szakítószilárdsággal bír, addig az utángyártott elem a mérések szerint mindössze 299-et tudott, ami 79%-al rosszabb érték! Egyéb méretbéli probléma: az illeszkedés A legjobb példa erre az első sárvédő. Illeszkedik a motorház fedélhez, az első vészhárítóhoz, az első ajtóhoz és sok típusnál még a küszöbhöz is. Ha a hézagok nem futnak párhuzamosan, azt az avatatlan szem is könnyen észreveszi, magyarul az autó ránézésre sem áll jól, vagy ahogyan mondani szokták, nincs egyben. Így illeszkedik az utángyárott elem... ...és így a gyári. A másik tényező, hogy egy pontatlanul legyártott alkatrész felszerelése jelentősen növelhető a szerelési időt. Rossz helyen lévő furatok, illesztő fülek, nem megfelelő mérető csavarhelyek mind-mind olyan tényezők, amelyekkel a karosszérialakatosnak felesleges munkája lesz, ráadásul az esztétikailag is megfelelő végeredmény még így sem garantált. Nem csak a méretre nem fordítanak figyelmet Az „utángyártók” nyilvánvalóan nem követik a gyári minőségpolitikát sem. A motorház fedélen figyelhető meg leginkább a jelenség. Egy másik tajvani cég, a Tong Yang Group által szállított motorházfedélen megvizsgálták felépítését és az élek kialakítását. Bár ez a termék tömegében megegyezett a gyári kivitelű alkatrésszel, a vizsgálatok során megállapították, hogy hiányzik a cinkréteg, amit az iparban horganyozásnak neveznek és feladata, hogy a bevonat meggátolja, jelentősen késleltesse a korróziót, vagyis a rozsdásodást. Utángyárott vs. gyári kialakítás Az éleken a meghajlított lemezek (a külső burkolat és a belső merevítés) össze vannak hegesztve. A hegesztés során keletkező varratok nagyon érzékenyek a korrózióra, ezért azokat tömíteni kell. Az utángyártott alkatrészekről ez a varrattömítés teljes egészében hiányzott, vagyis a rozsdával szemben teljesen védtelen marad az elem. Ez nem csak azt jelenti, hogy a korrózió túl hamar fog jelentkezni rajta, így rövid időn belül ismét cserélhetjük az alkatrészt, hanem azt is, hogy az esetenként csak az elem belső részén támadó rozsda szintén csökkenteni fogja az elem energiaelnyelő képességét, így egy baleset során az nem tölti be ezt a funkcióját maradéktalanul. Végül mindig drágább lesz az olcsóbb Talán furcsának hat, hogy miért írunk ennyire hosszan erről a jelenségről. Sokan azt mondják, hogy nekik tökéletes az olcsóbb megoldás is, és talán ezek az okfejtések jobban rávilágítanak arra, hogy az olcsóbb megoldás az esetek többségében végül drágább lesz. Végül, – amit mindig hangsúlyozok – ha az utángyártott alkatrész valóban ugyanolyan lenne, mint az eredeti, akkor ugyanannyiba is kerülne.  

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy személygépkocsi és egy kamion ütközött. A baleset következtében a gépkocsi vezetője olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Fotók: MTI - Donka Ferenc A helyszínelés és műszaki mentés idejére a rendőrség az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárta, mindkét irányban terelés van érvényben.