A Ford már júniusban is közzétett egy szabadalmat egy járműláthatósági rendszerre, amelynek célja a vezető láthatóságának javítása bizonyos időjárási körülmények között, valamint éjszaka, amikor nehezebb látni, mi van az úton előttünk. A rendszer képes lenne észlelni a mozgásképtelen járműveket az út szélén, valamint ha balesetet szenvedtek, majd értesíteni a mentőszolgálatokat, ha ez valóban így van - ami gyorsabb reagáláshoz vezethet. Most ezt követik egy konfigurálható hátsó szenzorrúd ötletével, amelyet a jövőbeli Ford kishaszongépjárművekben használhatnak fel. Ebben az újonnan közzétett szabadalomban a Ford egy speciális hátsó érzékelőrudat mutat be, amelyet a jármű alvázához rögzítenének, és mindkét végén egy-egy kupakkal rendelkezne. Ezek a kupakok a felszerelésükre szánt jármű szélességéhez igazodnának, és maga a rúd különféle érzékelőket tartalmazna a fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) befogadására. A Ford kifejezetten az alvázfülkés modelleket célozza meg ezzel a szabadlommal, amelyeket általában részben gyártott járműként, befejezett hátsó rész nélkül értékesítenek. Így az átalakító cégek könnyen rögzíthetnének egy hátsó érzékelőrudat, amely mindenféle konstrukciót befogadna, ráadásul egyszerűbb és megfizethetőbb módon. „A szabadalmi bejelentések benyújtása minden erős vállalkozás normális része, mivel a folyamat védi az új ötleteket, és segít nekünk egy robusztus szellemi tulajdon portfólió kiépítésében.” – mondta a Ford szóvivője egy korábbi nyilatkozatában. „A szabadalmi bejelentésben leírt ötleteket nem szabad üzleti vagy termékterveink jelzésének tekinteni. Függetlenül attól, hogy mit vázol fel a szabadalmi bejelentés, mindig az ügyfelet helyezzük előtérbe az új termékek és szolgáltatások fejlesztésével és forgalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban.” Forrás: Ford Authority/fordforum.hu További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A növekvő termelési költségek ellenére a kínai ipari vállalatok továbbra is jelentős árnyomással szembesülnek. 2026 júniusában a termelői árak 4,1 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos hónapjában - olvasható az osztrák Industrie Magazin elemzésében. A növekedés azonban csalóka, májushoz képest 0,3 százalékkal csökkentek a termelési árak. A fogyasztói árak szintén 0,3 százalékkal csökkentek havi összevetésben, és csak egy százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezek a számok azt jelzik, hogy a termelési szakaszok áremelkedéseit eddig csak részben hárították át a végfelhasználókra. Márciusban Kína termelői árai 41 hónapnyi éves csökkenő tendencia után először emelkedtek. A termelői árindex 0,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Ez elsősorban a közel-keleti konfliktus miatti magasabb energia- és importköltségeknek tudható be. Az emelkedés kezdetben áprilisban és májusban is folytatódott. A júniusi előző hónaphoz képest tapasztalt csökkenés azonban azt mutatja, hogy ez még nem eredményezett széles körű árfordulatot. A nyersanyagárak 1,2 százalékkal csökkentek havi összevetésben, míg a bányászati termékek árai 0,9 százalékkal mérséklődtek. Az ipari felvásárlási árak közül a vegyipari alapanyagok 1,3 százalékkal, az üzemanyagok és energia 0,5 százalékkal olcsóbbak lettek. A korrekció különösen a nyersolaj és a földgáz termelésében volt hangsúlyos, ahol a termelői árak 11,8 százalékkal csökkentek májushoz képest. Az előző évhez képest tapasztalt meredek növekedés egy része tehát az alacsony kiindulási ponttal való összehasonlításnak és a megelőző energiaár-sokkoknak tulajdonítható. Az adatok egyelőre nem jelzik a kínai gyártók árazási erejének tartós javulását. A termelői árak mögött jelentős eltérések húzódnak meg a gazdaság egyes ágazatai között. A termelési eszközök árai júniusban 5,5 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos hónapjában. A bányászatitermékek árai még 16,5 százalékkal, a nyersanyagoké pedig 8,6 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a gyártott fogyasztási cikkek 0,9 százalékkal olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban. A csökkenés az élelmiszerek esetében 2,1 százalékos, a ruházati cikkek és a mindennapi fogyasztási cikkek esetében pedig egy-egy százalékos volt. Az autóiparban a gyártói árak szintén 2,1 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző évinél. Miért figyeljünk Kínára? A kínai vállalatok tehát egyrészt jelentősen többet kell fizetnek az energiáért, a fémekért és más köztes termékekért, mint tavaly. Másrészt nem tudják teljes mértékben áthárítani ezeket a költségeket az ügyfelekre a vevőkért folytatott versenyben. Ez csökkenti a profitmarzsokat és növeli a költségek csökkentésére vagy a minél több termék értékesítésére irányuló nyomást. Az árnyomás mögött a kínai gazdaság strukturális problémája húzódik meg: Számos ágazatban a magas termelési kapacitások gyenge belföldi kereslettel találkoznak. A vállalatok ezért igyekeznek teljes mértékben kihasználni létesítményeiket és megvédeni piaci részesedésüket. Az árcsökkentések rövid távon gyakran vonzóbbnak tűnnek, mint a termelés csökkentése, még akkor is, ha ez alacsonyabb profitot eredményez. A lap által idézett Mercator Institute for China Studie elemzése szerint a kínai ipari vállalatok mintegy 24 százaléka veszteségesen működött 2025-ben. Egy hagyományos piacgazdaságban a tartósan veszteséges vállalatok gyakran kilépnének a piacról. Kínában azonban az államilag befolyásolt hitelezés és a regionális érdekeltségek a foglalkoztatásban és a termelésben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a veszteséges kapacitások hosszabb ideig működjenek. Az intenzív verseny nemcsak a vállalatokat terheli, hanem tovább gyengítheti az általános keresletet is. Ha a háztartások és a vállalkozások a jövőben alacsonyabb árakra számítanak, elhalasztják a nagyobb vásárlásokat és beruházásokat. Ez tovább csökkenti a keresletet, ami viszont további árcsökkenéseket válthat ki. A nemrégiben közzétett, az év első felére vonatkozó gazdasági adatok megerősítik, hogy a kínai kereslet csak lassan növekszik. A kiskereskedelmi forgalom mindössze 1,3 százalékkal nőtt január és június között az előző év azonos időszakához képest. A növekedés júniusban elérte az egy százalékot, a májusi 0,6 százalékos csökkenést követően. A szolgáltatási fogyasztás valamivel dinamikusabban alakult, az értékesítés 5,3 százalékkal nőtt az év első felében.  A beruházások jelentősen gyengébbek voltak. A vidéki háztartásokat nem számítva a tőkebefektetések 5,7 százalékkal csökkentek az év első felében. A magánberuházások pedig 8,5 százalékkal csökkentek. A folyamatban lévő ingatlanpiaci válság különösen súlyos hatással van: az ingatlanprojektekbe történő beruházások 18 százalékkal zuhantak. Az új kereskedelmi és lakóingatlanok eladóterének mérete 11,6 százalékkal, az eladások értéke pedig 13,6 százalékkal csökkent. Kína ipari termelése ugyanakkor továbbra is gyorsabban növekszik, mint a kereslet. A nagyobb ipari vállalatok hozzáadott értéke 5,4 százalékkal nőtt az év első felében. A high-tech iparban a növekedés 13,3 százalékos volt. A lítium-ion akkumulátorok gyártása 39,3 százalékkal, az ipari robotoké 28 százalékkal, a 3D nyomtatóké pedig 48,5 százalékkal nőtt. Ez a fejlemény rávilágít az egyensúlyhiányra: a termelési bázis elsősorban a politikailag támogatott, jövőorientált iparágakban bővül, míg a belföldi értékesítés csak lassan növekszik.  A kínai autógyártók az export felé menekülnek  Ez a tendencia különösen szembetűnő az autóiparban. A kínai személygépkocsi szövetség szerint a hazai piacon az eladások júniusban 23,4 százalékkal csökkentek, körülbelül 1,62 millió járműre. Ez a kilencedik egymást követő hónap a csökkenésben. Az év első felében a hazai eladások összességében körülbelül 20 százalékkal maradtak el az előző évi szinttől. Az export azonban ellentétes irányban alakult. Júniusban mintegy 882 ezer járművet szállítottak külföldre, ami 82,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első felében az export több mint 70 százalékkal nőtt. A kínai gyártók számára a nemzetközi piacok így kulcsfontosságú felvevőpiaccá váltak gyáraik kihasználásához és a gyenge belföldi eladások kompenzálásához. Az árukereskedelem összességében is jelentősen bővült. Kína exportja 13,4 százalékkal nőtt az év első felében. A gépek és elektromos termékek növekedése 20,1 százalék volt. Ez a termékcsoport a kínai export közel kétharmadát tette ki. Az export fellendülése fokozza a feszültséget a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel. Kína árukereskedelmi többlete az Európai Unióval 2025-ben elérte a 360 milliárd eurót, ami 15 százalékkal magasabb az előző évinél. 2026 júniusában az EU állam- és kormányfői további eszközöket vitattak meg a kiegyensúlyozatlan kereskedelmi kapcsolatok és a verseny esetleges torzulásainak leküzdésére. Egységes megközelítés azonban még nem született: míg Franciaország keményebb álláspontot szorgalmaz, Németország és Spanyolország inkább a párbeszédre és az együttműködésre összpontosít. Az EU kereskedelmi védelmi intézkedései már most is túlnyomórészt a kínai gyártók ellen irányulnak. A 21 újonnan indított dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásból 18 kínai vállalatot érintett. Ezenkívül 2024 óta kiegyenlítő vámok vannak érvényben a Kínában gyártott elektromos autókra. Az Európai Bizottság 2026 harmadik negyedévére tervezi kereskedelmi védelmi eszközeinek átfogó felülvizsgálatát. Mit hozhat a jövő? A legfrissebb növekedési adatok rávilágítanak a strukturális problémákra. Kína bruttó hazai terméke 4,3 százalékkal nőtt 2026 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben a növekedés öt százalék volt. Az év teljes első felében a statisztikai hivatal 4,7 százalékos növekedést jelentett. Ez a fejlemény a hivatalos 4,5-5 százalékos éves célon belül van, de a növekedés lendülete érezhetően lelassult. A Nemzetközi Valutaalap 4,6 százalékos növekedést prognosztizál 2026-ra. A Világbank 4,4 százalékra számít, és további, 4,3 százalékos lassulást jósol 2027-re. Kulcsfontosságú tényezőként említi az óvatos fogyasztókat és az ingatlanpiac folyamatban lévő kiigazítását. A fogyasztás fellendítése érdekében a Világbank többek között a szociális biztonsági hálók bővítését javasolja. Ez nagyobb bizalmat adhat a háztartásoknak, és arra ösztönözheti őket, hogy jövedelmük kisebb részét takarítsák meg. Kína alapvető gazdasági problémája tehát nem kizárólag az egyes árindexek alakulása. Döntő fontosságú, hogy a jól teljesítő, és egyes területeken még mindig növekvő ipari szektor és a gyenge belföldi kereslet közötti tartós egyensúlyhiányból fakad. Az export átmenetileg enyhítheti ezt az egyensúlyhiányt. Minél több kínai vállalat azonban ad el feleslegét a globális piacon, annál nagyobb lesz az ellenállás Európában és más értékesítési régiókban. Fenntartható megoldás ezért valószínűleg csak akkor érhető el, ha Kína erősíti a magánfogyasztást, megfékezi az ingatlanpiaci válságot, és fokozatosan csökkenti a veszteséges termelési kapacitást.  

Miközben egyre több új kínai gyártó lepi el kompakt SUV-kkal a piacot, egy pillanatra úgy tűnhet, hogy mintha megcsappant volna a kombi típusok száma az utakon. Pedig a valóság ezzel szemben teljesen más. Oké, ma már tényleg nincsen kompakt méret alatti kombi, ugyanakkor a Golf szegmense továbbra is számtalan hosszú farú, nagy csomagtartóval rendelkező modellt kínál azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének átülni egy emelt hasmagasságú típusba, ami egy fokkal unalmasabb vezetési élményt kínál cserébe. Mi több, a felső-középkategória is viszonylag erős maradt kombikban, noha elsősorban a prémium szegmens tölti fel azt. Szóval a brit Autocar csinált egy kombi körképet, hogy eldöntse: melyek ma a legjobb kombik a piacon. Az ötödik helyre a Toyota Corolla Touring Sports fért be a maga 598 literes csomagtartójával, hatékony hajtásláncával, remek vezethetőségével, ám néhol gyenge minőségű anyagaival és meglehetősen régimódi infotainment rendszerével. A negyedik helyet a Porsche Taycan Sport Turismo szerezte meg. Ha elsőre meglepő, hogy miért csak a negyedik a minden bizonnyal legjobb vezetési élményt kínáló kombi a világon, akkor a válasz az autó alapvető feladatában keresendő: az Autocar szerint egyszerűen túl szűk a kombi Taycan, a második üléssorba alig lehet betuszkolni két felnőttet, a kupésítás pedig a csomagtartóból vesz el értékes helyet. Arról nem is beszélve, hogy az autó maradványértéke dinamikusan romlik. Harmadik helyen a Volkswagen ID.7 Tourer tanyázik, ami minden bizonnyal az egyik legfelkészültebb MEB padlólemezes autó mind közül. Villanyautó létére tényleg elképesztően jól súlyozott vezethetősége az Autocar újságíróit is levette a lábáról, ráadásul tényleg hatalmas a raktér. Ugyanakkor a megjelenése elég unalmas, még a szellőzőket is képernyőről kell állítani, és meglehetősen költséges is. Így lecsúszott a második helyről, ahol teljesen érthető okokból a BMW 3 Touring szerepel, minden bizonnyal a szegmense legélvezetesebb vezethetőségével, megjelenésével, kényelmével, és nem mellesleg letaglózó fogyasztási adataival. Negatívumként azt hozták fel ellene, hogy költséges, a váltó össze tud akadni és a passzív M futóművel kissé kemény a futása. Ezek mind orvosolhatóak a megfelelő opciókkal. És, hogy ki lett a győztes? Naná, hogy Európa örök kedvence, a Skoda Superb Combi. Ami nem csak elképesztően jól néz ki, de a piac egyik legnagyobb csomagterét is adja alapból 690 literrel, ülésdöntéssel pedig 1920 literesre bővíthetőséggel. Mindezek ellenére megfizethető, és egy sor különböző hajtásláncot kínál, köztük akár konnektoros hibridek és teljesen hagyományos dízelt is. A kabin hangulata nyugtató és nem mellesleg praktikus is, csupán a DSG váltó akadásai tudnak belezavarni a békébe néha, illetve néhány olcsó műanyag előbukkanása kevésbé fontos helyeken. Mindezek elegye egyértelműen kiadta az Autocar számára, hogy a ma kapható legjobb kombi a Skoda Superb Combi. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Eleve nem könnyű döntés klasszikus autókat vásárolni, hiszen egyre nehezebb hozzájuk alkatrészt és szakembert találni, de hatványozottan igaz ez egy üzemórás versenyautóra. Különösen, ha az a világ legelitebb versenyein vett részt korábban. Most többi ilyen elképesztő múltú versenyautót bocsájt vásárra az amerikai Honda/Acura a Heritage Racing Program keretében, akik nem csak eladják a szerencsés vásárlóknak az autókat, de egy komplett karbantartási és track-side programot kínálnak hozzá. Az első körben három autót kínálnak eladásra: az egyik az a 26-os rajtszámú Acura ARX-01a prototípus, amivel megnyerték a 2007-es Sebringi 12 órás futam LMP2 kategóriáját, nem kisebb nevekkel, mint Dario Franchitti, Bryan Herta és Tony Kanaannal a volán mögött. A másik prototípus egy ARX-05 DPi, amivel még a Le Mans-i 24 óráson is részt vettek, míg a harmadik autó az Acura egyik legsikeresebb típusa, egy NSX GT3, legutolsó ikonikus Szabadság szobros festésében. A HRC hozzátette: ez nem csak egy értékesítési program. Minden autót darabokra szednek, és a lehető legjobban felújítanak. A motorok például teljeskörű újjáépítést kapnak a korabeli tervrajzok, mérnöki feljegyzések és fotók alapján. Ezután az autókat versenypályán vallatják a teljes mérnöki gárdával, hogy a vásárló már gyári szintre felkészített autót vihessen a pályára. Ráadásul itt nincs vége, a jövőben további típusok csatlakozhatnak a programhoz: a következő versenyautó például egy Honda motoros IndyCar lesz, az ikonikus Marlboro festést megidéző festésben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!