Újrakezdés a második világháború után A második világháborút követően a hazai gépjárműllomány megcsappant. A Központi Statisztikai Hivatal 1946-ban kezdte újra közölni a hazai gépjárműállománnyal kapcsolatos kimutatást. 1946 novemberében Magyarországon összesen 27002 gépjármű viselt rendszámot, ebből 19346 Budapesten. Járműfajtát tekintve: 6521 személygépkocsi, 7427 teherautó és 13054 motorkerékpár. 1945. júniusában a honvédségi gépjárművek újrarendszámozásáról jelent meg egy rendelet. Ebben szerepelt először az egy betű négy számos rendszer, amelyet hamarosan a civil járművekre is kiterjesztettek. Mindszenty József hercegprímás 1945-1946-ban az A 31 rendszámú Pierce Arrow gépkocsit használta. Forrás: Prímási Levéltár, Fotótár A második világháború előtt használt területi rendszer helyébe járműfajták szerinti felosztás lépett. Sajnos a rendelet nem tért ki az egyes betűk jelentésére; korabeli statisztikák alapján annyi bizonyos, hogy az A, B, C, E személygépkocsit, az F, X, Y tehergépkocsit, a K, T szóló motorkerékpárt, az O teherszállító oldalkocsis motorkerékpárt jelölt, míg az S betű feltűnt személy- és teherautókon is. Kérdéses a Q jelzés, hiszen egyesek szerint vontatók és traktorok esetében alkalmazták, de korabeli sajtóhírek és dokumentumok alapján egyértelmű, hogy szóló kismotorkerékpárokon is használták. Kategóriától függetlenül a Posta tulajdonában álló járművek P, a honvédség járművei H, s feltételezhető, hogy a rendőrség járművei R jelzést kaptak. Természetesen a fenti rendszer sem vonatkozott minden járműre: a miniszterek és egyes vezető politikusok gépjárművei A + egy vagy két számos rendszámot, míg a Köztársasági Elnöki Hivatal járművei B betűt és egy számból álló kombinációt kaptak. Ebben az időszakban visszatértek a kézzel, néhány esetben címfestők által festett rendszámok.   Két betű három szám Az új rendszámtáblák kiadása 1948-ban. Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr Ez a rendszám-kiosztás átmenetinek bizonyult. 1948. április 20-án látott napvilágot a 20000/1948-as K.K.M. rendelet, amelynek értelmében május 1-től bevezették a két betűből és három számjegyből (a kivételezettek esetében egy betűből és három számból) álló, a hátsó táblán Kossuth címerrel ékített elrendezést. 1948. november 1-től régi rendszámmal már nem is lehetett részt venni a forgalomban. Az új rendszerben megtartották a járműfajták szerinti kiosztást, például az államfők, miniszterek és az államtitkárok A + 3 szám, a szolgálati gépkocsik C + 3 szám rendszámot kaptak. A kismotorkerékpároknak jutott a legtöbb betűkombináció, többek között: BD, BE, DA, DE-DZ, KA, KF, KQ stb. stb. Az akkoriban házilag készült törpeautók legtöbbjét oldalkocsis motorkerékpárként regisztrálták – ezért látható több esetben is a N kezdetű rendszám. Vellák József saját gyártmányú törpeautójával.   1948-1950 között lázasan folyt a politikai rendszerváltás, az államosítás, a gépjárműközlekedés szigorítása. Ennek egyik elemeként 1949. október 5-én elrendelték, hogy öt napon belül a hátsó rendszámtáblákon található Kossuth címert át kell festeni. A megváltoztatott elrendezés 1958-ig maradt érvényben - kivéve az 1956-os forradalom időszakát, amikor átmenetileg visszakerült a Kossuth-címer a rendszámokra. Igazoltatás 1954-ben. Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr Az 1950-es években az autóközlekedés leginkább állami járművekkel zajlott. 1955-ben csupán 2200 magántulajdonú személygépkocsi volt forgalomban. Az 1956-os forradalmat követően azonban a helyzet enyhült. 1957-ben rendeleti úton megkönnyítették a használt gépjárművek kereskedelmét, s ötéves részletfizetés mellett kiválasztott személyeknek új autókat is eladtak. 1958-tól egyre több új gépkocsi érkezett – a hazai személyautó-állomány 25595 darabra nőtt. Az új szelek új rendszámkiosztást hoztak magukkal. Két betű négy szám Új vagy majdnem új Moszkvics 402 már az új rendszámmal 1959-ben. Forrás: Fortepan/Tarcsa Lajos 1958. szeptember 2-án jelent meg az 1/1958. számú BM-KPM. közös rendelet a közúti forgalomban résztvevő gépjárművek új rendszámtáblákkal és forgalmi engedéllyel való ellátásáról , valamint műszaki felülvizsgálatáról. Az új, két betűből és négy számjegyből álló rendszer egyik problémája volt a rendszámok felszerelése: „ Azokra a járművekre, amelyek kocsiszekrénye a rendszámtábla felszerelésére megfelelőn ki van képezve, rendszámtábla-keretet nem kell felszerelni. Ilyenek pl.: Wartburg, Spartak, IFA, stb. típusok. Már a Moszkvicson pl. a hátsó rendszámtábla helye nem egyezik a fenti szabványméretekkel, ezért azokra külön keretet kell építeni. A hátsó rendszámtábláknál tehát a személyautókon nagyobb a változás: azok a legtöbb külföldi ország előírásaihoz hasonlóan hosszúkásak lesznek, és rajtuk az új rendszám egybefüggően kap helyet”.   Az új kombináció 32 éven át, 1990. augusztusig maradt használatban. Ez a hazai közúti motorizáció robbanásszerű fejlődésének időszaka. 1960-ban tízezer lakosra 31 személyautó, 4,6 autóbusz és 4,6 haszonjármű jutott. 1985-ben ugyanez az arányszám 1261, 23,4 és 17,7 volt. Konkrét számadatokkal kifejezve: 1960-ban 31268 személygépkocsi, 3482 autóbusz és 28181 tehergépkocsi viselt rendszámot. 1984-ben 1344101 személyautóból, 10251 autóbuszból és 157797 tehergépkocsiból állt a hazai állomány. Forrás: Fortepan/Domonkos Endre Ami a rendszámokat illeti: megmaradt a járműfajta – folyószám rendszer. Az első két betű utalt a jármű jellegére – például az első magánhasználatú gépkocsik a CA betűt kapták, míg a taxik JA, a postai járművek PA stb. kezdetű rendszámot kaptak. Már ekkor megjelent az UA rendszám, amely kezdetben különleges gépkocsikon (darus, seprő, öntöző) tűnt fel. 1966-ban ezt a kategóriát beolvasztották a teherautók közé. A hetvenes években az U kezdetű rendszámok személyautókon tűntek fel ismét. 1977-ig a traktorok is normál rendszámmal közlekedtek. Forrás: Fortepan/FőFOTÓ 1977-ben új kategória jelent meg: a traktorok és mezőgazdasági vontatók új azonosítót kaptak. Megszületett a „lassú jármű” fogalma, amely olyan járművet jelentett, „amely önerejéből sík úton nem képes 25 kilométer/óra sebességnél gyorsabban haladni”. Gyakorlatilag az történt, hogy az új rendelkezés lassú járműnek minősített olyan traktorokat, mezőgazdasági vontatókat, amelyek korábban a gépjármű-kategóriába tartoztak, s korábban forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával vehettek részt a közúti forgalomban. Állami Chevy az 1970-es években. Forrás: Fortepan/Középületépítő Vállalat Az 1970-es évek közepére látható volt, hogy a jelentősen megszaporodott magánautó-mennyiséget ez a rendszer nem tudja kiszolgálni. A dömpingszerűen érkező autók néhány év alatt elkoptatták a teljes I- és U- szériát. Első lépésként a foglalt betűk még szabad kombinációit szabadították fel, de ezzel alig jutottunk el a nyolcvanas évek elejéig. A korábban a postának fenntartott P kezdetű rendszámok, majd a tűzoltóság egykori T betűvel kezdődő rendszámait is újrahasznosították személyautókon. 1988-tól dupla betűk (pl. ZZ, GG, DD) is megjelentek. 1990-ben az YK + folyószám rendszámokkal ért véget a két betű négy számos korszak. Az 1980-as években már egindult a munka az új, három betű – három számos rendszeren, amelyet azonban csak a rendszerváltás után, 1990-ben vezettek be. Az utolsó rendszámkombinációk egyike. Forrás: Fortepan/Prohászka Imre Akit bővebben érdekel a rendszámok története azoknak ajánljuk Dr Várszeghi György: 800 rendszámmal a Föld körül című, nemrég megjelent kötetét, illetve a magyarjarmu.hu összeállítását.

Egy újfajta kamera örökre megváltoztathatja a szabálysértések észlelésének módját. A rendszer már működik az Egyesült Királyságban, Görögországban, az USA egyes tagállamaiban és kísérleti jelleggel most került bevezetésre néhány olasz városban is. Hogyan működik a „robotőr”? A Acusensus kamerák nagy felbontásban beszkennelnek minden elhaladó járművet, függetlenül annak sebességétől. A mesterséges intelligencia valós időben elemzi a képeket, egy konkrét részletre koncentrálva: a vezető kezeire. Ha az algoritmus gyanús tárgyat (jellemzően okostelefont) észlel, vagy azt veszi észre, hogy a biztonsági öv nincs bekapcsolva, azonnal riasztást küld. A hagyományos rendszerekkel ellentétben, amelyek hetek múlva küldik ki a bírságot, a rendszer közvetlenül kapcsolódik a rendőrséghez, így az egyenruhások néhány perccel később megállíthatják az autót és feljelentést tehetnek a bűncselekmény miatt. 1000 bírság 4 nap alatt Ezeknek a rendszereknek a hatékonysága lenyűgöző. Egy nemrég Athénban végzett kísérleti program során a kamerák csaknem 1000 szabálysértést rögzítettek mindössze 4 nap alatt. Ez az adat megerősíti, hogy a mobiltelefon használata vezetés közben komoly probléma, amely a sebességtúllépés és az alkohol mellett a legtöbb közúti balesetért felelős. Olaszországban is riasztó a helyzet: friss tanulmányok szerint minden második fiatal használja okostelefonját vezetés közben, ami végzetes figyelemelterelés, amelyet a hatóságok zéró toleranciával kívánnak leküzdeni. Ki ellenőrzi az ellenőrt? A kérdés, ami az adatvédelemre vonatkozik: dönthet-e egy számítógép arról, hogy megbírságoljon-e minket? A válasz nem, vagy legalábbis nem teljesen. Ahogy az arkansasi közlekedési minisztérium egyik tisztviselője elmagyarázta, az AI csak a „piszkos munkát”, a szűrést végzi. „Az Acusensus mesterséges intelligenciát használ a bűncselekményeket tartalmazó képek azonosítására” – magyarázza a tisztviselő. „Mindazonáltal minden fotót egy képzett rendőr ellenőriz, mielőtt döntés születik a szabálysértő megállításáról vagy a büntetés kiszabásáról.” És mi van a becsületes autósok fotóival? A protokoll azonnali törlést ír elő. „A képeket csak a tárgyalás vagy a szabálysértés bizonyítására őrizzük meg. Az összes többit még aznap töröljük a rendszerből” – biztosítják a hatóságok. A helyzet Olaszországban Míg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban és Görögországban a rendszer már bevált gyakorlat, Olaszországban az intelligens kamerákat még csak kísérleti jelleggel szerelték fel néhány településen. Ha az eredmények megerősítik a balesetek számának csökkenését és a felismerés megbízhatóságát (túl sok téves riasztás nélkül), akkor nagyon valószínű, hogy az év folyamán az egész ország utcáin megjelennek majd. Kérdés, a fejlett technológia mikor érkezik Magyarországra? Forrás: www.autoappassionati.it    

Alapáron 60 millió forintnál drágább modellek (2025) Mercedes-Benz G-osztály/AMG 23/296 autó Range Rover 4/43 Mercedes-Benz SL AMG 1/14 autó Mercedes-Benz S AMG 1/12 autó Aston Martin DBX 1/8 autó Ferrari SF90 1/6 autó Aston Martin Vanquish 1/5 (forrás: Datahouse)  

„Az új garanciacsomag hosszú távú biztonságot nyújt, így ügyfeleink teljes nyugalomban élvezhetik a Citroën modellek egyedülálló kényelmét és nyugalmát. A 8 évig, vagy 200 000 km-ig érvényes gyártói kiterjesztett garancia kiemelkedő ajánlat a hazai piacon.” – olvasható a közleményben, amelyben kiemelték: A Citroën elsőként tavaly, az új C5 AIRCROSS modellhez vezette be a 8 évig/200 000 km-ig érvényes gyártói kiterjesztett garanciát, amelyet mostantól az összes személygépkocsi modelljére kiterjeszt (C3, C3 Aircross, C4, C4 X, Berlingo és SpaceTourer). A gyártói garancia időtartamának kiterjesztése nem csak a márkával szembeni bizalmat, de a maradványértéket is jelentős mértékben emeli. A szerződéses feltételek teljesülése esetén a garancia a gépkocsi újraértékesítésekor átszáll az új tulajdonosra. A 8 év/200 000 km garancia bevezetése nem jár áremelkedéssel. A 8 év/200 000 km garanciát a C3 kishaszongépjármű változata, a C3 Profi is megkapja, ami a piacon egyedülállóan vonzó ajánlattá teszi a városi áruszállítót. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!