Jó néhány cikkünk született az elmúlt időszakban a gépjármű értékesítés területén jelentkező kihívásokkal és azok hatékony kezelésére tett szakmai javaslatokkal kapcsolatban (például IDE és IDE kattintva olvasható). Ezek közül az egyik aktuális kérdéskör a közösségi média helye és szerepe az autóiparban, legyen szó új- vagy használtautó értékesítésről, vagy értékesítés utáni szolgáltatásokról. Ahogy az ICDP fogalmaz: „a közösségi média az elmúlt évtized legjelentősebb web-trendje”, ami sikerét nagy valószínűséggel annak köszönheti, hogy az „egy a soknak” típusú kommunikáció helyett a „sok a soknak” került előtérbe. Lefordítva ez annyit jelent, hogy az elmúlt években a közösségi média komoly véleményformáló szerepre tett szert, ahol mindenki egyenrangú. A „júzerek” egymás közt is elvitatkozhatnak egy autós kérdésen, de az egyszerű felhasználó kérdezhet, véleményt formálhat, vagy akár be is szólhat akár a nagy autógyárnak, a „megszemélyesített” márkának is. Egy biztos, a McKinsey által végzett kutatás rávilágít arra, hogy a közösségi média gyorsabban fejlődik, mint korábban bármelyik más kommunikációs csatorna. A rádió 40 évvel ezelőtt 50 millió hallgatóhoz szólt világszerte, ezt a Facebook a 2004-es megalapítása utáni egy év alatt érte el, és 2020-ra a Föld népességének 70%-ának lesz hozzáférése a népszerű közösségi oldalhoz. Melyik a helyes út? A közösségi média mindenesetre egyre inkább kihagyhatatlan...   A közösségi oldalak elsődleges célja még mindig a személyes kapcsolati hálók kialakítása, emellett azonban számtalan olyan funkcióval bírnak, melyek egyszerűsítik a felhasználók életét. Ezekben a virtuális plázákban ugyanis minden egy helyen van: az oldalon belül találjuk ismerőseinket, kapjuk a minket érdeklő híreket, kereshetünk, cseveghetünk, és érdekes módon megtalálnak minket a minket érdeklő hirdetések, ajánlatok is. Elsősorban ez utóbbi funkció késztette arra az ICDP-t, hogy tüzetesen megvizsgálja ezt a folyamatosan és rohamosan változó közösségi környezetet, és feltárja azokat a lehetőségeket, melyeket az autós iparág szereplői hasznosítani tudnak, például a gépjármű értékesítés szempontjából. A közösségi média áthatja az autóipart is   A szakemberek tapasztalatai alapján az autóipar értékesítési láncainak szereplői nemzetközi szinten nagyon aktív szerepet vállalnak a közösségi média világában, bár jelenlétük professzionalizmusa és intenzitása elég eltérő képet mutat. Az autógyárak főleg márkaépítésre, brand marketingre használják ezeket az oldalakat, ennek keretében virális kampányokat futtatnak. Emellett igénybe veszik a közösségi médiát az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, belső vállalati kommunikációra, és krízis menedzsmentre egyaránt. Az ICDP kutatási tevékenységében elemzi a kereskedők közösségi médiához való hozzáállásának széles spektrumát, és osztályozza a szerepvállalást a legprofibb, a közösségi médiát a kommunikációs startégiájában teljes mértékben integrálva, és nagy költségvetéssel megvalósítva dolgozó vállalatoktól egészen a kisebb, egyszerű, csináld magad mozgalmat követő, kis költségvetéssel manipuláló játékosokig. Játék vagy komoly üzleti lehetőség?   A közösségi média használatának intenzitása nagymértékben befolyásolja azokat az előnyöket, melyeket az ilyen típusú kommunikáció magában hordozni képes. A nagyobb jelenlét több lehetőséget biztosít arra, hogy képet kapjunk a vásárlók igényeiről, elvárásairól és tapasztalatairól, és innen már csak egy lépés, hogy ezt a cég felhasználja egy igen pontosan targetálható kampányához. A „rólunk írták” típusú értékelő oldalak is egyre nagyobb szerepet játszanak, melyek mind a vásárló, mind az eladó számára értékes, első kézből származó autentikus információt szolgáltatnak, és ezáltal lehetőséget biztosítanak az ügyfelekkel való kapcsolat kiépítésére és megerősítésére, vagyis a hatékony ügyfélmegtartására, már amennyiben a kommunikáció a megfelelő módon zajlik. Első pillantásra is összetett - az ICDP közösségi média kutatása   Vitathatatlan, hogy a közösségi média számos előnye mellett jelentős kockázatokat is hordoz magában, így nagyon oda kell figyelni például a brandek és multi-brandeket képviselő kereskedőknek a konfliktusok elkerülésére. Ezekből pedig akad bőven, elég csak az online tartalom megalkotására gondolni: kihez szóljon, hogyan nézzen ki, stb. De legalább ilyen fontos lépést tartani az interaktivitással szemben támasztott igen magas követelményeknek is; a közösségi oldalakon villámgyorsan kell reagálni a kérdésekre és felvetésekre, és illik teljes körű és korrekt tájékoztatást adni, majdnem annyira, mintha a vevő az autószalonban kérdezősködne. Ebből könnyen kiolvasható, hogy ezen a területen el lehet felejteni a klasszikus értelemben vett nyitva tartási időket, egyszerűen azért, mert a közösségi oldalakat látogatók ahhoz vannak hozzászokva, hogy azonnal kérdéseikre azonnali válaszokat kapnak. Ez persze újabb kihívások elé állítja a kereskedőket, és egy speciális munkakör megteremtését teszi szükségessé, amely nagyfokú rendelkezésre állása mellett képes meghallani, megérteni és megválaszolni az online érdeklődő ügyfelek megkereséseit. Tényleg lehet így autót eladni?    Összességében tehát elmondható, hogy a közösségi média egy hatalmas és összetett terület, mely számot tart az autóipar megnövekedett figyelmére. Megfordítja a hagyományos megközelítést a marketingfolyamatok és ügyfélkapcsolatok tekintetében, és arra sarkallja a kereskedőket, hogy közvetlenül foglalkozzanak az ügyfelekkel egy olyan környezetben, melyre korlátozottan tudnak hatást gyakorolni, és amit nehéz ellenőrzésük alá vonni. Mindez ugyanakkor jelentősen megreformálja az autóipar és a vásárlók kapcsolatát a jövőben, így erre is igaz a közhely: „aki lemarad, kimarad”.