A közel harminc éve létező Wrangler esetében már többször is felmerült, hogy egy pick-up verzióval bővítenék az ikonikus márka portfólióját. Az Automotive News riportja szerint az Ohio állambéli toledói gyártósoron készülő Wrangler pick-up-ok várhatóan 2017-18-ban jelenhetnek meg a piacon, egyidőben az alapot adó Wrangler ráncfelvarrott verziójának megjelenésével. Hogy mennyire lehet a jelenlegi hírt komolyan venni, azt Sergio Marchione egy korábbi nyilatkozata is jelzi, miszerint a toledói Wrangler gyártás kiterjesztése érdekében elképzelhető, hogy a márka best-selling modelljének (Cherokee) a gyártását az FCA michigani gyáregységébe kell majd költöztetni. A nagy volumenű re-organizáció pedig nagy tervek megvalósítását sejteti, ahogy azt az alábbi idézet is sugallja. „Törekvéseink sokoldalú megvalósításának lehetőségét találtuk meg a Wrangler gyártás áthelyezésében, ehhez nem kell atomfizikusnak lenni” – mondta Marchione. Több részletre azonban nem derült fény az FCA vezér által, viszont azt kijelenthetjük, hogy a középkategóriás kishaszonjárművek piacát igencsak felkavarná a Jeep platós terepjárója, hiszen a vetélytársak (Toyota, Nissan, Chevrolet és Ford) egyike sem rendelkezik olyan nagy hagyományú terepjáró-gyártási múlttal, mint a Jeep. Forrás: yahoo.com

A fővárosi önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. DBR Metró Projekt Igazgatóság pénteki közös közleményében tudatta az MTI-vel: a modern, őrzött és mozgáskorlátozottak által is igénybe vehető új parkoló elősegíti a térség intermodalitását, azaz az egyes közlekedési módok közötti váltás lehetőségét. A beruházás 171,9 millió forintból és európai uniós társfinanszírozással valósult meg. A közlemény szerint a 4-es metróvonal tavaly márciusban átadott első szakaszának legfontosabb célja a belváros tehermentesítése, a felszíni közúti - elsősorban autós - forgalom fokozatos csökkentése. Ebben jelentős szerepet töltenek be a metróberuházáshoz kapcsolódóan épülő P+R parkolók, ahol az agglomerációból, illetve a külső kerületekből érkező autósok egy része lerakhatja járművét és metróval, villamossal, autóbusszal vagy kerékpárral folytathatja útját. A Kelenföld vasútállomás térsége ebből a szempontból kiemelten fontos városrész: az új metróállomás, a majdani autóbuszterminál, illetve a Budaörsi úti új, kétszintű közúti csomópont mellett itt létesül a legtöbb új parkoló. A metróprojekthez kapcsolódóan a kelenföldi végállomás térségében négy helyszínen összesen közel 1500 új P+R parkolóhely létesül. Két parkoló épül az Etele téri oldalon: az egyik a hétfőn megnyíló, 221 férőhellyel, a másik a Somogyi út és a Gyergyótölgyes utca sarkán, a jelenlegi ideiglenes parkoló helyén, 247 autónak biztosítva parkolási lehetőséget - ez utóbbi építése is befejeződik a tervek szerint 2015 decemberében. A metróállomás és aluljárórendszer Őrmező felé eső oldalán a Péterhegyi úti ideiglenes autóbusz-végállomás melletti terület ad helyet egy harmadik, 485 férőhelyes parkolónak, melynek jelenleg a befejező munkálatai zajlanak - azt várhatóan szeptember végén, október elején vehetik majd birtokba az autósok. A három P+R parkoló együttesen valamivel több mint nettó 670 millió forintból valósul meg - olvasható a közleményben. Mindezeken túl, szintén az őrmezői oldalon, a MÁV kelenföldi vasútállomáshoz kapcsolódó, használaton kívüli vágányainak helyén is létesül egy körülbelül 500 férőhelyes P+R parkoló. A kapcsolódó nyílt közbeszerzési eljárások hamarosan lezárulnak. A beruházáselem első ütemében zajlik majd - várhatóan 2015 őszétől - a MÁV-vágányok bontása és a szükséges közműkiváltásokkal a terület teljes rendezése, ezt követően pedig megkezdődhetnek a parkolóépítési munkák, melyek a tervek szerint 2016 év végéig tartanak majd - írták. Forrás: MTI

Hajdu András, a WeLoW Aviation Consulting társalapítója előadásában azt mondta, hüvelykujj-szabályként minden egymillió utas nagyjából ezer új munkahelyet teremt, az első évben egy régióban átlagosan 140 új munkahely keletkezik megfelelő légi összeköttetés esetén, ez a járat üzemeltetésének hatodik évében már 1300-ra emelkedik. Napi 80 eurós átlagos költéssel számolva egy utas 212 euró bevételt generál az első évben, a hatodikban pedig már 342 eurót - tette hozzá. Elmondta még, hogy a diszkont légitársaságoknak jelentős befektetést igényel egy-egy új járat elindítása, mivel egy átlagos, ezer kilométer hosszú útvonal üzemeltetése 7 millió euróba kerül. A repülőterek kiszolgálási díjai a diszkontok költségsorrendjében a második helyen vannak a kerozin után, ezért a reptérüzemeltetők azzal tudják segíteni az új útvonalak beindítását, ha kedvezményeket adnak, amely viszont a sok utas miatt hamar megtérül. A szeptember 3-án és 4-én tartott konferencia előadói Max Oldorf, a ch-aviation légügyi szaklap munkatársa a konferencián arról beszélt, hogy főként a diszkont légitársaságoknak köszönhetően jelentősen bővül egy-egy járat átlagos székkínálata: míg 2005-ben 111 ülőhelyet biztosítottak egy járaton, addig 2014-ben már 140-et. Adataik szerint a regionális légitársaságok piaca jelentősen beszűkült: a legtöbb ilyen profilú cég megszűnt, a többiek pedig állami támogatás, vagy nagy társaság általi felvásárlás nélkül alig tudnak üzemelni. Tovább rontja a helyzetet, hogy a piac tovább szűkül - fűzte hozzá. Fapados légitársaságok közötti árháborúra lehet számítani a Ryanair marketingért felelős vezérigató-helyettes szerint Kenny Jacobs, a Ryanair marketingért felelős vezérigazgató-helyettese előadásában azt hangsúlyozta, hogy a közép-kelet-európai régióban még nagyon nagy fejlődési potenciál van, ezért jelentős járatbővítéseket terveznek és nagyobb figyelmet fordítanak az üzleti utazókra is. Jelezte továbbá: a jövő héten közlik a magyar piacra vonatkozó 2016-os nyári menetrendjüket, az idei téli időszakra pedig "árháborút" jelentettek be. Ezzel kapcsolatban a helyettes vezető további részleteket nem mondott. Forrás: MTI

Hisakawa Hidehito, az Exedy csoport elnök-vezérigazgatója az épület pénteki átadóünnepségén elmondta, hogy megháromszorozták az üzem alapterületét, és 2016 januárjától kezdődően automata sebességváltók alkatrészeit állítják majd elő. Hozzátette, hogy a japán cégcsoport által gyártott automata sebességváltó alkatrészek 25 százaléka Tatabányán készül majd egy új technológia alkalmazásával. Hangsúlyozta, hogy Tatabánya a cégcsoport egyik meghatározó telephelye, a japán, a kínai és az amerikai mellett. A vállalkozás 1994-ben települt Tatabányára, főként a Magyar Suzuki részére gyártottak kuplungokat. Az üzemet 2008-ban bővítették, létrehozva az automata sebességváltók alkatrészeinek európai logisztikai központját. Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat a beruházás keretében megvásárolta az üzem telkével határos 37 ezer négyzetméteres területet. A termelés 2016 januárjában kezdődik az új üzemben, a teljes kapacitás elérésekor az árbevétel várhatóan meghaladja majd a 2,9 milliárd japán jent, a 6,4 milliárd forintot. Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében ismertette, hogy az Exedy a 7,2 milliárd forintos beruházásához 800 millió forintos állami támogatást kapott. Kiemelte, hogy Japán a 13. legnagyobb beruházó Magyarországon, a két ország kétoldalú áruforgalma 5,5 százalékkal nőtt 2014-ben. Dzsunicsi Koszuge, Japán magyarországi nagykövete a gyár átadása előtt elmondta: 150 japán vállalat rendelkezik magyarországi képviselettel, összesen 26 ezer munkavállalót foglalkoztatva. Az Exedy Corporation világszerte 23 országban 41 leányvállalattal van jelen, és több mint 17 ezer embert foglalkoztat. A globális árbevétele 2014-ben meghaladta az 1,7 milliárd eurót. Az Exedy Corporation tatabányai termelő üzeme, az Exedy Dynax Europe Kft. 2014-ben 38 alkalmazottat foglalkozatott. A társaság által közzétett eredménykimutatás szerint a cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2,45 milliárd forint volt, ebből 1,7 milliárd forint exportból származott. A Exedy Dynax Europe Kft.-ben 63 százalékos az anyacég, az Exedy Corporation tulajdona. A társaság honlapja szerint az Exedynek Európában Angliában, Magyarországon és Oroszországban van termelőüzeme.