Mindez még 1995-ben történt, amikor a hybridek kísérleti járműveknek számítottak, és igen bizonytalan jövő előtt álltak. Most, húsz évvel később a Toyota büszkén jelentette be, hogy több mint nyolcmillió darab hybrid gépkocsit adott el. Az újabb milliós mérföldkövet mindössze tíz hónap leforgása alatt érte el a Toyota. A Toyota Prius három generációja Nehéz felmérni, pontosan mit is jelent ez a nyolcmilliós szám a környezet, illetve a hybrid gépkocsik tulajdonosai számára. Hogy a számadat jelentőségét érzékeltessük: a Toyota számításai szerint idén július 31-el bezárólag a márka hybrid gépjárművei összesen mintegy 58 millió tonnával kevesebb CO2-t bocsátottak ki, mint amekkora a hasonló méretű, hasonló menettulajdonságokkal bíró, hagyományos belső égésű motorral szerelt gépkocsik széndioxid-emissziója lett volna. A Toyota becslése szerint hybrid járművei az évek során mintegy 22 millió kiloliterrel (1kiloliter: 1000 liter) kevesebb benzint fogyasztottak, mint amennyire a hasonló méretű benzinüzemű gépkocsiknak szüksége lett volna. Az üzenet egyértelmű: a világ minden pontján otthonra lelt hybridek immár megkerülhetetlen szereplői az autóiparnak. A Prius 1997-es bevezetése óta a Toyota fokozatosan és folyamatosan vezette be a Hybrid technológiát teljes modellkínálatában, a Yaris Hybrid városi kisautótól a közelmúltban bejelentett RAV4 Hybrid szabadidőjárműig. 2015. augusztusában a Toyota összesen 30 különböző hybrid, valamint egy hálózatról tölthető (plug-in) hybrid modellt forgalmaz a világ több mint 90 piacán. Az elmúlt egy év során a Toyota számos új hybrid autó forgalmazását kezdte meg a világpiacokon: ilyen az Esquire Hybrid (csak Japánban kapható), a Lexus RC300h, valamint a közelmúltban bevezetett Sienta Hybrid. Hamarosan további hybrid újdonságok érkeznek, például a Corolla Hybrid és a Levin Hybrid (csak Kínában), valamint a RAV4 Hybrid. A Toyota a jövőben is folyamatosan bővíti modellkínálatát új hybrid típusokkal, amelyeket minden eddiginél több nemzetközi piacon fognak forgalmazni. A környezetbarát gépkocsik fejlesztéséhez szükséges technológiákat felölelő, a legkülönfélébb üzemanyag-kombinációk felhasználását lehetővé tevő hybrid technológiákat a Toyota a XXI. század alapvető környezetvédelmi technológiái közé sorolja. Ezen technológiákat a nem hybrid gépkocsijainak továbbfejlesztésére is felhasználja. A Toyota teljes termékpalettájára vonatkozóan a teljesítmény növelésére, a költségek csökkentésére, és a modellkínálat szélesítésére törekszik, beleértve a nem hybrid gépkocsikat is.

A 30 éves szombathelyi pilótát a korábbi háromszoros Eb-győztes német Jochen Hahn előzte meg a kvalifikáción, ez pedig meglepetés, Kiss ugyanis szombaton komoly fölényben volt a riválisokkal szemben. Az időmérő első, 20 perces szakaszában a magyar címvédő magabiztosan a leggyorsabb volt, ám az úgynevezett Superpole-on, az időmérő második, 10 perces részében, ahol már csak a legjobb 10 küzd az első rajthelyért, nem sikerült megvernie Hahnt, aki a hétvége legjobb körét érte el. A német versenyző 2:01.455 perces körrel válaszolt Kiss 2:01.822 perces idejére, így a regnáló Európa-bajnok csaknem négytized másodperccel maradt el a pole pozíciót jelentő időtől. "Váratlanul ért és meglepett, hogy Jochen ennyivel jobbat ment, de így sem állunk rosszul, az összetettben mögöttem második Adam Lacko most is hátrébbról rajtol, ezért összességében egyáltalán nem vagyok csalódott" - nyilatkozta az MTI-nek Kiss, aki szombaton az első futamon sima rajt-cél győzelmet aratott, a második versenyen pedig negyedik lett, és ezzel növelte  előnyét az Eb-pontversenyben. A mostani időmérős eredmény azt jelenti, hogy a magyar Európa-bajnok az első versenyen a második, a késő délutáni második viadalon pedig a hetedik rajtkockából startol. A 16 pilótát felvonultató mezőny 13.55 órakor kezdi az első, majd 17.05-kor a második 11 körös viadalt. Forrás: MTI

A hibrid és elektromos autózás kapcsán a hatótávolságot meghatározó akkumulátor és a gyorsulásért is felelős elektromos motor mellett a hajtásrendszer hatékonysága szintén kulcsfontosságú. Ez az elektromos rendszer egyrészt a teljesítményért és az energetika kezelésért felel, másrészt feladata az elektromos meghajtásban rejlő lehetőségek kiaknázása. Ennek köszönhetően javítható a vezetési élmény, részben a magas indítónyomaték, részben a villanymotor reakciós jellemzőinek segítségével. A Continental, a világ egyik vezető autóipari beszállítójaként több mint tíz éve az e-mobilitás úttörője, jelenleg a teljesítményelektronika második generációját gyártja öt európai autóipari vállalat számára. Az eddigieknél még kompaktabb és nagyobb teljesítményű, harmadik generációs rendszer 2015 augusztusában kerül a gyártószalagra. ”Az elektromos meghajtás hosszú távon kiemelten fontos szerephez jut az autóiparban. A belsőégésű motorokkal ugyanis egyre nehezebb megfelelni a világszerte érvényben lévő, folyamatosan szigorodó irányelveknek, amelyek az üzemanyag fogyasztás, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 20-35 százalékos csökkentését követelik már 2020-ra” – mondta Dr. Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary Kft ügyvezető igazgatója. Kiemelte: a közeljövőben két területen is erőteljes fejlődés várható. Az egyik, a hálózatról tölthető járművek piaca, a másik pedig a 48 voltos hibrid rendszer területe. Utóbbi egy olyan új technológia, mely megfizethető áron, könnyedén integrálható a hagyományosan működő járművek szerkezetébe és jelentős üzemanyag megtakarításhoz vezet. A Continental a tervek szerint már 2016-ban piacra dobja a ”48 Volt Eco Drive” elnevezésű rendszert. A harmadik generáció könnyebb és hatszor erősebb az elsőnél ”A teljesítményelektronika funkcionalitása és hatékonysága mellett a súly és a helyigény is fontos tényező az autóipari gyártók szemében. Harmadik generációs rendszerünk hatszor nagyobb teljesítményre képes, mint az első, így egy hatszor erőteljesebb motort is képes működtetni. Emellett a súlyát a kezdeti 12 kg-ról körülbelül 8 kg-ra csökkentettük, valamint a fejlesztéshez szükséges idő is lerövidült. Ugyanakkor az alkalmazási lehetőségek köre egyre bővül. „A Continental még a nyáron megkezdi a gyártást, az új rendszer szinte az összes járműtípusban alkalmazható lesz, a kizárólag elektromos alapokon működő gépkocsiktól egészen a nagyteljesítményű sportautókig” – tette hozzá Keszte Róbert. A Continental teljesítményelektronikáját úgy tervezték, hogy moduláris és skálázható legyen, amit a „mild” hibridtől az elektromos autóig, a kisautótól a luxus szedánig bármelyik jármű használhat. Minőségi díj a Budapesti üzemnek az Auditól A Continental Hibrid Elektromos Jármű üzletága felel az elektromos hajtás létfontosságú elemeiért: a teljesítményelektronikáért, a villanymotorokért és az akkumulátorkezelésért. A nürnbergi központ – ahol a szóban forgó elektronikát gyártják évek óta – ad helyet a teljesítményelektronika elsőrangú tesztelési és fejlesztési központjának. Az üzletág ezen kívül 2011 óta Budapesten is fejleszt és gyárt rendszereket. A vállalat magyarországi üzeme 2014-ben megkapta az Audi Minőségi Díjat a „megelőzés és megbízhatóság” kategóriájában. A Continental vezető szerepet tölt be az elektromobilitás terén, széleskörű szakértelmét rengeteg saját fejlesztésű újítás is bizonyítja, mint például Európa első hibrid rendszer sorozata (2003), vagy a világ első, ritkaföldfémeket nélkülöző, külön gerjeszthető szinkronmotorja (2011). A globális autóipari beszállító különböző részlegei a központosított szerkezetnek köszönhetően megfelelnek az összes, elektromos meghajtású járműre kivetett követelményeknek, az integrációtól kezdve, az energiaoptimalizáláson és a meghajtáskezelésen keresztül egészen a járműbiztonságig, az információkezelésig és az energiatakarékos gumiabroncsokig.

A T-sorozat 6,1 százalékos növekedéssel 102 500-as kiszállítási darabszámot ért el (2014. január-július: 96 600). A Crafter kiszállítási mennyisége 3,9 százalékkal 27 600 járműre gyarapodott (2014. január-július: 26 600). A Caddy típusból világszerte 2,8 százalékkal kevesebbet, 83 600 példányt adtak át az ügyfeleknek (2014. január-július: 86 000). Az Amarok pickup kiszállítási darabszáma világszinten 4,5 százalékkal 42 800-ra csökkent (2014. január-július: 44 800). Nyugat-Európában a márka kiszállításai 2015. január és július között két százalékkal 172 300 járműre nőttek. A Volkswagen Haszonjárművek különösen sikeres volt az Egyesült Királyságban, ahol 15,5 százalékkal több, azaz 30 500 járművet adott át. A Volkswagen Haszonjárművek szintén növekedést könyvelhetett el Olaszországban (8,5 százalékos növekedés), Spanyolországban (12,1 százalékos növekedés) és Hollandiában (8,4 százalékos növekedés). Németországban a márka kiszállítási darabszáma 2,5 százalékkal 66 200-ra csökkent 2015 első hét hónapjában. Kelet-Európában 22,1 százalékkal 17 200 járműre esett vissza a márka kiszállítási mennyisége 2015. július végéig. A Közel-Keleten 47,8 százalékkal több, azaz 19 900 járművet értékesítettek, amelynek oroszlánrészét a török piac adta 17 500 gépkocsival. Ez 53,7 százalékos növekedésnek felel meg. Dél-Amerikában a márka 21 100 járművet adott át ügyfeleinek, 8,8 százalékkal kevesebbet, mint az előző év ugyanezen időszakában. A dél-amerikai régióban a 2014-es kiszállítások még 1400 T2-t tartalmaztak, amelynek gyártását 2013. decemberben leállították. Afrikában a Volkswagen Haszonjárművek 19,9 százalékkal 9 100-ra növelte kiszállítási darabszámát. Az ázsiai csendes-óceáni térségben a márka 3,4 százalékos növekedést ért el 8 200 jármű kiszállításával.