Mi lehetne méltóbb folytatása homolgizációs autókkal foglalkozó cikksorozatunknak, mint a Subaru Impreza és a Mitsubshi Lancer korszakos csatája – civilben és versenypályákon egyaránt. Ez a két márka határozta meg a 90-es évek raliját, köztük dőlt el a Rally Világbajnokság sorsa, és ezt az élményt utcán is átélhették azok a szerencsések, akik megengedhették maguknak a rendkívül limitált számban készült Impreza WRX STI vagy Lancer Evolution modelleket. Előbbiből még ritkábbnak számít az Impreza Type RA, ami Colin McRae 1995-ös raliautójának alapjául szolgált, és kizárólag Japán kiváltsága volt. Az első RA modell 1993-ban mutatkozott be, akkoriban 236 lóerővel, és extra vízpermet rendszerrel, hogy azzal hűthessék a intercoolert. Végül egészen 276 lóerőig tornászták a boxermotor erejét, noha sokak szerint a valóságban 300 lóerőt is tudott. Ahogy a legtöbb ilyen modellben, a Subaru Impreza Type RA-ban sem volt légkondi, hogy ezzel is könnyítsék, és néhány modell megkaphatta a gyári WRC motorháztető légbeömlőjét. A Mitsubishi Lancer Evo családja összesen 10 generációt élt meg. A legegzotikusabb közülük talán az Evo IV-ból készült Tommi Makinen Edition volt, noha létezett a japán piacon kombi változat is a IX-ik generációból. Sőt, valamennyire megelőzték korukat, ugyanis már ekkor gondoltak egy emelt hasmagasságú változat bevezetésére. Noha akkoriban még szó sem volt SUV-okról vagy crossoverekről, a Pajero Evo kőkemény terepjáró volt, 3,5 literes V6-tal az orrában, ami 275 lóerőt teljesített. Míg a szedánok a WRC-hez kellettek, addig a Pajero Evora a Dakar Rally homologizációjához volt szükség. Mindössze 2500 darabot gyártottak belőle, ám 12-szer megnyerték vele a Dakart. Ha már 90-es évek, nem mehetünk el szó nélkül Le Mans GT1-es aranykorszaka mellett sem, ami tulajdonképpen a mostani hiperautó korszak első hullámának is tekinthető. 2021-től ismét hasonló szabályrendszer szerint lehet homologizálni a Le Mans prototípusokat, tehát kötelező utcára is legyártani belőlük néhányat. A 90-es években ez olyan elképesztő utcai autócsodákat eredményezett, mint a Porsche 911 GT1, a Toyota GT-One, a Nissan R390 GT1, vagy éppen a Mercedes-Benz CLK GTR. Utóbbihoz köthető Peter Dumbreck emlékezetes balesete, amikor a Le Mans híresen hosszú egyenesének domborulatán elemelkedett Mercedese és a fák közé repült. Ebből is látszik, hogy akkoriban mennyire szabadon engedték a motorerőt, és mennyire átadták a terepet a leszorítóerőnek. Eleve nehéz beleképzelni a Mercedes CLK kupéját ebbe a sziluettbe, a lámpákon és a hűtőrácson kívül nem sok emlékeztet az utcai modellre. Ettől függetlenül legyártottak belőle 20 kupé változatot és 6 roadstert a közutakra, ami elképesztően menő. Főleg, ha hozzávesszük, hogy 7,0 literes V12 dolgozott mindegyik közepében, 612 lóerővel, amivel 3,8 másodperc alatt repül 100 km/h-ra. Nem kevésbé volt elvetemült a japánok Le Mans versenyzője sem, amivel jól láthatóan a szabályrendszer határait igyekeztek feszegetni, ahogy azt megszokhattuk a Toyotától. Egyetlen szerencséjük, hogy akkoriban már elég volt egyetlen utcai modell is a homologizációhoz, úgyhogy megúszták a kínos magyarázkodást, hogy mégis miként képzelnek el egy ennyire pályára optimalizált autót a közutakon. Állításuk szerint egy táska is elfér benne, ahol eredetileg a versenyautó extra tankja volt. Végül összesen 7 darab GT-One készült, az egyetlen utcai változat pedig jelenleg a Toyota Motorsport kölni gyűjteményében pihen, és sosem vitték utcára. Ugyanígy egyetlen darab készült az Ian Callum által tervezett Nissan R390 GT1-ből is, amiben egy 3,5 literes V8 duruzsolt 550 lóerővel, és a szabályokkal ellentétben ők sem értékesítették az autót, hanem szépen elrakták maguknak a Nissan múzeumba Japánban. Nemúgy, mint a Porsche 911 GT1 esetében, ahol többnyire betartották a házifeladatot, és összesen 25 darabot készítettek belőle, ám a versenyváltozatokat is beleszámítva. Miután a McLaren 1995-ben meglepetés győzelmet aratott Le Mans-ban a Porsche elsőként szállt szembe a britekkel.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Felborult egy autószállító tréler az M1-es autópályán a bábolnai pihenő és a Komárom-Kisbér csomópont között. Emiatt a Budapest felé vezető oldalon, a 89-es kilométernél forgalomkorlátozásra, sávzárásra kell számítani - tette közzé hétfő reggel honlapján az Útinform. A katasztrófavédelem az MTI-vel azt közölte, hogy a sztráda Budapest felé vezető oldalát lezárták, mert több jármű karambolozott az M1-esen, Ács térségében. A mentők is a helyszínen vannak – írták. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Március végén hirdeti ki az  Év Magyar Autója zsűri a 2021-es díjakat. Az öttagú újságírói testület legutóbbi közös tesztjén két konnektoros hibridet, egy üzleti kombit és egy, vagyis két vadiúj Opelt próbált ki.    Opelekkel nem állunk jól idén, a hat jelöltből eddig csak keveset tudtunk mindannyian tesztelni: a Vivarót, az elektromos Vivarót és a Corsát. A Mokkát és az elektromos Mokkát csak megtekinteni tudtuk, beültünk, de nem vezettük még, az új Crosslandet pedig csupán képeken láttuk. Ezért volt meglepetés, hogy a februári közös zsűritesztünkön nem is egy, hanem két pédányt faggathattunk. Az importőr ugyanis biztosra ment, szervezett nekünk egy autót Horvátországból német rendszámmal, egy másikat pedig sikerült forgalomba helyezniük Pécsen épp a teszt előtti napon. Nagy örömünkre két változatban is tesztelhettük az újdonságot, a fehér színű autót 110 lovas 1,2 literes, háromhengeres benzinmotor hajtotta, a szürkében ennek a motornak a 130 lovas változata szorgoskodott. Előbbit kézi sebességváltóval szerelték, a német rendszámot viselő autó váltója hatfokozatú automata.     Az Opelek mellett a zsűri tagja (Biró Csongor, Csordás Gábor, Gulyás Péter, Katona Mátyás, Miklós-Illés Kálmán) megismerkedhettek a Volkswagen Arteon Shooting Brake kényelmével és eleganciájával, a 306 lóerős konnektoros Toyota RAV4 lenyűgöző teljesítményével és takarékosságával, valamint a márkájához méltó terepezési tulajdonságokkal felruházott konnektoros Jeep Compass 4xe szabadidő-autóval. Az Opel Crossland a családi autók, a Volkswagen Arteon az üzleti autók, a két hibrid pedig a zöldautók között versenyez a díjért. Akinek valamelyik autó megtetszett, szavazhat a közönségdíjasra és még nyerhet is.    Jeep Compass 4xe A szabadidő-autó meghajtásáról 1,3 literes benzines turbómotor, valamint a hátsó kerekek között elhelyezett villanymotor gondoskodik. Az önmagában is hatékony turbóaggregát teljesítménye kiviteltől függően 130 vagy 180 lóerő. Az elektromos motor ezt egészíti ki 60 lóerővel. A hibrid hajtás teljesítményéhez a belsőégésű motor 270, az elektromos erőforrás 250 newtonméter nyomatékkal járul hozzá. A két motor együttes használata így kiemelkedő menetteljesítményeket és vezetési élményt eredményez. Az erősebb modell álló helyzetből kevesebb, mint 7,5 másodperc alatt gyorsul óránként száz kilométeres sebességre. Tisztán elektromos hajtással óránként akár 130 kilométeres sebességgel is haladhatunk, a hibrid üzemben elérhető végsebesség pedig 200 kilométer/óra. A Compass 4xe zéró helyi károsanyag-kibocsátással legfeljebb 50 kilométer megtételére képes. A 11,4 kWh kapacitású akkumulátorok menet közben vagy külső forrásból egyaránt tölthetők.     Opel Crossland Még az Opelt is meglepte, milyen népszerű lett néhány év alatt a kis szabadidő-autó, amely 2020-ban teljesen megújult. Kívülről nézve a legegyértelműbb módosítás az autó új orra, amely a Mokkára hasonlít, új a hűtőrács, látványosak az új fényszórók és a korábbinál agresszívabb az első lökhárító. Hátul sötétített fényszórókkal és fényes feketére fújt tetőre rögzített légterelővel hívja fel a figyelmet magára az autó, amely nevéből kivették az X utótagot. Az utastérben komolyabb módosítások nem történtek, de komolyodott a szórakoztató- és információs rendszer, a hátsó ülések fokozatokban dönthetők csúsztathatók. A benzinmotorok terén nem történt változás, továbbra is 1,2 literes háromhengeres turbómotor teljesít szolgálatot 83, 110 vagy épp 130 lóerős teljesítménnyel. Van dízel is a kínálatban, az 1,5 literes háromhengeres egység 110, vagy 120 lóerős lehet.      Toyota RAV4 Plug-in Hybrid A RAV4 Plug-in Hybridben a Toyota több mint 20 évnyi tapasztalata egyesül, amit a márka a hibrid hajtás fejlesztése során szerzett. A Toyota GA-K platformjára épített, és a márka AWD-i intelligens elektromos összkerékhajtási rendszerével felszerelt RAV4 Plug-in Hybrid modellben tökéletes összhangban működik a Toyota hibrid technológiája és a rendkívül takarékos 2.5 Dynamic Force benzinmotor. A 306 LE/225 kW teljesítményű hajtáslánc mindössze 6,2 másodperc alatt gyorsítja az autót álló helyzetből 100 kilométer/órás sebességre. A SUV 70-75 kilométert képes megtenni csakis villannyal hajtva. Tisztán elektromos hajtással az autó végsebessége 135 kilométer/óra, és a belsőégésű motor ilyenkor még padlógázas gyorsítás mellett sem indul be.     Volkswagen Arteon Shooting Brake 2020 nyarán ünnepelte világpremierjét a Volkswagen megújult avantgárd Gran Turismója, amely elegáns üzleti kombi, azaz Shooting Brake változatban is elérhető. Klaus Bischoff, a Volkswagen-csoport és a Volkswagen márka vezető formatervezője így jellemzi az újdonságot: „Az Arteon Shooting Brake segítségével új egyensúlyt teremtettünk a sebesség, az erő és a tér között.” Az Arteon teljesen új vezetői környezetet kapott, amely megfelel exkluzív megjelenésének. A legújabb moduláris infotainment mátrix (MIB3) rendszereket integrálták a lehető legjobb csatlakoztathatóság biztosítása érdekében. Technológiai szempontból a hajtásláncok választékát is átalakították. Minden motor magas hatékonysággal, alacsony kibocsátással és nagy nyomatékkal rendelkezik. Intelligens asszisztens rendszerek sorát kapja a modell, az új Arteonban először nyílik lehetőség - a rendszer korlátain belül - az erősen támogatott vezetésre: a sofőr felügyelete mellett képes átvenni a kormányzást, a gyorsítást és a fékezést 210 kilométer/óra sebességig.       További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A korábbi DTM bajnok és ralikrossz világbajnok Mattias Ekström csapata, az EKS összeállt az idei ralikrossz bajnokcsapattal, a JC Raceteknik csapattal, és közösen létrehozták az EKS JC alakulatot, amely nemrég azzal vétette észre magát, hogy az Arctic-ralin ők versenyeztették a svéd pilóta Skoda Fabia R5-ösét. A csapat azonban egy nagy durranással is készült, a verseny után ugyanis leleplezték az új Audi A1 Quattro raliautót, amelyet a Rally2 szabályrendszer szerint készítettek el. Az utcai autót a dél-afrikai Rally Technic műhely által kifejlesztett Rally2 kit segítségével alakították potens versenytechnikává, az Audi gyár segítsége nélkül (a Rally2 az R5-ös kategóriát váltja, ez lesz a második kategória a csúcsgépek alatt). A svédek Audi A1-esét egy 1,6 literes, négyhengeres turbómotor hajtja, amely 263 lóerőt ad le egy ötfokozatú szekvenciális sebességváltón keresztül. Természetesen mind a négy kerék hajtott, a hajtáslánc a francia Oreca fejlesztése. „Amikor az Audi bemutatta az új A1-est, tudtuk, hogy valamit építenünk kell belőle. Mivel mindenki tudja, hogy milyen szenvedélyesen szeretem a ralit, nem meglepő, hogy egy raliautó lett a végeredmény. Jelenleg ezt az Audit csak a mi csapatunk használja, de ha meg leszünk elégedve a teljesítményével, akkor lehetővé tesszük, hogy más csapatok is megvehessék, illetve kibérelhessék” – tette hozzá. A fejlesztési program során az FIA Junior WRC világbajnoka, Emil Bergkvist fogja vezetni az A1 Rally2-t, először havon és murván, végül aszfalton. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!