A személyautó márkák versenyében magabiztosan áll az élen a Suzuki (12 853 autó, 57,45 százalékos növekedés a 2017-es első héthavi eredményéhez képest), mögötte jelentősen lemaradva a Ford (8031 autó, 25,76 százalékos plusz) és a Skoda (7494 autó, 34,57 százalékos plusz). Az Opel a negyedik (6795 autó, 19,48 százalék plusz). Magabiztosan zárta a január-július időszakot a Volkswagen (6255 autó, 43,27 százalék emelkedés), amely megelőzte a Toyotát (6064 autó, 32,95 százalék plusz), a Kia (3507 autó, 35,77 százalékos emelkedés), a Hyundai (2754 autó, 42,69 százalék plusz), a Mercedes-Benz (2538 autó, 34 százalékos növekedés), a Peugeot (1431 autó, 48,44 százalékos többlet), a Seat (1246 autó, 39,69 százalék plusz), a Jeep (720 autó, 52,87 százalékos javulás), a Ssangyong (134 autó, 185,11 százalék plusz), a Jaguar (119 autó, 45,12 százalék plusz), a Porsche (96 autó, 31,51 százalék plusz), a Tesla (13 autó, 30 százalékos plusz) és a Maserati (11 autó, 57,14 százalékos emelkedés). Gyenge bizonyítványt kapott a magyar vásárlóktól a Land Rover (-48,76 százalék, 103 autó), a DS (-56,25 százalék, 7 autó) és a Bentley (-33,33 százalék, 2 autó). A magyar személyautó-piacon 2018-ban is a szabadidő-autók a legnépszerűbbek (31 228 SUV), ezek tették ki az eladások 37,72 százalékát (bestseller a magyar gyártású Suzuki Vitara 8035 autóval). A népszerűségi listán ezután az alsó-középkategóriás járművek következnek, ezek tették ki az eladások 28,87 százalékát (bestseller a Skoda Octavia 3871 autóval), majd a kisautók 14,36 százalékos részesedéssel (bestseller a Renault Clio 1473 autóval). A legkelendőbb egyterű a Dacia Lodgy (421 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Volkswagen Passat (1054 autó), a minik között a Fiat 500 (1158 autó) az első, a nagyautók között vezet a BMW 5 (283 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában a Ford Mustang (73 autó), a luxusautók között pedig a Mercedes-Benz S-osztály/S AMG (48 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Fiat Ducato (1107 jármű), a kishaszonjárművek között a Dacia Dokker Van (992 jármű), a legmenőbb pickup a Ford Ranger (972 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig az Ford Tourneo Custom (641 jármű). Néhány különlegesség is kapott magyar rendszámot idén: egy Aston Martin DB11, egy Ferrari Portofino, egy Ferrari 812 Superfast, egy Ferrari GTC4 Lusso, három Ferrari 488, két Audi R8 Spyder,  három Tesla Model X, két Bentley Bentayga, öt Mercedes-Benz G65 AMG, két Maserati Quattroporte, egy Rolls-Royce Ghost, egy Maserati GranCabrio, hat BMW i8, kilenc Mercedes-AMG GT és tíz Tesla Model S. A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál (91,20 százalékos piaci részesedéssel), szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 3875-at, 20,16 százalékos növekedés). Nőtt a buszértékesítés, 390 ilyen járművet vettek az első hat hónapban (26,2 százalékos növekedés). Top 50 új autó Magyarországon 2018-ban (I-VII. hónap) 1. Suzuki Vitara 8035 autó 2. Skoda Octavia 3871 3. Opel Astra 3075 (J és K) 4. Suzuki SX4 S-Cross 2778 5. Ford Focus 2341 6. Ford Kuga 1938 7. Dacia Duster 1795 8. Nissan Qashqai 1555 9. Toyota Yaris/Yaris Hybrid 1477 10. Renault Clio 1473 11. Toyota Auris/Auris HSD 1298 12. Volkswagen Golf 1277 13. Skoda Rapid 1186 14. Fiat 500 1158 15. Toyota C-HR 1154 16. Kia Sportage 1108 17. Fiat Ducato 1107 18. Kia Ceed 1102 19. Dacia Sandero 1061 20. Ford Transit 1054 20. Volkswagen Passat 1054 22. Opel Corsa 1039 23. Dacia Dokker Van 992 24. Ford Ranger 972 25. Hyundai i30 912 26. Skoda Fabia 908 27. Opel Mokka X 853 28. Renault Captur 794 29. Suzuki Swift 778 30. Toyota RAV4 777 31. Renault Megane 757 32. Hyundai Tucson 736 33. Skoda Superb 727 34. Toyota Corolla 725 35. Dacia Logan 653 36. Volkswagen Jetta 645 37. Renault Master 643 38. Ford Tourneo Custom 641 39. Ford Mondeo 635 40. Ford Fiesta 632 41. Toyota Hilux 616 42. Volkswagen Polo 613 43. Volkswagen Tiguan 611 44. Ford Ecosport 593 45. Jeep Renegade 573 46. Opel Insignia 557 47. Citroen Jumper 505 48. Hyundai i20 498 48. Peugeot Boxer 498 50. Suzuki Baleno 492 Milyen magyar járműveket vettünk eddig idén? Az első hét hónapban 82 789 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 28,99 százalékkal többet (18 606 autó), mint tavaly ilyenkor. A forgalomba helyezett személyautók 14 százaléka magyarországi gyárban készült. Nézzük, melyek voltak hazai gyártmányok. A magyar Suzuki Vitara a magyar piac győztese, a kompakt szabadidő-autó jócskán megelőzte házon belüli vetélytársát, az SX4 S-Crosst. Az idén forgalomba helyezett 390 busz közel fele magyar gyártmány. Top 15 magyar jármű 2018 (január-július) 1. Suzuki Vitara 8035 autó 2. Suzuki SX4 S-Cross 2778 3. Mercedes-Benz B-osztály 298 4. Audi A3/S3/RS3 Limousine 282 5. Mercedes-Benz CLA/CLA AMG 120 6. Mercedes-Benz A-osztály/AMG 117 7. Kravtex Credo 02 Econell 12 72 busz 8. Currus Aries 01 40 busz 9. Kravtex Credo 02 Inovell 12 28 busz 10. Audi A3 Cabriolet 27 10. Audi TT/TT Roadster 27 12. Modulo M168D 11 13. Kravtex Credo 02 Econell 13 9 busz 14. Kravtex KRX-2007/46-E Credo Econell 13 City 3 busz 15. Modulo M180D 1 (Forrás: Datahouse) Biró Csongor  

Az amerikai üzletember nem véletlenül támogatja a német fővárosban rendezett nagydíj ötletét, ugyanis Bratches berlini születésű és állítása szerint hatalmas rajongója a Dárdai Pál vezette Hertha BSC-nek. A német nagydíj helyzete egyébként is aktuális, a Hockenheimring szerződése lejárt és nem került meghosszabbításra, ráadásul az óriási költségek miatt egyelőre nincs megállapodás egyik német pályával sem. Berlin lakosai egyébként megszokhatták a forma autók száguldását, 2015 óta Forma E versenyeket rendeznek a városban, az utóbbi két évben ráadásul a pálya a Karl Marx bevásárlóközponton át vezet, így igazán közeli élményeket szerezhettek a berliniek. A berlini nagydíj esélyét az is növeli, hogy a sorozat új tulajdonosainak eltökélt célja, hogy több rajongót vonzzanak a versenyekre és ennek egyik lehetséges megoldását a városi versenyekben látják. Ennek a tendenciának a része a tervezett Miami nagydíj is. Kérdéses, hogy végül megvalósulhat-e a német fővárosban rendezett nagydíj, ugyanakkor a városi pályákon rendezett versenyek egészen eseménydúsak tudnak lenni, különösen, ha a vonalvezetés engedi az előzést is.  

Autóipar vs. környezetvédelem „Tévhit, hogy a környezeti terhelés legnagyobb felelőse az autóipar, és azon belül is a dízelmotorok technológiája lenne” – állítja Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója. „A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA - Umweltbundesamt) adatai szerint a legnagyobb szennyezést az ipar okozza – összességében a szennyezés 50%-a vezethető ide vissza. Sokkoló tény, de a második helyre a lakosság (13%) került, s vele majdnem megegyező mértékben (12%) a mezőgazdaság tehet a környezetkárosításról – szemben az autók által okozott 6%-os aránnyal.” Számos független szervezet tanulmánya bizonyítja ugyanakkor, hogy az autóipar tette a legtöbbet a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Legfontosabb kezdeményezései, fejlesztései: 1992 óta kibocsátási normákat vesznek figyelembe a személygépkocsik gyártásánál, forgalomba helyezésénél, működtetésénél. 98%-kal a részecske (PM), 50%-kal pedig az el nem égett szénhidrogén (HC) kibocsátást csökkentették. 2014-től már csak Euro 6-os motorokkal kerülnek forgalomba az autók. 25 év alatt sikerült elérni, hogy 0,45-ről 0,30cW-reredukálódott az autók légellenállási mutatója, és a súlyuk is jóval kisebb lett, e tényezők pedig pozitívan befolyásolják fogyasztásuk mértékét. A benzinmotorok már hármas hatású katalizátorral felszereltek, amelyek a kipufogógázok leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb tisztítási módszerét teszik lehetővé. Aközvetlen befecskendezéses, turbó benzinmotorok terén történt fejlesztésekkel egyre kisebb motorok egyre nagyobb teljesítményt érnek el és a fogyasztásuk is jóval alacsonyabb. A szelektív katalitikus redukciós rendszernek (SCR) köszönhetően a katalizátorban a nitrogén-oxidok a természetes környezetünkben is megtalálható nitrogéngázzá és vízgőzzé alakulnak, így csökkentve a károsanyag-kibocsátás mértékét. Új üzemanyagfajtaként megjelent a sűrített földgáz (CNG), amely világszerte egyre gyorsabban terjed a járműiparban és a közlekedésben egyaránt. Reális, megvalósítható célként tűzték ki, hogy 2020-ra elérik a 95 g/km széndioxid-kibocsátást. Mi lesz veled dízelmotor? A hazai forgalom 40%-át még mindig dízelautók teszik ki – már a személygépkocsik esetében is, nem csak a teherautóknál, amik szinte kizárólag dízelesek. Népszerűségük abban rejlett, hogy alacsonyabb fenntartási költség mellett lehetett őket üzemeltetni. Mára ez megkérdőjeleződött, hiszen a különböző környezetvédelmi szabályozások főleg ezekre a típusokra koncentrálódtak. Mindeközben a legnagyobb mértékben éppen a dízelmotorok károsanyag-kibocsátása csökkent a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően: A szénmonoxid (CO) kibocsátás 82%-kal, míg a nitrogén oxid (Nox) kibocsátás 84%-kal csökkent a dízelüzemű gépkocsiknál. A szénhidrogének (HC) és a szénmonoxid (CO) széndioxiddá (CO2) történő átalakításához oxidációs katalizátort építettek be, a kipufogógázt pedig visszavezették a dízelmotorokba A részecskeszűrők használatával a koromkibocsátás mértéke elenyészővé vált. „A dízel „hiszti” nagyon egyformán hat a márkákra, attól függetlenül, hogy éppen melyik gyártása kapcsán jelennek meg negatív hírek” – mondta Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi igazgatója. „Azt látjuk, hogy nagyon erősen, országosan is visszaesik a dízelarány. A vevők fejében már összekapcsolódik a „gyilkos” dízel a környezetszennyezéssel, pedig az Euro6-os norma értelmében ezek a motorok ugyanazt teljesítik, mint benzines társaik.” Ha folyamatos a fejlesztés és egymást érve születnek a sikeres eredmények, akkor miért fordítunk hátat ilyen látványosan a dízelmotoroknak? „Valószínűleg azért fogékonyabbak ezekre a negatív hírekre az emberek, mert a több évvel ezelőtti, Euro4-es szabvány még nem követelte meg azokat a számokat, mint most a 6-os változat, így a dízelek a benzineseknél nagyobb mértékben károsíthatták anno a levegőt. Ma már azonban ez egyáltalán nincs így, mégis a többség menekül a dízelautóktól. Pedig ha csak a számokat nézzük, akkor is egyértelműen látszik, hogy például egy elektromos vagy hibrid autó által okozott szennyezés mértéke sem sokkal kisebb, mint a benzinese, dízeles változatoké. Előbbi modelleknél ugyanis az akkumulátorgyártás és az áramtermelés CO2 hatása nagyságrendileg 70-75 g-nak felel meg, míg a modern benzin- vagy dízelmotorok már 100 g alatt teljesítenek.” A Duna Autó Zrt. szakembereinek állítását az ADAC német autóklub tesztjei is alátámasztják. Laboratóriumi helyett már valós közlekedési körülmények között (RDE) mérték a károsanyag-kibocsátást – kis és nagy tengerszint feletti magasságokon, téli és nyári hőmérsékleti viszonyok között, terhelten és üresen, hegy- és lejtmenetben, valamint városi, országúti és autópálya-szakaszokon. A teszteredmények minden tekintetben határértéken belül mozogtak, ami talán megerősítő érv lehet a dízelek mellett azok számára, akik eddig csak a vészjóslatokra hallgattak.