A Fisker elektromos autóit a Magna kezdte el gyártani Grazban, a megrendelések hiánya miatt azonban a termelés gyorsan leállt. Még áprilisban 500 fős elbocsájtást jelentett be a grazi cég, a Fisker leányvállalata ellen pedig csődeljárás indult. A gyártás megkezdését még az öröm jellemezte. Majd jöttek a súlyos gondok. Fotó: Magna A váratlanul magas követelések miatt a Fiskernek rövid időn belül szerkezetátalakítási terveit is módosítania kellett: a két éven belüli 30 százalékos kvóta helyett a több mint 290 hitelezőnek már csak 20 százalékot ajánlottak készpénzkvótaként. Az önigazgatást fel kellett adni, a cég már nem rendelkezhetett önállóan sem járművekkel, sem raktáron lévő árukkal. A szerkezetátalakítási vezető szerint az elmúlt hónapokban „jelentős megtakarítások” is történtek: három cégrészleget bezártak, a létszámot pedig 47-ről 20 főre csökkentették. A hitelezők  jóváhagyták a szerkezetátalakítási tervet, Erre különböző feltételek vonatkoznak, amelyeket szeptember 15-ig kellene teljesíteni: „Egyebek mellett megállapodást kell kötni a nagyobb hitelezőkkel, és ezt jóvá kell hagynia a Fisker US-ért felelős amerikai csődbíróságnak” – indokolták.  

Mit tudhat a 66 éves mérnök, miért próbálja minden csapat elcsábítani? Hónapok óta az F1 mágusról szólnak a pletykák, felröppent olyan a hír is, hogy tizenkilenc szezon után elhagyja a Red Bull csapatot és a Ferrarihoz szerződik, de a nyár vége felé rácáfolt azzal, hogy évi 25 millió dolláros fizetéssel elszerződött az Aston Martinhoz. Nem véletlenül, hiszen már több hipermodellt tervezett a brit klasszikus márkának.  Az újabb szóbeszédek már arról szólnak, hogy az Aston Martin márka és az F1-es csapat tulajdonosa, Lance Stroll átcsábítaná a Red Bull világbajnok Max Verstappent is. Pilótapiaci pletykák helyett lássuk, miért ilyen kelendő. A rövid válasz: mert három Forma 1-es csapatnál is kulcsfigura volt, kerülte a rivaldafényt, miközben 12 konstruktőri és 13 egyéni világbajnok autót tervezett. És még 66 évesen is aktív. Shakespeare szülővárosában, 1958. december 25-én született Stratford-upon-Avonben. Véletlenül a későbbi Top Gear főnök Jeremy Clarksonnal együtt járt iskolába. 1980-ban szerzett diplomáját előszr az autósportban hasznosította a Fittipaldi csapatnál, ahová Harvey Postlethwaite csábította. Gyorsan haladt karrierje, átkerült a March teamhez, ahol az F2-ben versenymérnökként, majd a sportautó részlegnél tervezőként dolgozott. Az IndyCar sorozatban Bobby Rahal mérnöke volt, ő tervezte a March 85C-t, mellyel Al Unser bajnok lett, Danny Sullivan pedig Indy 500-at nyert 1985-ben. Azonnal lecsapott rá Carl Haas, aki a sportkocsikat imádó színész, Paul Newman partnereként a tengerentúlon több csapatot is grundolt, de hiába szerződtetett sztárokat, a siker elmaradt. Pedig a Haas olyan pilótát igazolt, mint a világbajnok Alan Jones. Feladták az F1-et és ismét az IndyCarra koncentráltak, 1987-ben Newey Mario Andretti versenymérnöke lett. Egy évvel később a March visszacsábította Formula-1-es projekt vezetőtervezőnek, a March 881-es géppel Ivan Capelli kétszer lett dobogós, de csak hetedikként végzett a világbajnokságban, ráadásul a March egyetlen ponttal csúszott le a konstruktőri negyedik helyről, megelőzve a szintén Judd motoros és címvédő Williamst. A March csapatot 1990-ben felvásárolta a Leyton House nevű japán ingatlancég, Neweyt technikai igazgatóként alkalmazták, majd sikertelen futamok után nyáron felbontották szerződését. Newey így emlékezett kényszerű búcsúra: Kirúgtak, de addigra már amúgy is eldöntöttem, hogy távozok, hiszen ha egy csapatot könyvelő vezet, akkor ideje lelépni... Az önbizalmadnak persze nem esik jól a dolog, de nem izgultam, mert volt ajánlatom. Adrian Newey és Patrick Head sikerre vitte a Williamst, az első általa tervezett autó, az FW14-es erős ellenfele lett Senna McLarenjének, a második F1-es szezonban pedig a világbajnoki címet is jelentős előnnyel szerezte meg. 1992 és 1998 között Adrian Newey versenyautói hatszor bizonyultak a legjobbnak, csak 1995-ben kaptak ki a Benettontól. Korszak egyik sikerét a McLaren tervezőjeként ünnepelte. A következős sikersorozatában a Red Bull csapat Sebastian Vettelel 4 egyéni és 4 konstruktőri VB-címet szerzett Newey autóival. Átmenetileg nem az F1-re fókuszált, hanem inkább az utcai hipersportkocsi fejlesztésre. Newey tervezte a V12-es szívómotoros és Rimac elektromos rásegítésű Aston Martin Valkyrie-t. A bemutató után ismét nagyobb szerepet vállalt a Red Bullnál, mely 2021-ben Max Verstappennel világbajnokságot ért el RB16B autóval. A 2022-től életbe lépő új szabályoknak megfelelő RB-gépek is verhetetlennek bizonyultak. Pedig Newy korszakában hajtotta a Red Bull versenyautókat Renault és Honda motor, nem véletlenül kapott az autó ilyen matricákat, és nem véletlenül dolgoztak évekig Viry-Châtillonban. A sem véletlen, hogy a csapat pilótái, vezetői, mérnökei részt vettek a Renault és a Renault-partner Nissan luxusmárkája, az Infiniti reklámozásában. Az angliai bázison (Gaydon/Milton Keynes) már a következő autón, az RB17-esen dolgozik Newey, aki 2025 első negyedévében, 19 év után elhagyja a Red Bull Technology Groupot. Utolsó feladata a Red Bull 900 kilós hipersportautójának, az RB17-nek a befejezése. A pályahasználatra optimalizált gépből évente tizenöt, összesen ötven készül majd 2025-től Milton Keynes-ben. Az RB17-est 4,5-literes, 986 lóerős teljesítményű V10-es benzines Cosworth és 197 lóerős villanymotor hajtja, ahhoz, hogy stabilan az úton is maradjon 350 km/h tempónál aerodinamikai elemei 1700 kg leszorítóerőt képesek produkálni. A darabonként ötvenmillió fontos gép mindegyike elővételben elkelt. Kocsmai sörözéssel indult, készült belőle könyv, ami az ötlet megvalósulásának krónikája. A versenycsapat közelében, Milton Keynes egyik pubjában 2015. nyarán álmodta meg Adrian Newey, Christian Horner, a Red Bull Racing igazgatója és Andy Palmer, az Aston Martin vezérigazgatója, valamint marketingese Simon Sproule. Az ötlet lényege, hogy rendszámos utcai sportkocsi építésére használják a rengeteg F1-es tapasztalatot és technológiai hátteret. Az Aston Martin hipergépe már utcán van, születéséről és hat évig tartó fejlesztéséről Inside Valkyre címmel 360 oldalas könyvet készített Bart Lenaerts és Lies De Mol. A négy kötetes kollekcióból csak háromszáz példány készült, a 950 euró árért már mind elkelt. 2017-ben még személyesen tett eleget a meghívásnak, amikor beválasztotték a Hírességek csarnokába, készült könyv Adrian Newey munkásságáról is, ám annak bemutatóján nem jelent meg a zseniális konstruktőr. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is. 

Egyes új járművekben az illat kellemes és fokozza a tulajdonos élményét, főleg, ha a gyártó sikeresen „komponálta”. Főleg drága autóknál nem véletlen, hogy milyen szagúak. Más esetekben érdemes nyitott ablakokkal vezetni, hogy beengedje a friss levegőt. A Kronen Zeitung cikke. Képernyőfotó. A Pekingi Technológiai Intézet kutatói és a Harfard T.H. A bostoni Chan Közegészségügyi Iskola felfedezte, hogy a szagot alkotó anyagok rákkeltőek lehetnek. Mivel nem hozták nyilvánosságra, hogy mely járműveket vizsgálták, nem lehet megmondani, hogy nagyobb-e a kockázat, ha kellemetlen szagok vannak, és azt sem, hogy hány jármű van veszélyben. A belső levegőt hét napon keresztül vizsgálták. Különösen a meleg napokon bizonyos illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációja nagyon magas volt. A döntő tényező kevésbé a levegő hőmérséklete, inkább az anyagok felületi hőmérséklete volt. Ide tartoznak a műanyagok, gumi, szintetikus szálak, textíliák, bőr, kárpitanyagok, ragasztók stb. Használatuk során változó mennyiségű illékony szerves vegyület szabadul fel. Ez különösen a formaldehidre vonatkozott, amelyről a mérések több mint egyharmadában megállapították, hogy túllépték a határértékeket. A kutatók követték az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait és a kínai szabályozást. A jó hír: Az ablakok kinyitása valóban segít csökkenteni a potenciális kitettséget – írja az osztrák lap.  

A C10 SUV és a T03 szedán modell szeptembertől kilenc európai országban kerül forgalomba: Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Romániában. Az autógyártó közölte, hogy 2024 végéig 200 értékesítési pontot tervez létrehozni járművei számára Európában, és a Stellantis értékesítési csatornáit fogja használni, beleértve a Stellantis & You helyszíneket is. Közölte, hogy 2026-ra 500 értékesítési pontra növelik a számukat. A Stellantis a következő hetekben további információkat tesz közzé a Leapmotor kész járműlogisztikai tevékenységéről. A Leapmotor Európába érkezése egy olyan időszakban történik, amikor az Európai Bizottság akár 38 százalékos vámokat vet ki a kínai ev-importra. Ezek a díjak hozzáadódnak az ev-importra kivetett meglévő 10 százalékos illetékhez, ami azt jelenti, hogy egyes Kínában gyártott elektromos autókra összesen 48 százalékos vámot vet ki. A Stellantis szóvivője elmondta, hogy a Leapmotorban való 51 százalékos részesedése azt jelenti, hogy Kínán kívüli gyártási jogokkal rendelkezik, és kihasználja a Stellantis meglévő európai gyártási lábnyomát. "A modelleket a Stellantis bármelyik üzemében össze lehet szerelni világszerte, ha az gazdaságilag életképes" - mondta a szóvivő. "A gyártás lokalizálása megfelel a különböző piaci igényeknek, az üzem kiválasztása a minőség, a költségek és a rendelkezésre álló kapacitás alapján történik, bár konkrét célállomásokat még nem hoztunk nyilvánosságra." A Stellantis azonban megerősítette, hogy a Leapmotor T03 modell első előszériás példányait már összeszerelték a Stellantis lengyelországi Tychyben található gyártóüzemében. "A gyártás lokalizálása megfelel a különböző piaci igényeknek, az üzem kiválasztása a minőség, a költségek és a rendelkezésre álló kapacitás alapján történik" - mondta a Stellantis szóvivője az Automotive Logisticsnak. "A lengyelországi Tychy üzem megfelel ezeknek a kritériumoknak, biztosítva, hogy az ügyfelek a Leapmotorral partnerségben pragmatikus, eseti megközelítéssel élvezhessék a Stellantis szakértelmét." A Stellantis arra is rámutatott, hogy az Európában gyártott Citroën ë-C3-at 20 ezer euró alatti áron kezdik el értékesíteni, ami azt jelenti, hogy képes felvenni a versenyt a kínai termékekkel. A Citroën ë-C3 a Stellantis szlovákiai (Nagyszombat) üzemében készül. "A Stellantis rugalmasan tud alkalmazkodni és kihasználni bármilyen forgatókönyvet, és a tarifák bejelentése nem fogja visszatartani a Leapmotorral kapcsolatos általános stratégiánkat Európában, mivel figyelembe vettük ezt a lehetséges fejleményt" - mondta a Stellantis szóvivője. A Stellantis szerint a Leapmotor az eladások alapján a negyedik legnagyobb kínai új energiahajtású járműveket (NEV) gyártó startup Kínában, a júniusi adatokat tekintve. A Leapmotor International azt is tervezi, hogy 2024 negyedik negyedévétől a C10 és T03 modelleket Indiában és a csendes-óceáni térségben, a Közel-Keleten és Afrikában, valamint Dél-Amerikában is piacra dobja. A Kínai Autógyártók Szövetségének adatai szerint Kína 2023-ban 4,91 millió járművet exportált, ezzel először előzte meg Japánt, és a világ legnagyobb autóexportőrévé vált.