Az előzés motorja a rohamosan bővülő kínai elektromosautó-szektor. A számok még beszédesebbek, ha hozzátesszük, hogy a kínai vámhattóságok – más statisztikai módszert alkalmazva – az autóexport teljes mennyiségét még magasabbra, 5,22 millióra tették, ami óriási, 57%-os éves növekedést jelent az előző évhez képest. Ráadásul ebből az irdatlan mennyiségből minden harmadik jármű teljesen elektromos. Az alapvető különbség a kínai és a japán eredetű autók között az, hogy míg Kína alapvetően hazai gyártásban állítja elő a gépkocsikat, addig a japán autógyártók - köztük a Toyota, a világ legnagyobb autóexportőr vállalata - hatalmas mennyiségű járművet gyárt külföldi országokban. 2022-ben Japánban a járműgyártás - a motorkerékpárok nélkül - 7,84 millió darabot tett ki, viszont a szigetország érdekeltségei külföldi üzemekben közel 17 millió darabot állítottak elő. A teljesen elektromos modellek helyett a japán gyártók már régóta az akkumulátort és a belső égésű motorokat ötvöző hibridekre tették a hangsúly. Ezen a területen az olyan autók, mint a Toyota Prius, úttörő szerepet játszottak. 2022-ben a Japánban eladott autóknak mindössze 1,7%-a volt elektromos, szemben a nyugat-európai 15%-kal. Az Egyesült Államokban ez az arány csupán 5,3%, Kínában viszont csaknem minden ötödik új jármű tisztán akkumulátorral működik. A japán autógyártók meg akarják erősíteni elektromos járművek gyártását, kezdve a Toyotával, amely 2026-ig évi 1,5 millió, 2030-ig pedig évi 3,5 millió elektromos járművet szeretne eladni.

Dodge Tomahawk (2003) Motorkerékpárnak néz ki, és stabilitásában, viselkedésében az is, viszont négy kerékkel, no meg egy Dodge Viper 8,3-literes V10-essel a lábaink között. Az amerikai brutalitás egyik megtestesítője is lehetne az a 2003-as motor koncepció, ami érdekesmódon egy autógyártól jött. Annak ellenére, hogy ez az egyik legelvetemültebb példány a listán, mégis azok kevesek közé tartozik, ami végül, ha limitáltan is, de megélte a sorozatgyártást. Ha érkezett rá rendelés, a Dodge kézzel összeszerelte a vásárlóknak. Végül mindössze 10 darabot értékesítettek az alumíniumvázas motorból. Audi RSQ (2004) 2004, de talán a következő évek sztárja egyértelműen az a masszívan átalakított Audi R8 volt, amit direkt az Én, a robot című remek hollywoodi Will Smith filmhez tervezett az Audi. Noha a film 2035-ben játszódik, ahol épp átveszik az uralmat a házi robotok (talán tényleg e felé tartunk...), az Audi mégis egy korabeli modell formavilágát használta fel a koncepcióhoz. Talán ennyire hittek a formavilág kortalanságában, amit nem is csodálok. Minden esetre a fedett kerékjárati íveivel és még jobban letisztított vonalaival a korszak összes férfiát levette a lábairól az RSQ, pláne, amikor a filmben befordította szabadon forgó kerekeit. Peugeot Hoggar (2004) Talán már 2004-ben tudta a Peugeot, hogy egyszer majd jó néhány éven át lesznek maradandó sikereik a Dakaron a 3008 SUV-val? Nem tudom, minden esetre a 2004-es Hoggar koncepció erősen hasonlít a későbbi Peugeot 3008 DKR versenyautóra. Noha gyártásba nem került, sok szempontból a Peugeot első SUV-jának tekinthető a Hoggar, ami messze megelőzte a 2007-ben bemutatkozó 3008 és 4007 modelleket. Noha akkoriban még rendes rugóutakkal és hatalmas kerékjárati ívekkel, tehát valódi tereptudással képzelték el a koncepciót, amiben egy 2,2-literes, 180 lóerős dízel dolgozott rá természetesen mind a négy kerékre. A szabad hangulatra ráadásul nyitott tető és oldalra kivezetett kipufogó tett rá. Fiat Oltre (2005) Megvan még a DUB tuningstílus? Amikor a legnagyobb presztízsautókra tettek csillogó, bitang malomkő felniket? No, ezt párosítsd egy olasz Hummerrel, és megkapod a Fiat Oltre koncepciót, amit sikerült pont akkor bemutatni, amikor még maga a Hummer is csődbe ment, az olaszok pedig szintén pénzügyi nehézségekkel küzdöttek. De mégis mi volt az elgondolás mögötte egy olyan autógyártótól, amelyik alapvetően a praktikus és logikus kisautóiról híres? Nos, fel akartak ülni arra a vonatra, amelyik akkoriban kapcsolt nagyobb sebessége, miszerint az emberek szerettek luxus munkagépekben ülni. Ekkoriban lettek kényelmesebbek, élvezhetőbbek a pickupok, és egyre több lett az átalakított harci jármű is, mint például a Hummer. A Fiat Oltre végülis egy Iveco LMV harcijármű, annak bárdolatlan megbízhatóságával, de Fiat kényelemmel vegyítve. Mercedes Bionic (2005) A halak lehetnek döbbenetesen vonzóak, szépek, színesek és aerodinamikusak. Nos, a sárga dobozhal, bár nagyon aranyos, de nem tartozik ezek közé. A Mercedes mégis úgy gondolta, hogy a sárga dobozhalat használja fel a természetből merített inspirációnak a Bionic koncepcióhoz. Oké, az elgondolás tényleg nem volt rossz. Az előre nyúló orr rész nélkül mindössze cW=0,12-es légellenállási együttható adódott volna. A hal formája állítólag nem csak a légellenállásra, de a stabilitásra is remek hatással volt. Motorterében ugyanakkor 1,9-literes, négyhengeres, 138 lóerős dízel dolgozott, CVT fokozatmentes automatával párosítva. A különleges katalizátornak köszönhetően 80%-kal alacsonyabb nitrogén-oxid kibocsátást ígértek, bár erről több információ nem igazán található. Peugeot Moovie (2005) Két évvel a furcsa, ám rendkívül praktikus Peugeot 1007 tolóajtói előtt is kacérkodtak a tökéletes városi cirkáló gondolatával a franciák. Ekkor rajzolta a Moovie koncepciót a 23 éves, portugál egyetemi hallgató André Costa, akik képes volt egy sima gömbnek Peugeot formavilágot adni. Lenyűgöző. 2004-ben meg is nyerte a Peugeot Concours Design versenyt, a 2005-ös Frankfurti Autószalonra pedig el is készült a tanulmány. Valahogy így képzelte el akkoriban a Peugeot a könnyed, környezetbarát városi közlekedést. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A közlemény szerint Palkovics László a Deutsche Wirtschaftsclub (DWC) február 7-i rendezvényén, Debrecenben tartott előadásában beszélt többek között az autóipart is meghatározó zöldenergiáról, az autóipar jelenlegi nemzetközi trendjeiről és hazai helyzetéről. Az autóipar jövőjével kapcsolatban a professzor úgy véli, hogy Magyarország nyertese lett annak, hogy az autóipar új technológiai átállására időben fordított figyelmet, a hagyományos technológiák terén pedig jelentős szerepvállalással bír, hiszen mindezek együttes egyvelege lesz a jövő. Fotó: Facebook/Szijjártó Péter A professzor hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fő energiapolitikai célkitűzések ugyanazok, mint az elmúlt években, azzal, hogy a napjainkra kialakult helyzetben a hangsúly eltolódott az energiaszuverenitásra és a megfizethetőségre. A zöldenergia előállításával és tárolásával összefüggésben kiemelte: "időben léptünk, és most az elsők között állunk". A zöldenergia előállításának és újrahasznosításának biztonságosnak kell lennie, a kormány dolgozik azon, hogy az előírások olyanok legyenek, mint Németországban - jelentette ki Palkovics László. Kiemelte továbbá, hogy a kormány - több más zöldenergia-fejlesztést ösztönző program indítása mellett - támogatja a korábbi buszoknál környezetkímélőbb zöldjárművek vásárlását, valamint a járműveket üzemszerűen használó, hidrogénhajtású teherautó, kamion beszerzését tervező vállalkozásokat. A zöldenergia tárolását, valamint a közúti- és vasúti közlekedés zöldenergia-átállását érintően összesen több mint 20 ajánlást fogalmazott meg az Energia21 korábban - jelentette ki Palkovics László, aki a kezdeményezés egyik alapítója. Az Energia21 Kezdeményezés a közelmúltban indult el közéleti, tudományos és gazdasági szakemberek részvételével, azzal a céllal, hogy Magyarország zöldátállását segítse. Az E21 tudományos, szakmai és civil rendezvényeket, többek között országos zöldenergia-roadshow-t is indított, hogy tudatosítsa, népszerűsítse és előmozdítsa a zöldátállást. MTI

2024. február 10-én (szombaton) 10:00 órától a Műegyetem „Q” épületének aulájában rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) autonóm robotversenyét, a sajtónyilvános RobonAUT döntőt. A 15. alkalommal életre hívott mérnökhallgatói viadal a BME VIK féléves tantárgyának megkoronázása: a diákok féléves munkájának utolsó felvonása, amikor a csapatok által megtervezett és megépített robotautók különböző versenyszámokban mérik össze tudásukat. Fotó: RobonAUT A kurzus elvégzésére javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akiknek a félév során meghatározott szempontok mentén, adott alkatrészek és eszközök felhasználásával kell elkészíteniük egy szenzorokkal ellátott, önállóan működő (autonóm) versenyautó robotját. A fejlesztési folyamatról a félév során már több kvalifikációs körben is beszámoltak a fiatalok, akik ezeken megfeleltek, elnyerték a jogot, hogy február 10-én a rádiós startkapuhoz álljanak. Az idei fináléban teljesíteni kell az ügyességi pályát: az előre ismert labirintusban az autóknak fel kell fedezniük minél többet a 17 rádiós kapuból, a lehető leggyorsabban bejárni a pályát, miközben elkerülik az ütközést a pályán mozgó kalóz robottal, és elhárítják egy „zsilippel” a pályát elárasztó „árvizet”. A gyorsasági pálya lényege, hogy az autó minél gyorsabb köridőt érjen el egy önmagába záródó vezetővonal mentén. Ebben a futamban plusz pontot érhet a safety car követése, illetve az előzési manőver. A robotok ügyességén túl a versenyben számít majd a „külcsín” is: az esztétika, az ötletesség és a látvány plusz pontokat hozhat majd a finalista hallgatói csapatoknak. A február 10-i esemény egy izgalmas tudományos ismeretterjesztő (családi) program lesz, ahová minden érdeklődőt várnak. A 2024-es döntő teaser videója az alábbi YouTube-linken tekinthető meg. Aktualitások a RobonAUT honlapján, illetve Facebookon és a közösségi médiában létrehozott esemény oldalán olvashatók. A BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár (Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék, BME VIK AUT) és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A műegyetemi kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A viadal alatt tilos bármilyen kommunikáció a robot és a külvilág között. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján (www.robonaut.hu). A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek. Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem