Gyorsforgalmi úton lehet autózni Sopron és Győr között

2020.12.16.
Az autóutat a szerződésben szereplő befejezési határidő előtt helyezik forgalomba, de kisebb munkálatok a padkák, védőkerítések mentén még előfordulhatnak. A közlemény idézi Schanda Tamást, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkárát, aki szerint a megfelelő közlekedési infrastruktúra elengedhetetlen a jól működő, eredményes gazdasághoz. A most elkészült több mint 51 kilométeres útszakasz a térségben élő családok biztonságos közlekedését és a helyi vállalatok sikerét szolgálja. Felidézte, hogy az elmúlt évek kiemelkedő eredményeinek köszönhetően a koronavírus-járvány miatt kisebb károkat szenvedett el Magyarország, mint a legtöbb európai ország, amely azt is bizonyítja, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően kell folytatni a munkát. - Éppen ezért nem adtuk fel az úthálózat bővítésére és korszerűsítésére vonatkozó terveinket sem - hangsúlyozta.  Fotó: MTI/Filep István Gyopáros Alpár, a Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Kapuvár és Csorna térségének fideszes országgyűlési képviselője az út népesség megtartó erejét emelte ki a közlemény szerint. Úgy vélte, azok az emberek, akik a Kapuvár és térségében lévő 17 kistelepülés valamelyikén élnek, az úttal időben közelebb kerülnek a megyei jogú városokhoz, amellyel helyben maradásra lehet ösztönözni őket. Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a város és térsége évtizedek óta várja, hogy összeköttetésbe kerüljön Győrrel egy négysávos úton, amellyel nemcsak gyorsabb lesz a közlekedés, hanem új gazdasági lehetőségek is megnyílhatnak. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere elmondta: az úttól turizmus- és gazdaságfejlesztést várnak. - Ez az út nem csak egy aszfalt csík, nekünk a fejlődés útját jelenti. A jövőbe vezet - fogalmazott. Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója az M85-ös út folytatásáról azt mondta, hogy a Sopron-kelet és Fertőrákos közötti 6,4 kilométeres szakaszon jelenleg a pályaszerkezetet építik. A Fertőrákos és a magyar-osztrák határ közötti szakaszon az épülő alagút bal oldali járatát novemberben elkezdték fejteni, a befejezési határidő 2024 június vége.  Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer. A szakaszon öt különszintű csomópontot építettek, valamint 21 felüljárót és 19 aluljárót. Babótnál komplex pihenőhelyet, Fertőszentmiklósnál egyszerű pihenőhelyet, míg Kópházánál egy időszakos üzemelésű tengelysúly- és össztömeg mérőállomással kombinált egyszerű pihenőhelyet alakítottak ki. Az 51 kilométer hosszú szakasz 2021. január 1-jétől lesz díjköteles. Az M85-ös autóút kivitelezése az enesei elkerülő szakasz építésével 2008-ban kezdődött, legutóbb a csornai elkerülő szakasz készült el, amelyet 2017 decemberében adtak át a forgalomnak.

Fekete szerda: három balesetben négy ember halt meg reggel óta

2020.12.16.
A rendelkezésre álló adatok szerint a 445-ös számú főút 5-ös kilométerénél 2020. december 16-án 9 óra 32 perckor egy személyautó és egy kamion  eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött. Az elsődleges adatok szerint a baleset következtében két személy meghalt.   Fotó: MTI/Donka Ferenc A helyszínelés idejére a rendőrök a főutat teljes szélességében lezárták. Kerülni a környező utakon lehet. Kérjük, hogy fokozott türelemmel közlekedjenek az érintett útszakaszon! A mai korábbi két halálos balesetről itt és itt olvashatnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Hyundai Tucson, Hyundai Hatvan

2020.12.16.
Galéria képek: 

"Házon belül" fejleszt akkumulátorokat a Peugeot

2020.12.16.
Az elektromos mobilitás elterjedése hozzájárulhat a közlekedés – és ezzel az egész gazdaság – ásványi üzemanyagoktól való függetlenítéséhez, a CO2-kibocsátás helyi és globális szinten való csökkentéséhez. Ezek a célok azonban csak úgy valósulhatnak meg, ha az elektromos hajtáslánc komponenseinek (a villanymotoroknak és az akkumulátoroknak) a gyártása és szállítása maga is minél csekélyebb szénlábnyommal zajlik.    Jelenleg Kína a világ első számú akkumulátor-gyártója, a Peugeot testvérvállalatai azonban most fontos lépést tettek annak érdekében, hogy már középtávon jelentősen csökkenthessék az akkumulátorok szállításának idejét, költségeit és környezeti hatásait.   A Peugeot társvállalatai és a Total energetikai óriás kötelékébe tartozó Saft vállalat idén februárban engedélyezett együttműködésében ugyanis hamarosan megkezdődik az észak-franciaországi Douvrinben a vállalat akkumulátorgyártó üzemének az építése. A gyár 2023-tól a márka új generációs elektromos padlólemezére épülő típusokat – elsőként a Peugeot e-3008 szabadidőjárművet – láthatja el helyben készülő akkumulátorokkal. Ezeket az energiatároló egységeket kifejezetten a jelenlegi EMP2 platformon alapuló, vadonatúj eVMP padlólemezhez fejleszti és méretezi gyártójuk, az Automotive Cell Company (ACC) nevű vállalat.    A cég először délnyugat-Franciaországban, Nersac városában (a Saft jelenlegi gyártóbázisán) hozza létre azt a kísérleti gyártósort, amelyen kialakítják az új generációs akkumulátorok gyártástechnológiáját. Ezt fogják aztán a Douvrin-i üzemben alkalmazni 2023-tól; a gyártás kezdeti éves kapacitása 8 GWh lesz, amit rövid úton meg kíván háromszorozni a vállalat. A tervek szerint a moduláris eVMP padlólemezen 60-100 kWh kapacitású akkumulátorcsomagok kaphatnak helyet, ami azt jelenti, hogy évente nagyságrendileg 300 ezer darab villanyautóra elegendő akkumulátorcsomag készülhet itt.   Habár az ACC félig-meddig „házon belüli” beszállítónak tekinthető, ugyanolyan szigorú feltételeknek kell megfelelnie, mint a Peugeot-t és társmárkáit jelenleg kiszolgáló kínai (a BYD, vagy újabban a Great Wall hálózatába tartozó) akkumulátorgyártóknak.    – Ahhoz, hogy az eVMP padlólemezt elsőként alkalmazó Peugeot 3008 a Douvrinben készülő ACC akkumulátorokat alkalmazza, a teljesítmény és az árképzés terén egyaránt maximálisan versenyképesnek kell lennünk – árulta el a francia  L’Argus hírügynökségnek Yann Vincent, az ACC ügyvezető igazgatója.    Ami a teljesítményt illeti, a tervezett akkumulátorok méretezéstől függően 400-650 kilométeres hatótávolságot tesznek lehetővé, köszönhetően új vegyi összetételüknek. Noha ezek a lítium-ion akkumulátorok a klasszikus nikkel-mangán-kobalt katódokat alkalmazzák, csökkentett kobalt-tartalmuknak köszönhetően nem csak olcsóbbak lesznek, de energiasűrűségük és élettartamuk is nő. Az ACC új generációs akkumulátorai 2021-re kaphatják meg a hatósági engedélyeket, ezt követően kezdődhet meg a gyártás előkészítése.   A Douvrini gyártóüzem fontos szerepet játszik majd a Peugeot azon stratégiai célkitűzésében, hogy 2025-től minden modellcsaládját teljes mértékben villamosítsa. Ennek érdekében a vállalat 2018 áprilisában önálló e-mobilitási részleget hozott létre, majd 2019 elején, Párizs közelében megnyitotta elektromos hajtáslánc kompetencia-központját (CEP).    Itt összesen 32 millió eurós beruházással hoznak létre fejlesztési és tesztlaboratóriumokat. A CEP szorosan együttműködik azzal a szintén a francia főváros mellett működő, villanymotorok fejlesztésére, gyártására és értékesítésére szakosodott vegyesvállalattal, amelyet még 2018-ban alapított a Peugeot és a japán Nidec.    A mintegy 220 millió eurós beruházást megvalósító vegyesvállalat 900 ezer darabos tervezett éves gyártáskapacitásával hamarosan a világ legnagyobb villanymotor-gyártói közé emelkedhet.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Újabb halálos baleset, ezúttal az M5-ös autópályán

2020.12.16.
A baleset következtében egy 48 éves férfi a helyszínen elhunyt. Az autópálya Budapest felé vezető oldalát a rendőrök a helyszínelés és műszaki mentés idejére lezárják, melyet a munkálatok előrehaladtával szabadítanak majd fel.     Fotó: MTI/Mihádák Zoltán A forgalmat az 52-es kilométerszelvénynél Örkény térségében a 4607-es útra terelik. Kérjük fokozott óvatossággal és körültekintéssel közlekedjenek! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Drasztikus költségcsökkentő programot indít a Volkswagen csoport

2020.12.16.
A VW felügyelőbizottságának határozata szerint az állandó költségeket 5 százalékkal, a beszerzési költségeket 7 százalékkal csökkentik 2023-ig. A részleteket 2021 első negyedévében dolgozzák ki. A testület döntésével egyelőre lezárult a VW jövőjéről hónapok óta folytatott vita, amelynek főszereplői az autóipari változásokhoz illeszkedő újításokat sürgető vezérigazgató, Herbert Diess, és az átalakulástól a munkahelyeket féltő üzemi tanácsi vezető, Bernd Osterloh.   - A költségeket valamennyi márkánál és a világ összes régiójában csökkentik, az elektromobilitás és a digitalizáció területén elkezdett beruházásokat pedig a legnagyobb következetességgel folytatják tovább, hogy biztosítsák a VW "életképességét" - nyilatkozott Herbert Diess a hétfő késő este véget ért tanácskozásról kiadott közlemény szerint.   A hagyományos meghajtású járművek gyártásához képest kevesebb munkaerőt igénylő elektromobilitás további erősítése mellett kiálló cégvezető és a munkavállalói érdekeket képviselő üzemi tanácsi vezető törekvései közötti egyensúly jegyében Bernd Osterloh hozzátette, hogy a tervek közös megvalósításában mindenki "továbbra is támogatja a nyereségesség és a munkahelymegőrzés elvének egyenlőségét, és a munkavállalók képzésének fontosságát".   A vezérigazgatói tisztségbe a VW-t megrázó dízelbotrány után, 2018-ban kinevezett Herbert Diess azt is sürgette, hogy a vállalatcsoport átalakításához szükséges érdekérvényesítő képessége erősítésére hosszabbítsák meg 2023-ban lejáró megbízatását 2025-ig. Ezt végül nem érte el.   A VW legutóbb novemberben részletezte terveit, amelyek azt szolgálják, hogy a csoport hagyományos autóipari vállalkozásból az általuk digitális mobilitásnak nevezett terület világszerte vezető szereplője legyen. A 2025-ig kitekintő tervek szerint kutatás-fejlesztésre és az újítások bevezetésére 73 milliárd eurót fordítanak. A gyártásban és a gyártmányokban is egyre fontosabb digitalizációra 27 milliárd euró, az elektromobilitásra 35 milliárd jut, további 11 milliárd eurós ráfordítással pedig kifejlesztik a modellkínálatukban szereplő hagyományos meghajtású gyártmányok hibrid változatát.   A világszerte több mint 670 ezer embert foglalkoztató VW-hez a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda autómárka tartozik, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja. A társaság a legutóbbi, szeptemberrel záródott negyedévben 2,61 millió gyártmányt értékesített, ami 1,1 százalékos csökkenés éves szinten. Értékesítési árbevétele 3,4 százalékkal 59,36 milliárd euróra, adózás utáni eredménye 31 százalékkal 2,75 milliárd euróra csökkent.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Valódi sofőrt követ a Skoda önvezető rendszere

2020.12.16.
Ahogy mindenki az autóiparban, úgy a Skoda is igyekszik felvenni a tempót önvezetés tekintetében. Azonban a Skoda számára mindig fontos volt az is, hogy támogassa hazáját, így nem csoda, hogy az önvezetés tekintetében is igyekeztek hazai partnert keresni és úgy tűnik, hogy meg is találták a megfelelőt az Ostravai Technikai Egyetemben. Kezdésként kaptak két plug-in hibrid Skoda Superb iV-t, a projekt neve pedig Follow the Vehicle, és nem véletlenül. Terveik szerint a két módosított Superb úgy követi majd egymást, hogy míg az egyiket sofőr vezeti, addig a másik az önvezető rendszere segítségével követi az elöl haladó természetes személyt. Terveik szerint a technológia hasznos lehet a flotta vásárlók, autóbérlők és autómegosztó szolgáltatások számára is. A front autó állítja be a sebességet és az egyéb paramétereket, majd küldi el a kritikus adatokat a hátul haladó önvezető autó számára rádión keresztül. A hátul jövő autó 10 méter távolságban követi, és a Volkswagen Golfból már ismerős Car2X funkció segítségével nem csak egymás között, de a forgalom infrastruktúrával is kommunikálhatnak. A két autó közötti adatközlés folyhat 4G, LTE vagy 5G mobilhálózaton keresztül is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Halálos baleset a 23-as főúton, feszítővágóval szabadítják ki az autóba szorult négy embert

2020.12.16.
A rendelkezésre álló adatok alapján 2020. december 16-án 5 óra 55 perckor a 23-as számú főútvonal 6-os kilométerszelvényében egy személygépkocsi a jobbra ívelő kanyarban kisodródott, és összeütközött a vele szemben haladó tehergépjárművel. A balesetben egy férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette, további három személy megsérült.   A baleset helyszínelése jelenleg teljes útlezárás mellett folyamatban van. A járműforgalmat a rendőrök Dorogpuszta-Újtelep irányába terelik.    Fotó: MTI/Komka Péter Korábban írtuk: A balesethez a bátonyterenyei és a pétervásárai hivatásos, valamint a bátonyterenyei önkéntes tűzoltók érkeztek ki, akik feszítővágó segítségével megkezdték a személyautóba szorult négy ember kiszabadítását. A mentők is a helyszínre érkeztek - az arra közlekedők fokozott figyelemmel vezessenek! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A négyhengeres i8, amiből sosem lett valóság

2020.12.15.
Noha külső adottságai és menettulajdonságai alapján se gondolnánk elsőre, de a BMW i8 csupán egy 1,5 literes, háromhengeres motort rejteget a villanymotorja mellé párosítva. Joggal fordult meg sokak fejében, hogy mi lett volna, ha a bajorok úgy döntenek, hogy valami komolyabb erőgéppel is megtámogatják a hajtásláncot. Azonban az Alpina csapata általában nem csak felteszi az égető kérdéseket, de meg is valósítja azokat. Így készülhetett el a saját i8 prototípusuk, amibe a BMW M135i 2,0 literes, négyhengeres turbómotorja került. A villanyhajtással párosítva egészen 462 lóerőre tornázták a rendszerteljesítményt. Azonban ennél tovább sosem mentek, és végül sosem árusították a bitang erős i8-ast. Andreas Bovensiepen, az Alpina vezére is elmesélte a BMW Blognak, hogy miért nem. Állítólag a fejlesztés során számtalan gondba ütköztek. Kezdésnek a hűtés jelentett kihívást. Nem elég, hogy a gyárinál nagyobb intercoolert szereltek be, de két extra hűtőre is szükségük volt az első lökhárítóban, hogy megfelelő hőmérsékleten tartsák az olajat és a váltót. Ráadásul az i8 gyári hatfokozatú automatája nem bírta a nyomatékot, szóval szintén az M135i nyolcfokozatú Aisinját szerelték be. Ez már elég ok volt arra, hogy vadiúj alvázat kelljen tervezniük, ami erősebb a gyárinál. Ezzel a lépéssel viszont 100 kilóval nehezebb lett az autó, ráadásul új töréstesztekre is szükség lett volna, hogy forgalomba helyezhessék. Persze a számtalan változásnak köszönhetően minden komputert át kellett kalibrálniuk, ami idő- és pénzigényes folyamatnak bizonyult. Szóval mindent összevetve úgy döntöttek, hogy nem éri meg a projekt, és nem viszik sorozatgyártásba a 462 lóerős i8-ast. Mindez egyébként szembemegy Bovensiepen korábbi nyilatkozatával, amiben a BMW-t hibáztatta a projekt meghiúsulásáért. Akkor azt állította, hogy a bajorok féltek, hogy a márka zöld hírnevét csorbítaná egy ilyen akció.

Dízel SUV-ot, csak így! – BMW X1 18d xDrive M Sport

2020.12.15.
Valljuk be, jogosan nem lelkesedett igazán drága barátom, amikor kijelentettem, hogy egy dízel szabadidő-autóval érkezem az autós találkozójára. Ekkor persze még nem tudta, hogy a BMW hazai csapatát olyan fából faragták, hogy egy 150 lóerős, 2,0 literes, négyhengeres gázolajos X1-ből is képesek valami elképesztően stílusosat faragni. Szóval nem kellett a második sorba állnom, és lassacskán csak előkerültek az érdeklődők is, akik elégedett hümmögéssel bólogattak. Először csak amiatt, hogy mennyire menő a hangulatvilágítás és a napfénytető, aztán azért, hogy milyen bitang erős a LED-es fényszóró, végül pedig rájöttünk, hogy a BMW még egy ekkora testet is mennyire szexire tud rajzolni. Persze ehhez kellett egy facelift, ahol végre dobták a két bamba ködlámpát, és valami sokkal igényesebbet rajzoltak helyette. No, meg a jó érzékkel bepipált M Sport csomag, ami egy perc alatt feledteti dízel mivoltát, és kellően vonzóvá teszi még az én autósportot kedvelő szememnek is az X1-et. Mélyfekete fényezésén csak úgy táncoltak a vonalai, a 19 colos M-es felniktől pedig határozottabb lett a kiállása. Teljesen disznó, ahogy hátul kifittyen a két króm kipufogóvég, a szélesre húzott légbeömlők pedig nem kérdeznek, szó nélkül húzódik le előle mindenki, főleg az autópályán, ahová született. Egy őszinte dízel ugyanis autópályán érzi jól magát, és bizony az X1 is magabiztosan suhan tulajdonképpen minden olyan tempónál, amit nem szégyellünk kimondani. Érdekes tanulsága volt egyébként a teszthétnek, hogy rávilágított, valójában mennyivel sportosabb lett az X2, és messze több van mögötte egy egyszerű kupésításnál. Na jó, mondjuk én az M35i változatot próbáltam, ami nyilván még hegyesebb, de alapvetően egy jóval laposabb mozgású, sportosabb autó, mint az X1, ami bizony dől a kanyarokban. Éppen ezért volt teljesen idegen élmény, amikor a Pilot Sport 4-ek betapadtak, és úgy tépték ki ezt a nagytestet a körforgalomból, hogy a mögöttem krúzolgató Type-R tulaj később odajött kezet fogni. No, nem mintha erre lenne az X1. Nem minden utazás gyorsasági szakasz. Ellenben egy teljes értékű városi terepjáró, ami valóban magasan ül és borzasztóan tágas. Egy ilyen családi szabadidő-autónál sokkal inkább érdemes értékelni a klasszikus értékeket, minthogy nagyon jól kilátni a hátsó ablakokon, és valóban hatalmas a hátsó láb- és fejtér, illetve az amögött rejtőző, puha anyagokkal borított csomagtér is. Mármint, hidd el, ezek ma már nem magától értetődő erények, de a BMW kis platformos autói megmaradtak a hagyományosabb, barátságosabb utastérnél, amit számomra sokkal könnyebb belakni, mint az érintőgombos, mindenhol digitális felületekkel teleszórt mai utastereket. Minden magától értetődően egyszerű, mégis logikus. Közel 1,7 tonnás tömege és az xDrive összkerékhajtás ellenére is megelégedett kb. 7,0 literes autópályás fogyasztással, ami még lejjebb nyomható városban. Mivel közös padlólemezen van a MINI crossovereivel, az X1-ben sincs középen a kormánytengely, ellenben bal kézzel könyökölve nagyszerűen vezethető. Itt valamiért a fék is darabos, nehezen adagolható volt, még lassítás közben is folyamatosan módosította a fékerőt. Igazából mindkét kellemetlen részlet megszokást igényel, de együtt lehet velük élni. Ahogy a dízelmotor járásával is, amit leginkább hidegen hallani csak, később a hangszigetelés miatt távol marad tőlünk a kerregés, illetve olyan hamar leállítja a start-stop, hogy lámpánál állva szinte sosem hallani. Igazából ez a 150 lóerő mindenre elég, úgyis inkább a nyomaték a fontos egy dízelnél, abból pedig akad 350 Nm-nyi, ráadásul higgadtan, késlekedés nélkül adja át ezt az erőt a kerekekre a 8-fokozatú automataváltó. Ráadásul mindenben érezni némi robusztusságot, az anyagot a gombok mögött. Nincs ez a fura érzetünk, mint ami manapság egyre többször, hogy egy erősebb nyomástól tönkre teszünk valamit, de legalábbis hamar el fogjuk rontani, ha nem figyelünk. Összességében egy kellemes élmény volt, és örülök, hogy hosszútávon, autópályán is vallathattam. Ez a konfiguráció, mármint az 18d xDrive M Sport, 13,8 millió forintról indít extrák nélkül a konfigurátor szerint. Ha én rendelném, egy percig sem gondolkoznék, hogy bepipáljam-e azt az M Sport csomagot.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója