Hidegfront, eső és viharos szél: ezt ígéri a hétvége időjárása, ami lehetetlenné teszi, hogy Szeged legnagyobb légiparádéját megtartsák – jelentették be a SZIA szervezői. Knezevics Viktor, a Szegedi Közlekedési Kft. igazgatója elmondta, „az utolsó pillanatig reménykedtünk abban, hogy kegyes lesz hozzánk az időjárás, mostanra azonban, nézve az előrejelzéseket és szakemberekkel is konzultálva kiderült, hogy figyelemmel a közönség és a pilóták biztonságára, kénytelenek vagyunk lemondani a légi attrakciót”. - Bízunk azonban abban, hogy a jövő évben ismét megkapja a SZIA a felszállási engedélyt és be tudjuk pótolni az idei elmaradt rendezvényt is – tette hozzá az igazgató. A jegyvisszaváltás menetéről a www.tixa.hu és a SZIA közösségi média felületein tájékoztatják a napokban a látogatókat. Korábban írtuk: A rendezvény kifejezetten polgári repülő hétvége, ahol a közönség jellemzően nem katonai gépeket, hanem olyan műrepülő pilóták produkcióit láthatja, akik nem viselnek egyenruhát. Szeptember 13-án és 14-én mások mellett olyan világhírű csapatokat láthat a közönség, mint a háromgépes romániai műrepülő formáció, az Aerobatic Yakers, a lengyel Flying Dragons csoport vagy a szlovákiai Retro Sky Team. Fotó forrása: airportal.hu A szegedi repülőtér látogatói találkozhatnak a világ első "repülő autójával", az AutoGyroval, de a hétvégén tartanak drónshow-t és ejtőernyős formaugró bemutatót is. Feltűnik az égen a cseh gyártmányú, sugárhajtású L-29 Delfin, az olasz turbóventilátoros katonai kiképző-repülőgép, a Jet Marchetti S-211, a szovjet tervezésű MI-2 szállító helikopter vagy az első generációs szovjet sugárhajtású vadászrepülőgép, a MIG-15 is. A világszerte ismert magyar műrepülő pilóták közül Szegedre készül Besenyei Péter, Vári Gyula, Hársfalvi Pál és Veres Zoltán. A tavalyi évet túlszárnyalva még nagyobb és látványosabb éjszakai show-val készülnek a rendezvény zárónapjára a szervezők, de napnyugta után már az első este is látványos elemekkel tűzdelt programmal várják a látogatókat. Megkezdődött Szegeden a 25. FAI Hőlégballon Világbajnokságot is, így a Szegedi Repülőtér két kimagasló eseménynek is otthont ad. Ezért a Szeged International Airshow programja és látogatható területe, a repülőtér észak-nyugati - a Maty-éri olimpiai központ felőli - oldalára került át, hogy a vendégek számára még egyszerűbb, kényelmesebb és biztonságosabb legyen a bemutatók és a ballonok megcsodálása - áll a közleményben. Jegyek és bérletek a tixa.hu oldalon vásárolhatók.  

Azt írták, hogy a munkálatok során mintegy harminc szakember, "egy 76 méter emelőmagasságú, 160 tonnás autódaru és sarunkként 18, összesen mintegy 10 ezer tonna megemelésére képes hidraulikus emelőrendszer dolgozott" azért, hogy az elmúlt 17 évben elhasználódott és most cserélt egyenként közel 10 tonnás szerkezeti elemeket a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban kiemeljék, majd pedig az újakat beillesszék. Fotó: MTI/Vasvári Tamás "A 2007-ben épült 1872 méter hosszú hídon ez volt az első sarucsere. Mindez előre tervezett munka volt, a híd biztonságos, jó állapotban van" - hangsúlyozta az MKIF Zrt. Az új saruk egyediek, rendelésre készültek Németországban - tették hozzá. A közlemény szerint a lezárás ideje alatt minden olyan beavatkozást is megcsináltak, amelyek egyébként forgalomkorlátozással járnak. Elvégezték a híd dilatációs elemeinek korrózióvédelmét a teljes keresztmetszetben, ahol szükséges volt aszfaltoztak és a padkát is helyreállították, meggyorsítva ezzel az M7-es autópálya szintrehozási munkálatait. Kijavították a szalagkorlátot és a fénytörő hálókat is. Emlékeztettek, hogy az évenkénti hídvizsgálatokból és a félévente tartandó hídszemlékből, valamint a tavaszi próbaemelések eredményéből derült ki, hogy a Kőröshegyi völgyhíd 38 sarujából (melyek egyenként 4500 tonna terhet tartanak, amikor a helyükön vannak), három már erősen elhasználódott, és cserélni kell azokat.  

Egy homokfutónál nagyobb, de egy rendes terepjárónál kisebb autó a nemrég piacra dobott Nomad 2-re épül, de a 2,3 literes négyhengeres turbófeltöltős benzinmotor helyett villanymotor hajtja. Az erőforrás 281 lóerős teljesítményt présel ki magából, ami nem kevés egy alig 900 kilogrammos négykerekűhöz, amelynek nincs ajtaja, és ülésből is csak kettő van, s talán pont ezért nagyon szemrevaló. Eme teljesítmény/tömeg aránynak köszönhetően az Ariel E-Nomad mindössze 3,4 másodperc alatt gyorsul fel közel százra. Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a robbanómotoros változatéval. Tömegcsökkentés gyanánt az Ariel viszonylag kis, 41 kWh-ás akkumulátort épített bele az elektromos buggyba, amely így egy töltéssel 240 kilométert tud megtenni, ami egyáltalán nem kevés egy ilyen, járhatatlan utakon közlekedő kisautó számára.

1994 óta minden évben összeállítják a Wards 10 Best Engines and Propulsion Systems (2020 előtt szimplán Wards 10 Best Engines) listát. A Wards AutoWorld magazin szerkesztői személyes tesztelés során, objektív és szubjektív szempontok alapján döntik el, hogy az adott időszakban melyik az a tíz hajtáslánc, amelyek az autóipar legjavát képviselik az adott időszakban. A tízes listán belül nincs rangsor, ahogy – más, hasonló szavazásokkal ellentétben – kategóriák sincsenek: a megmérettetés során minden erőforrás az összes többi ellen versenyez. A 2024-es szavazáson harmincnégy típus hajtáslánca felelt meg a kiírási feltételeknek; ezek között hat olyan is volt, amely címvédőként érkezett, mivel 2023-ban már bekerült a legjobb tíz közé. Bár a kiírás értelemszerűen nem tiltja az ismétlést (hiszen különben nem volna jogosult a részvételre korábbi nyertes hajtáslánc), a hajtáslánc-technológiák gyors tempójú fejlődése miatt ritkán fordul elő (de volt már rá példa hogy két egymást követő évben is a legjobbnak bizonyul ugyanaz az erőforrás. A Toyota idén négy hajtásláncával indult a szavazáson. A Prius Prime (Európában Prius Plug-in Hybrid) hálózatról tölthető hibrid egysége tavaly győzelmet aratott, új volt ellenben az előzetes listán a Toyota Camry összkerékhajtású full hibrid rendszere, a Toyota GR Corolla háromhengeres sportmotorja, valamint a Toyota Tacoma TRD Pro full hibrid hajtáslánca. Innovációs szempontból talán az utóbbi számít a legnagyobb dobásnak, hiszen a haszonjárművek körében máig nem elterjedt a hibrid hajtástechnológia. Az i-Force Max fantázianevű hajtáslánc a nyolcfokozatú automata sebességváltóba integrált, 48 lóerős villanymotort alkalmaz, ami a 2,4 literes turbómotorral társítva 331 lóerős rendszerteljesítményt biztosít. A Tacoma Hybrid végül lemaradt a Top 10-es listáról, felkerült viszont a két másik Toyota-újdonság. A 2023 végén teljes körűen megújult Toyota Camry 2,5 literes benzinmotorjához az összkerékhajtású kivitelben kettő villanymotor társul. A hátsó tengely kizárólag elektromos hajtást kapott, ami rövidebb reakcióidőt, gazdaságosabb üzemet és jobb helykihasználást eredményez. A rendszerteljesítmény 235 lóerő. A GR Corolla 1,6 literes, soros háromhengeres turbómotorja Észak-Amerikában valódi szenzáció, a világ más részein azonban már régi ismerősnek számít, hiszen ugyanez a kiélezett sportmotor hajtja a GR Yarist. A nagyobb GR Corollába, amely az új modellévtől immár automata sebességváltóval is kapható, valamelyest eltérő hangolással, 304 lóerős kivitelben szerelték bele a különleges motort, amely nem mellékesen a Toyota hidrogénüzemű belső égésű motortechnológiával folytatott kísérleteinek is a központi szereplője.  Az idei szavazáson a Toyota volt az egyetlen autógyártó, amely két, markánsan eltérő hajtásláncával is bekerült a Top 10 közé. A többi nyolc között egy kivételével kizárólag részben vagy teljesen villamosított erőforrások – négy full hibrid, egy plug-in hibrid és két tisztán elektromos konfiguráció –szerepeltek. A teljes lista megtalálható a WardsAuto weboldalá A Toyota az elmúlt harminc évben tizenegy alkalommal szerepelt a Wards 10 Best Engines listán. 2022-ben a Toyota Tundra 3.5 V6-os full hibrid hajtáslánca; 2021-ben a második generációs Toyota Mirai hidrogéntüzelőanyag-cellás rendszere; 2019-ben a Lexus UX250h soros négyhengeres benzinmotor köré épülő full hibrid hajtáslánca került fel a dicsőségfalra. 2018-ban a Toyota Camry előző kiadása nyert ugyanazzal a full hibrid konfigurációval, amivel az idei modell; 2016-ban és 2010-ben egyaránt a Prius 1,8 literes full hibrid hajtáslánca nyert. 2006 és 2009 között pedig négy éven át minden évben bekerült a legjobbak közé a Lexus IS350 hathengeres V-motorja. 2001-ben és 2004-ben az első, illetve második generációs Toyota Prius 1,5 literes hibrid rendszere győzte meg a zsűrit. 1998-ban és 1999-ben a Lexus LS 400-ból ismert 4.0 V8 1UZ-FE motort találták felülmúlhatatlannak. Sőt, ezt a blokkot ugyanúgy beválasztották a XX. század legjobb erőforrásai közé, mint a Toyota Celica 2,2 literes 5S-FE motorját.   Fotó: Toyota