2025-ben 10,9%-os piaci részesedést jelentő, 16.635 db új Toyota talált gazdára hazánkban, így a környezettudatos japán autómárka sorozatban harmadszor védte meg 2022-ben megszerzett piacvezető pozícióját. A Toyota Csoport prémium márkája, a Lexus 1.354 db új autót értékesített tavaly hazánkban, a világ elsőszámú autógyártójának magyarországi értékesítései így 2025-ben elérték a 17.989 darabot. A világ legnépszerűbb autómárkája, a részben vagy teljesen elektromos meghajtások széles kínálatával (lágy hibrid, öntöltő hibrid, plug-in hibrid, és akkumulátoros elektromos) a környezettudatos autózás teljes vertikumát lefedő Toyota immáron negyedik alkalommal bizonyult a magyar autóvásárlók kedvencének is, miután 2025-ben 16.635 db új autó értékesítésével megőrizte piacvezető pozícióját. A Toyota a személy- és kishaszongépjármű piacot külön-külön vizsgálva az előbbin 13.862 db új autó értékesítésével, 10,7%-os piaci részesedéssel, míg utóbbin 2.773 db új autó eladásával, 11,7%-os piaci részesedéssel bizonyult a második legkelendőbb márkának. 2025-ben a legkelendőbb Toyota modellek Magyarországon a márka eladásainak 18%-át kitevé Yaris Cross (2.930 db), a C-HR (2.421 db), a Corolla család (2.335 db), a Corolla Cross (1.846 db), a Yaris (1.169 db), a RAV4 (1.165 db), a Hilux (952 db), az Aygo X (703 db), a Proace City (701 db), a Proace Max (611 db) és a Camry (508 db) voltak. A Lexus kínálatának legkelendőbb tagja továbbra is a magyarországi értékesítések 40%-át kitevő NX volt (546 db), amit az RX (256 db), az LBX (255 db), az ES (92 db), az RZ (38 db) és az LM (37 db) követett. Mint arra László Richárd, a Toyota Central Europe – Hungary Kft. magyarországi országigazgatója és cégvezetője rámutat, 2025 a zöld autózás szinonimájának tekintett japán autómárka számára is komoly kihívásokat tartogatott hazánkban, amely elsősorban az ellátási nehézségekben öltött testet. A legnépszerűbb Toyota modellek közül a RAV4 és a Hilux is csak korlátozott darabszámban voltak elérhetők, ugyanakkor a márka sokszínű portfóliója sikeresen kompenzálta a kieső eladások jelentős részét. „2025 a teljes iparág számára új helyzetet hozott, hiszen tavaly léptek életbe a CAFE (Clean Air for Europe) minden korábbinál szigorúbb emissziós célértékei, amelyek tekintetében ugyan év közben kapott némi halasztást az ágazat (nem évente kell megfelelni a szabályoknak, hanem  2025-től 2027-ig terjedő időszakban, a flottaátlagok hároméves figyelembevételével lehet teljesíteni a kibocsátási limiteket), a Toyota  már tavaly is úgy igyekezett alakítani értékesítéseit, hogy megfeleljen az előirányzott kibocsátási korlátoknak. Mindeközben a versenyt tovább élezte európai piacokra újonnan belépő versenytársak érkezése, a Toyota ugyanakkor sikerrel őrizte meg pozícióját a környezetbarát megoldásokat kínáló multitechnológiás stratégiájának, az ügyfelek bizalmának és a kiemelkedő ügyfélelégedettséget biztosító magyarországi márkakereskedői hálózatnak köszönhetően”. – fogalmaz László Richárd. „Izgalmas helyzetet teremtett az is, hogy 2025-ben csupán egyetlen Toyota újdonság, a komoly modellfrissítésen átesett Corolla Cross érkezett meg a magyarországi márkakereskedésekbe, így a piacvezető pozíciót a meglévő, elképesztően erős, részben vagy teljesen elektromos meghajtásokra épülő személyautó és kishaszongépjármű portfoliónkkal tudtuk megtartani.  A 2026 közepéig érkező, 8 vadonatúj Toyota és 2 vadonatúj Lexus modellt felvonultató modelloffenzívánk ismeretében pedig - a továbbra is kompetitív piaci környezet ellenére-magabiztos bővülési várakozással tekintünk az idei évre.” – teszi hozzá az országigazgató. A Toyota és a Lexus egyébiránt még novemberben látványos, nagyszabású bemutató keretében, a Várkert Bazárban engedett bepillantást a sajtó képviselőinek és kiemelt flotta partnereinek az elképesztő modellinvázióba, amellyel a 2026 közepéig megjelenik a magyarországi újautópiacon.  Az idei év ugyanis kiemelten fontos újdonságok sorát hozza a két márka kínálatban, amelyek között: 1 kizárólag öntöltő hibrid elektromos (Aygo X) 1 öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos (RAV4) 1 lágy hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos (Hilux) 5 kizárólag akkumulátoros elektromos meghajtással elérhető (Urban Cruiser, C-HR+, bZ4X, bZ4X Touring, valamint egy egyelőre nem nevesített modell) Toyota modell 1 kizárólag akkumulátoros elektromos (RZ) 1 öntöltő hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos (ES) meghajtással elérhető Lexus modell kapott helyet. Külön izgalmas, hogy a környezettudatos japán autógyártó már eddig is kifejezetten impozáns, 6 Toyota (bZ4X, Proace City, Proace City Verso, Proace, Proace Verso, Proace Max és 2 Lexus (UX, RZ) modellből álló akkumulátoros elektromos kínálata az említett modellinvázió révén 12 akkumulátoros elektromos Toyotára és 3 akkumulátoros elektromos Lexusra bővül.  Ezt egészíti ki 3 plug-in hibrid elektromos (C-HR, Prius, RAV4), 12 öntöltő hibrid elektromos (Aygo X, Yaris, Yaris Van, Yaris Cross, C-HR, Corolla Hatachback, Corolla Sedan, Corolla Touring Sports, Corolla Cross, Corolla Van, RAV4, Camry) és 2 lágy hibrid elektromos (Hilux, Land Cruiser) Toyota, és 2 plug-in hibrid elektromos (NX, RX) és 6 öntöltő hibrid elektromos (LBX, UX, NX, RX, ES, LM) Lexus modell. „Ezzel a Toyota Csoport két, még 2021 végén tett fontos ígéretét is beváltotta: 2026-ra egyetlen olyan modell sem szerepel a kínálatában, amely ne volna elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos meghajtással, és 15 akkumulátoros elektromos modell szerepel majd európai kínálatában.” – mutat rá László Richárd. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A  kínai elektromosautó-gyártó közlése szerint 2025-ben 326 028 darab autót szállítottak ki, ami 46,9 százalékos éves növekedést és egyben új rekordot jelent. Az eseményen Li Bin, a Nio alapítója és vezérigazgatója ismertette a jövőbeli célokat. A vállalat évi 40-50 százalékos értékesítési növekedést kíván fenntartani, valamint 2030-ra több mint tízezer töltő- és akkumulátorcsere-állomást üzemeltetni. Jelenleg a Nio 3682 akkumulátorcsere-állomással és 4860 töltőponttal rendelkezik. Az ötödik generációs csereállomások építése 2026-ban indul, és legalább ezer új egység telepítését tervezik. Ezek kompatibilisek lesznek a Nio, Onvo és Firefly modellekkel. Li Bin jóslata szerint 2030-ra Kínában a tisztán elektromos autók aránya meghaladja a 80 százalékot, míg az újenergiás járművek (NEV) aránya eléri a 90 százalékot.  Li Bin a médiának nyilatkozva kiemelte, hogy az AI és mobilipar miatt emelkedő memóriachip-árak jelentős költségnyomást okoznak, bár ezt eddig nem hárították át az autók árára. A Nio együttműködési megállapodásokat írt alá a Chery, a JAC Motors és a Longsys Semiconductor vállalatokkal, hogy közös innovációs platformot hozzanak létre Anhui tartományban, elősegítve a technológiai megosztást és az iparági koordinációt. A Nio nemzetközi központja Sanghajban található, míg Hefei a gyártási bázis. A vállalat rendelkezik szoftverfejlesztő központtal Pekingben, elektromos hajtásrendszer-gyártással Nankingban, valamint energetikai részleggel Wuhanban. Németországban dizájn- és innovációs központokat működtet. A Nio nem tömegpiaci márkaként indult, hanem kifejezetten a prémium elektromos autók szegmensére fókuszál, versenytársai között a Tesla és a német luxusmárkák szerepelnek. Ez megkülönböztet például a BYD-től vagy a Geely-től, amelyek szélesebb, árérzékenyebb kínálattal dolgoznak. Egyik legnagyobb egyedi megoldása az akkumulátorcsere-állomások hálózata, amely lehetővé teszi, hogy az autósok percek alatt teljesen feltöltött akkumulátort kapjanak, ahelyett hogy kivárnák a hosszú töltési időt. A Nio Európában és más fejlett piacokon is jelen van, ahol prémium pozicionálással lép be, míg sok kínai gyártó inkább árversenyre épít.  

Las Vegasban a bajor prémiumgyártó bemutatja a mesterséges intelligenciával felvértezett, következő generációs BMW Intelligent Personal Assistant technológiát, amely a világon elsőként teszi autóban elérhetővé az Alexa+ technológiát – az ember és az autó közötti kommunikáció újabb jelentős előrelépéseként. Az élőbeszéd útján zajló, intuitív és intelligens interakció nem csupán a járműfunkciók működtetését teszi lehetővé, de az autón túlmutató információkhoz és tudásbázishoz is hozzáférést kínál. Az Amazon Alexa+ autóba integrálása egy jelentős ügyfélértéket hordozó technológiai ugrás. A BMW Intelligent Personal Assistant mesterséges intelligenciája az LLM technológia (Large Language Model) képében ölt testet, amely képes megérteni a beszélt nyelvet és saját válaszokat formálni. Németországban és az Egyesült Államokban e továbbfejlesztett technológia legkésőbb 2026 második felében megérkezik az utakra azon BMW modellekben, amelyek BMW 9.0 vagy BMW X operációs rendszert futtatnak. A 2026-os Szórakoztató Elektronikai Kiállításon a bajor prémiummárka a BMW X operációs rendszerben rejlő szórakoztató lehetőségeket is reflektorfénybe gurítja. A portfólió alkalmazások, videók és játékok végeláthatatlan tárházát kínálja. Az új BMW iX3 utasai a népszerű streaming-szolgáltató, a Disney+ tartalmai mellett a TiVo műszaki alapjaira épült videóalkalmazáshoz is hozzáférnek, az álló helyzetbe parkolt autó központi kijelzőjén híradók, élő események és streamelhető tartalmak folyamatosan bővülő palettájával. A BMW ConnectedDrive Store-ban hamarosan a YouTube Music alkalmazás is elérhetővé válik, most először – összesen több mint 85 zenés, szórakoztató, játékos, híradó és utazási alkalmazáshoz csatlakozva. Az új BMW iX3 fedélzetén az AirConsole játékplatform BMW 8.5 operációs rendszeren bemutatott, utastéri játékélménye is átélhető, olyan világhírű játékokkal, mint például az UNO Car Party! Újdonságként mutatkozik be az AirConsole palettáján a Mattel Hot Wheels: Xtreme Overdrive játéka, amely kizárólag a BMW ügyfelei számára válik elérhetővé. Az új BMW iX3 fedélzetén egyes játékok a hagyományos játékkonzolok Bluetooth kontrollereivel is vezérelhetők. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Az Európai Bizottság decemberre ígért jogszabálycsomagja új korszakot hozhat az „olcsó, kis, könnyű” európai villanyautók világában. A közlekedésbiztonsági szervezetek azonban figyelmeztetnek: nem lehet úgy teret adni a belépő szintű elektromos autóknak, hogy közben gyengüljenek a biztonsági előírások. A méret csökkenhet, az ár csökkenhet – az életvédelem azonban nem. Az Európai Bizottság december 10-én teszi közzé az úgynevezett Automotive Omnibus csomagot, amely több járműipari szabály frissítését tartalmazza, köztük olyan új kategóriák létrehozását is, amelyek a kisebb, könnyebb, városi elektromos autók fejlesztését ösztönöznék. Ennek hátterében egyértelmű cél húzódik: a belépő szintű elektromos autók ma túlságosan drágák, miközben a kínai importmodell-ek egyre nagyobb teret nyernek Európában. Az Automotive Omnibus (Autóipari Omnibus Csomag) az Európai Bizottság 2025 decemberére tervezett átfogó jogszabálycsomagja, amely egyszerre módosít több különálló autóipari rendeletet és irányelvet. A „Omnibus” elnevezés arra utal, hogy a csomag különböző területek – így a biztonság, a környezetvédelem, a típusjóváhagyás, a gyártási szabályok és az elektromobilitási keretek – összehangolt, egyetlen keretben történő frissítését célozza. A csomag célja, hogy reagáljon az elektromos járművek gyors térnyerésére, az európai gyártók versenyképességi kihívásaira – különösen az egyre erősödő kínai importtal szemben –, valamint a változó városi mobilitási igényekre, amelyek egyre inkább a kisebb, könnyebb és elérhetőbb árú modellek felé terelik a fogyasztókat. Az Automotive Omnibus különlegessége, hogy új járműkategóriák – például az M1e vagy a lehetséges M0 – létrehozását is vizsgálja, miközben továbbra is hangsúlyt fektet a biztonsági és környezetvédelmi normák megőrzésére. A magyar piacon is megjelentek az újonnan belépő, gyorsan terjeszkedő márkák, ahogyan arról az Autószektoron mi is beszámoltunk: „6 hónap, 10 kereskedés – gyorsan bővül ez az új autómárka Magyarországon”. A november 28-án közzétett ETSC-álláspont támogatja az M1 kategórián belüli M1e alkategória létrehozását, legfeljebb 120 km/órás végsebességű, kisebb és könnyebb elektromos autókra fókuszálva. Ugyanakkor ellenzik az M0 kategória bevezetését, mivel annak hatásai ismeretlenek, és az erről szóló uniós elemzés sem készült el. A november 27-i közös levél, amelyet az ETSC, az ECF és a T&E jegyez, részletesen rögzíti, hogy az M1e kategória csak akkor támogatható, ha világos felső korlátok vonatkoznak a járművek tömegére, méretére, motorháztető-magasságára és végsebességére. A szerzők azt hangsúlyozzák, hogy csak a valóban kicsi, 1.5 tonna alatti, legfeljebb 120 km/órára képes autók férhetnek bele a kategóriába, és e műszaki keretek között is bőséges lehetőség marad a költségcsökkentésre. A levél egyértelművé teszi, hogy minden jelenleg kötelező biztonsági előírásnak változatlanul érvényesülnie kell. A GSR előírásai – így az automatikus vészfékrendszer, intelligens sebességasszisztens, sávtartás, gyalogosvédelmi rendszerek – nem veszthetnek jelentőségükből, és semmilyen új kategória nem vezethet ezek gyengítéséhez. A szervezetek figyelmeztetnek, hogy a gyengébb előírású járművek rosszabbul teljesítenének az Euro NCAP teszteken is. Az Autószektoron ezt mi is alátámasztottuk a „Régen szerettük, ma hűlt helye van az autókon” című cikkben, amely bemutatja, hogyan tűntek el egyes régi, kevésbé biztonságos megoldások. A GSR (General Safety Regulation, vagyis Általános Járműbiztonsági Rendelet) az EU egyik legfontosabb biztonsági előíráscsomagja, amely kötelezővé teszi az új autók számára az olyan életmentő technológiákat, mint az automatikus vészfékrendszer, az intelligens sebességasszisztens, a sávtartó és vezetőfigyelő rendszerek, a „fekete doboz” jellegű baleseti adatrögzítő, valamint a fejlett gyalogos- és kerékpárosvédelmi megoldások. A jelenleg hatályos GSR2 a modern aktív biztonság gerincét adja Európában, és az ETSC szerint sem az új kisautó-kategóriák, sem a megfizethetőségre hivatkozó iparági nyomás nem eredményezheti e szabályok gyengítését vagy befagyasztását. Az ACEA oldalán ez a szemléletes (angol nyelvű) ábra mutatja be az általános járműbiztonsági előírásokat (kép. ACEA) A levél kiemeli: Európa világszínvonalú biztonságtechnikai beszállítói ökoszisztémával rendelkezik. Egy túlságosan engedékeny kategória sértené az európai beszállítókat, és gyengítené versenyképességüket. Ezzel párhuzamosan a „built-in-Europe” koncepció (vagyis olyan jármű vagy technológia, amelyet Európában gyártanak, európai üzemekben, európai munkaerővel és európai beszállítói lánccal) fontos iparpolitikai eszköz lehet a helyi gyártás támogatására. A levél aláírói ETSC – European Transport Safety Council: az európai közlekedésbiztonság vezető szakmai szervezete. ECF – European Cyclists’ Federation: az európai kerékpáros közlekedés fejlesztésének első számú szakmai érdekképviselete. T&E – Transport & Environment: az Európai Unió meghatározó környezetvédelmi mobilitáspolitikai szervezete. A szeptemberi előzmények szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már ősszel felvetette a kis méretű, megfizethető elektromos autók támogatásának ötletét. A járműipar üdvözölte az elképzelést, sőt néhány vezető lazább szabályozást is javasolt. Az ETSC azonban arra figyelmeztetett, hogy az autók árának csökkentése nem történhet a biztonság rovására. A piacot ráadásul a globális vámhelyzet is alakítja. Az Autószektoron megjelent „Vámháború: biztató hírek érkezhetnek a brit autóipar számára?” című anyaga is mutatja, mennyire befolyásolják a nemzetközi folyamatok az európai autóipart. Összegzésként elmondható, hogy a decemberi jogszabálycsomag megmutatja, képes-e Európa egyszerre olcsó, kis méretű, városi elektromos autókat gyártani úgy, hogy közben nem enged a biztonsági előírásokból. Az ETSC, az ECF és a T&E üzenete egyértelmű: a kisautók lehetnek könnyűek és elérhető árúak, de egyetlen élet sem ér kevesebbet a szabályozás egyszerűsítésénél.   Források: ETSC közlemény, 2025.11.28.; ETSC–ECF–T&E közös levél, 2025.11.27. Nyitókép: ETSC