Szerző: Bánffi Tibor
Részlet az Autó motor 1934. évi 6. évfolyam 11. számából.
TIPPEK ÉS TANÁCSOK...
Nincsen kellemetlenebb, mint amikor sötétben kell valami országúti szerelést végezni. Hiába van kéznél a zseb villanylámpa, az embernek csak két keze van és ha egyikkel a villanylámpát tartja, úgy a másik kézzel nem igen képes elvégezni a szükséges szerelést, Nagyon jól beválik ez a könnyen elkészíthető villamos ujj lámpa, melyhez nem kell más, mint törpefoglalat meg hajlított rugózó fémlemez és egy darab drót. Elkészítéséhez és alkalmazásához magyarázat nem kell.
Ha sokat járunk nappal és keveset éjjel, úgy a dinamó túltölti az akkumulátort. Ha az akkumulátor teljesen fel van töltve, úgy a további töltésnél erős gázfejlődés lép fel, az akkumulátor forr. Ilyenkor a képződő gázok apró savcseppeket ragadnak magukkal, ami azért sem kívánatos, mert elrozsdásítják az akkumulátorral szomszédos fém részeket. Ha az akkumulátor fedél alá kevés üveggyapotot teszünk. helyesebben, lazán kitöltjük az akkumulátor fedelet üveg vattával, úgy az felszívja a savas cseppeket.
Sokan egyszerűen eldobják a szelepvezetőket, ha többszöri kiszerelés után már nem illeszkednek teljes szilárdsággal a hengerfejbe, pedig kár új szelepvezetőket venni. Egyszerűen krómoztassuk meg kívülről a szelepvezetőt. A krómréteg éppen elég vastag ahhoz, hogy a szelepvezető szilárdan álljon meg a hengerfejben.
Az akkumulátornak kellemetlen sajátossága, hogy kapcsai eloxidálódnak és úgy berozsdásodnak, hogy néha szinte lehetetlen lecsavarni az anyákat. Erőltetni nem lehet, mert az anyag ólom, ha erővel akarunk boldogulni, úgy gyakran lecsavarjuk, letörjük az egész ólomból készült csavart, aminek javítása költséges mulatság. Szellemes megoldást láttunk a minap, motorosunk egyszerűen két lapos fogót használt, az egyikkel megmarkolta az akkumulátor ólom sarkát, a másikkal - melyet előzőleg jól felmelegített-, az anyát lazította meg. A meleg szerszám átmelegíti az ólomból készült anyát, az kitágul és könnyen lecsavarható. Hogy máskor ne kelljen kínlódni, kenjük jól be az akkumulátor pólusát lehetőleg grafitos zsírral, ami az oxidálódást megakadályozza.
Még a legdrágább triplex pápaszemeknek is az a hibájuk, hogy gumiszalagjuk keskeny és ha néhány hónapi használat után megnyúlik, a pápaszem lötyögni kezd. Legjobb jó széles gumiszalagot felvarrni és a két szalag vég összefogásához olyan csatot használni, amilyet a szabó varr a mellényünk hátára. A szélesebb szalag jobban felfekszik és nem kell szorosra húzni a csatot, hogy a pápaszem ne lötyögjön.
A gumicsizma ma már mindennapos, csak kevesen tudják, hogyan kell viselni. A gumicsizmának ugyanis kellemetlen szokása, hogy lefelé csúszik és lötyög a motoros térdénél. Vannak, akik a csizma szárak füleit derékszíjukba fűzik, ez azonban kellemetlen megoldás, mert a derékszíjat nagyon szorosra kell meg húzni. Legjobb régi biciklitömlőt használni, rákapcsolni a csizma szárak füleit és a tömlőt úgy elhelyezni a nyakszirtünkön, mint a hogy azt a modern strandok víkendsellői szokták az úszó ruhának nevezett zsebkendővel. Aki nem akar bicikli tömlőt használni, az néhány fillérért gumiszalagot vehet, ami talán még jobb megoldás.
A nyári hőségben az ember bizony vékonyan öltözik fel, ha valahol az országúton ránk sötétedik, sóhajtozunk a jó meleg kabát után, melyet otthon hagytunk és melyre a hajnali órákban nagy szükségünk van. Könnyen segíthetünk magunkon, egyszerűen újságpapírból hajtogatott pajzsot lapítunk a mellényünk és a kabátunk alá. Ha így felvértezve felülünk a gépre, egy kicsit ropogunk, mint a friss kifli, de fázni alig fogunk.
Utóirat: ne dobjuk ki a pápaszemet, ha megnyúlik a gumi, a ruhánk alá hajtogassunk újságpapírt, magas szárú gumicsizmához használjunk biciklibelsőt...