A figyelmetlen járművezetés továbbra is az egyik legsúlyosabb közlekedésbiztonsági probléma: az Európai Bizottság legfrissebb becslése szerint Európában nagyjából minden negyedik közúti balesetben szerepet játszik. 2026 áprilisában több nemzetközi kampány és szakmai kezdeményezés is a figyelemelterelt vezetés veszélyeire hívta fel a figyelmet, és ennek kapcsán beszélgetett az Intertraffic szakmai magazin Stefan Heckkel, a kereskedelmi flottáknak biztonsági megoldásokat fejlesztő Nauto vezérigazgatójával, valamint Daniele Baldinóval, a rendszert használó Auto Fleet Control vezetőjével.
A Nauto egy amerikai közlekedésbiztonsági technológiai vállalat, amely mesterséges intelligenciára és kamerás járműmegfigyelésre épülő rendszereket fejleszt elsősorban kereskedelmi flották számára. Megoldásaik a vezető viselkedését és a forgalmi környezetet egyaránt elemzik, így képesek felismerni a figyelemelterelést, a telefonhasználatot, a fáradtság jeleit vagy más kockázatos vezetői magatartásformákat. A rendszer célja nem elsősorban a sofőrök ellenőrzése, hanem a balesetek megelőzése, a biztonsági kockázatok csökkentése és a flották üzemeltetési költségeinek mérséklése. A vállalat technológiáját több százezer járműben alkalmazzák világszerte.
Az Auto Fleet Control hamburgi központú német flottamenedzsment-szolgáltató, amely vállalati gépjárműparkok üzemeltetésével, költségoptimalizálásával és közlekedésbiztonsági támogatásával foglalkozik. A cég különösen nagy hangsúlyt fektet a balesetmegelőzésre és a vezetői kockázatok csökkentésére, ezért vezette be a Nauto mesterséges intelligenciára épülő vezetőfigyelő rendszerét is. Az Intertraffic cikkében bemutatott tapasztalataik szerint a technológia bevezetése nemcsak műszaki, hanem szervezeti és adatvédelmi kihívásokat is jelentett, ugyanakkor hosszabb távon hozzájárult a biztonsági kultúra fejlesztéséhez és a baleseti kockázatok mérsékléséhez a kezelt flottákban.
A figyelemelterelődés nem új keletű fogalom, hiszen a rádió, az étkezés vagy a hátsó ülésen síró gyerek mindig is képes volt arra, hogy elvonja az autóvezető figyelmét. Heck szerint azonban a baleseti adatok egyértelmű emelkedést mutatnak attól kezdve, hogy az okostelefonok elterjedtek. Megfogalmazása szerint a digitális eszközöket kifejezetten arra tervezték, hogy elvonják a figyelmünket, és nehéz ellenállni nekik. Heck szerint az Egyesült Államokban tapasztalt növekedés a közúti közlekedési balesetben meghalt gyalogosok számában jelentős részben a figyelemeltereléshez köthető, de ez a baleseti statisztikákban sokszor nem jelenik meg egyértelmű okként.
A mesterséges intelligenciára épülő vezetőfigyelő rendszerek egyszerre elemzik a sofőr viselkedését és a forgalmi környezetet, hogy még a baleset előtt felismerjék a figyelemelterelés kockázatát. (Forrás: AI generált illusztráció)
Miért becsüljük alá, hogy mennyit nézünk félre?
A szakember szerint a vezetők többsége azt hiszi, hogy naponta csupán egyszer-kétszer, pár másodpercre kalandozik el a figyelme. A flották adatai viszont mást mutatnak: óránként akár hétszer is, és átlagosan három-négy másodpercre. Nem ritka a tizenöt-húsz másodperces kihagyás sem, ami autópályán több száz méter „vakon" megtett utat jelent. A haszongépjárműveknél a helyzet különösen összetett, mert a sofőrnek gyakran van céges és magántelefonja, sőt sok járműben még egy nagyobb kijelző is mutatja az úticélt, így egyszerre három forrás vonja el a figyelmét.
Heck szerint a mesterséges intelligencia mindkét oldalon jelen van: egyrészt épp a figyelmet elterelő alkalmazásokat teszi még csábítóbbá, másrészt segíthet is. A Nauto rendszere egyszerre figyeli az autón kívüli veszélyeket és a vezetőfülke belsejében zajló vezetői viselkedést. A kamera felismeri, ha a sofőr telefont tart a füléhez és nem az utat nézi, sőt azt is észreveszi, ha valaki elálmosodik.
Mit tud az MI, amit a régi rendszerek nem?
A vezető tekintetét követő technológia már közel két évtizede létezik. Míg a régebbi rendszerek infravörös fénnyel mérték, merre néz a sofőr, az újdonság az, hogy a mesterséges intelligencia tárgyakat is felismer: észleli a telefont, és azt is, mit csinál vele a vezető. Akkor is működik, ha a szem nem látszik, mert napszemüveg vagy sapka takarja, ilyenkor a testtartásból és a lehajtott fejből következtet. Ráadásul az egész helyzetet átlátja, így akár egy parkoló autó mögött eltűnő gyalogosra is „emlékszik", és tudja, hogy a veszély nem múlt el.
A finom figyelmeztetéstől a fékezésig
A Nauto megközelítésének lényege a fokozatosság. Ha a sofőr gyorsan hajt, de még nincs közvetlen veszély, a rendszer csak egy halk, nem zavaró hangjelzéssel figyelmeztet. A következő szint a barátságos, együttműködő hangú szóbeli figyelmeztetés, amely például azt javasolja, hogy a telefonáláshoz álljon félre. Heck szerint a pozitív hangnem nagyjából ötödével eredményesebb, mint a számonkérő. A legvégső lépés a tényleges beavatkozás, például a fékezés; Heck szerint a jövőben akár a kitérő manőverek támogatása is megjelenhet. A tapasztalt, évtizedek óta balesementesen vezető sofőrök ugyanis inkább kormányoznak, mint fékeznek, és a legtöbb helyzetben ez a biztonságosabb.
A hamburgi székhelyű Auto Fleet Controlnál nem a technológia, hanem két súlyos, sérüléssel járó baleset indította el a változást. Baldino elmondása szerint a korábbi, hagyományos nyomkövető eszközök nem hozták a várt javulást. A bevezetésnél a legnagyobb kihívást az adatvédelmi szabályok rendezése, valamint az üzemi tanács, illetve maguk a sofőrök bizalmának megnyerése jelentette. Kulcskérdés volt, hogy a vezető minden észlelt kockázatról elsőként értesüljön, még a főnöke előtt, így a rendszer nem megfigyelőeszközként, hanem egyfajta segítő társként működjön. A cég ezt a vállalat egészét megmozgató kampánnyal kommunikálta, és Baldino szerint az egész feladat olyan volt, „mintha menet közben építenénk a repülőt".
Miért érdekes mindez Magyarország számára? – szerkesztőségi kitekintés
A hazai haszongépjármű-flották és kisebb vállalkozások számára ez a megközelítés a közeljövőben válhat igazán fontossá, mivel az európai járműbiztonsági elvárások egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a vezető figyelmének fenntartására. Az Autószektor korábban részletesen bemutatta, hogyan lép ki a tesztpályáról a valós közútra a vezetőfigyelő és sebességfigyelő technológiák értékelése a Euro NCAP 2026: bukik a kamu biztonság című cikkben. A figyelem lankadásának kockázata az automatizált rendszereknél is megjelenik, erről szól a Level 2++: amikor az autó dönt, a felelősség mégis a sofőré összeállításunk, miközben az Az autó már vezet – de Európa nem látja, mi történik valójában cikkünk a vezetői reakcióidő veszélyes megnyúlására figyelmeztet. A hazai flottaüzemeltetők számára ezek a fejlesztések nemcsak emberéleteket menthetnek, hanem a baleseti kárt és a kieső munkaidőt is csökkenthetik.
Heck szerint a városi infrastruktúra fejlesztése drága és lassú, egy teljes úthálózat korszerűsítése évtizedekbe telik. A járműállomány ezzel szemben átlagosan tizenkét év alatt cserélődik le, így olcsóbb és gyorsabb az autókba építeni a biztonsági technológiát. Heck szerint a következő években a mesterséges intelligencia alapú járműbiztonsági rendszerek elterjedésében Európa lehet az egyik meghatározó szereplő, részben az Euro NCAP egyre szigorúbb elvárásainak köszönhetően.
Fogalomtár
Euro NCAP (European New Car Assessment Programme): független európai szervezet, amely az új autók biztonságát teszteli és csillagokkal minősíti.
Vezetőfigyelő rendszer: a sofőr tekintetét, fejtartását és kézmozdulatait elemző technológia, amely figyelmeztet, ha a vezető figyelme elkalandozik.
Forrás: Intertraffic – Driver distraction: a graduated intervention (intertraffic.com), az Európai Bizottság baleseti becslései alapján. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.