Moszkváé a világ legnagyobb car-sharing flottája

2020.01.24.
Az Autostat adatai szerint a flotta mérete gyakorlatilag megkétszereződött tavaly. Ennek eredményeként a világ metropoliszai közül Moszkváé lett a legnagyobb autómegosztó hálózat.   Eddig Tokió mondhatta magáénak a legtöbb car-sharing rendszerben működő járművet: a japán fővárosban érte el először a 20 ezret a szolgáltatásban részt vevő autók száma. Moszkva mellett Peking és Sanghaj az a két város, ahol a legnagyobb ütemben bővül az autómegosztó szolgáltatás. A két kínai nagyvárosban már több mint 20-20 ezer ilyen jármű közlekedik. A Yandex Drive az orosz autómegosztó piac fő szereplője, amely a teljes car sharing flotta több mint felét birtokolja. mellette még a Delimobile és a BelkaCar az a két cég, amely felkerült a virtuális dobogóra.

47 millió eurós hitelt kap a Volán

2020.01.24.
47 millió euró összegű (mintegy 15,5 milliárd forint) hitelmegállapodást írt alá a Volán Buszpark Kft.-vel a regionális és városi járatokhoz szükséges biztonságosabb, kényelmesebb és környezetbarátabb buszok beszerzésére - közölte az Európai Bizottság pénteken. A tájékoztatás szerint a 47 millió euró az első részlete annak a 140 millió eurós hitelnek, amely lehetővé teszi, hogy a Volán - kereskedelmi bankoktól származó finanszírozást is igénybe véve - a buszflottája közel felét modernizálhassa. A hitel ezáltal hozzájárul Magyarország átállásához az energiahatékonyabb és alacsonyabb kibocsátású tömegközlekedésre, ugyanis a magyar vállalat buszflottájának korszerűsítésével 38 százalékkal csökkentheti szén-dioxid-kibocsátását. Azt közölték, hogy a Volán az elkövetkező négy évben 3200 új busszal bővítheti járműparkját, javítva ezzel a tömegközlekedés energiahatékonyságát, biztonságát és minőségét. A hitel révén 450 olyan autóbusz állhat majd forgalomba a belvárosi útvonalakon, amelyek alternatív üzemanyaggal működnek, ezáltal csökkentik a magyar városok légszennyezettségét. A flotta többi busza pedig a legújabb, EURO VI szabványnak megfelelő motorral lesz felszerelve. Magyarországon a települések kétharmadára a tömegközlekedési eszközök közül csak busszal lehet eljutni. 2018-ban a Volán 700 millió utast szállított az országban.

Erdélyből érkeztek autóbuszok a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe

2020.01.24.
Ikarus 256.50 A két jármű érkezése újabb lépése annak a folyamatnak, melynek során az elmúlt két évben már tíznél több egykori magyar gyártású autóbuszt mentett meg a Közlekedési Múzeum - közölte az intézmény pénteken az MTI-vel. "A most Csíkszeredából érkezett járművek korábban az erdélyi városok és falvak között menetrend szerinti forgalmat láttak el. A múzeum szakemberei tavaly nyáron térképezték fel a helyi üzemeltető járműparkját, és találták meg flottájában a valaha elkészült legnagyobb Csepel autóbuszt. Ez a busz jól jelképezi azt, hogy az Ikarus mellett is megannyi járműgyártó és járműipari beszállító működött eredményesen Magyarországon. A szintén Erdélyből a múzeum gyűjteményébe került másik autóbusz a székelyföldi közforgalmú buszközlekedés egyik legjellemzőbb típusa, egy Ikarus 256-os, azonban a magyar járművek már innen is sorra tűnnek el, így stratégiai fontosságú volt, hogy ezeket megmentsük az új Közlekedési Múzeum számára" - hangsúlyozta a buszok érkezése kapcsán Vitézy Dávid főigazgató. A múzeum közleménye szerint a most a gyűjteménybe került buszok a mindennapi forgalomban szállították utasaikat Erdélyben. A magyar gyártású járművek megmentése az utolsó pillanatban történt meg, hiszen ezek a buszokat már Erdélyben is sorra selejtezik az üzemeltetők. Csepel 258K A Közlekedési Múzeum a forradalom óta többségi magyar tulajdonban működő ITAS társaságtól szerezte be a járműveket, köztük az egyetlen példányban készült Csepel autóbuszt. Mint közölték, a buszokat felújítják és helyreállításuk után bemutatják a nagyközönségnek. Az Erdélyből a Közlekedési Múzeumba került Ikarus 256.50-es típusból 1974 és 2002 között több mint 23 000 darab készült a vállalat székesfehérvári üzemében. Ezek a buszok az évtizedek során négy kontinens huszonkét országba jutottak el; az Ikarus autóbusz típusokból Székelyföldön ez volt a legelterjedtebb. A most beszerzett darabot 1983-ban gyártották, majd a 19-es számú Volán Vállalat színeiben szállította az utasokat. A sokáig Győrben, illetve a Kisalföldön szolgált kocsit 1999-ben adták el Csíkszeredára, ahol 2019-ig vett részt a napi forgalomban. A másik most érkezett autóbusz egy Csepel 258K, amely külseje alapján nagyon hasonlít az Ikarus típusaira, ám a jármű fejlesztésében és gyártásában nem vett részt a mátyásföldi vagy a székesfehérvári üzem. Gyártását a Csepel Autógyár végezte, mivel ők is szerettek volna megjelenni az autóbusz piacon, a Csepel mindemellett fontos beszállítója is volt az Ikarusnak. A 258K típusjelű autóbuszt 1987-ben gyártották a Volánbusz Béke téri főműhelyében. A Volánbusz 1994-ig használta a Csepel autóbuszt, majd értékesítette. Ekkor került Erdélybe, ahol 2019 nyaráig Csíkszeredán és környékén látta el a napi utasforgalmat.

Hatalmasat bukott a világbajnok a Monte-Carlo-ralin

2020.01.24.
Tänak és Martin Järveoja balesete péntek délelőtt, a Saint-Clément – Freissinières gyorsaságin történt. Tänak az összetett negyedik helyén állt, mindössze 10 másodperccel lemaradva az első helyezett csapattársától, Thierry Neuville-től. A 20,68 km-es gyorsasági 9. kilométerénél történt a baleset, az észt kettős nagy sebességgel lesodródott az útról az árokba, ahol fáknak ütköztek és felborultak. Szerencsére a pilóta és a navigátor is saját erejéből képes volt kiszállni a roncsból, a csapat közlése szerint kórházba szállították őket kivizsgálásra.  
Címkék: 

2019-ben is a győri Audi volt a világ legnagyobb motorgyára

2020.01.24.
2009 március 10-én, az Audi AG ingolstadti éves sajtótájékoztatóján jelentette be a részt vevő magyar újságíróknak Thomas Faustmann, a győri Audi ügyvezetésének akkori elnöke, hogy 1,9 millió legyártott motorral az Audi Hungaria lett a világ legnagyobb motorgyára, megelőzve a Toyota Kamingóban levő gyárát. Tavaly 80 ezer elektromos motor készült Győrben. Azóta több ügyvezető is megfordult a győri gyár élén. Thomas Faustmannt előbb Peter Kössler váltotta. Őt Achim Heinfling követte, tavaly ősz óta pedig Alfons Dintner az ügyvezetés elnöke. Ami összeköti négy vezetőt, hogy valamennyien elmondhatják, a világ legnagyobb motorgyárának élén álltak, Győr elsőségét ugyanis nem tudták megtörni. Vagyis 12 éve büszkélkedhet az Audi Hungária a világelső jelzővel. Ehhez általában kétmillió közeli darabszámot kellett produkálni évente. Volt, amikor picivel felette, s olyan is, amikor picivel alatta volt a kétmilliónak. 2019-ben 1 968 742 motort gyártottak Győrben, köztük 1 370 316 benzinest, 508 059 dízelt, valamint 90 367 elektromos motort. Ha összevetjük a számokat a világelsőséget meghozó 2008-as évvel, akkor láthatjuk, hogy az arányok változnak. Tizenkét éve még az e-motorok mellett nulla állt, a dízelek pedig jóval nagyobb darabszámban készültek. A motorgyártás darabszámai 2019-ben részletesebb bontásban: a vállalat 99 789 háromhengeres- és 983 893 négyhengeres Otto-motort gyártott, köztük a 2,0 literes négyhengeres benzinmotort, amelyet az „Év Nemzetközi Motorjának“ választottak. Emellett az Audi Hungariánál 331 727 négyhengeres dízelmotor készült. A legendás öthengeres Otto-motorból az elmúlt évben 14 927 darabot gyártottak.  Audi RS Q3: Made in Hungary A hathengeres motorokból 267 105 Otto- és 168 996 dízel, továbbá 11 938 nyolc- és tízhengeres motor készült az Audi Hungariánál. 2018 óta a vállalat elektromos motorokat is gyárt, arányuk jelentősen nőtt az elmúlt évben. Összesen 90 367 e-motor készült Győrben 2019-ben, így összességében már százezer felett jár a villanymotorok győri gyártása. A 2019-es év nem csak az újabb világelsőség beállítását jelentette, hanem a járműgyártásban is csúcsot döntött. Soha ennyi személygépkocsi nem készült még a győri gyárban, mint tavaly. 2019-ben összesen 164 817 Audi-modell gördült le a gyártószalagról. Az Audi Q3 volt a legmagasabb darabszámban gyártott modell, amelyből 120 230 darab készült. Az Audi TT modellekből 11 791 Coupé-t és 3 208 Roadstert gyártott az Audi Hungaria. 2019-ben 7 302 Audi A3 Cabriolet hagyta el a gyártócsarnokot, valamint 6 986 A3 Limousine, amelyet március óta Ingolstadttal közösen gyárt a vállalat. Az Audi Q3 Sportback sorozatgyártását nyáron kezdte meg a vállalat, év végéig 15 300 darab készült a legújabb győri modellből. Alfons Dintner, az igazgatóság elnöke Nagyon büszke vagyok a vállalat teljesítményére, és ezúton is szeretnék ezért köszönetet mondani munkatársainknak. Ismét bebizonyítottuk, hogy az Audi Hungaria nagyszerű teljesítményre képes - “, mondta Alfons Dintner, az igazgatóság elnöke. - A digitalizáció, elektromobilitás és fenntarthatóság fémjelezte átalakulási folyamat számos kihívás elé állít minket. A jövőre vonatkozóan prioritásunk, hogy tovább növeljük termelékenységünket, amellyel erősítjük versenyképességünket. Ezzel a jövőben is biztos munkahelyeket tudunk nyújtani munkatársainknak – fogalmazott Alfons Dintner.

Lopott Opelt és Audit fogtak a rendőrök a határon

2020.01.24.
Egy román állampolgárságú férfi jelentkezett kilépésre 2020. január 23-án 13 óra körül egy autószállító tréler vezetőjeként a Nagylak Közúti Határátkelőhelyen. A rendőrök az ellenőrzés során megállapították, hogy a vontatmányon lévő Opel Insignia típusú gépjármű szerepel a Schengeni Információs Rendszerben, azt a német hatóságok körözik. Néhány órával később a Csanádpalota Autópálya-határátkelőhelyen akarta elhagyni az országot szintén egy román állampolgárságú férfi, az általa vezetett olasz honosságú Audi A6 típusú autóval. A rendőrök az ellenőrzés során megállapították, hogy a gépkocsi szerepel a körözési rendszerben, azt az olasz hatóságok keresik. A nyomozók a csaknem 10 millió forint összértékű járműveket lefoglalták.
Címkék: 

Rali-OB: Herczig Norbert fia is rajthoz áll az idei szezonban

2020.01.24.
A 44 éves pilóta és 17 esztendős fia az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában jelentette be, hogy három év ralikrosszozás és a tavaly megnyert magyar bajnoki cím után Herczig Patrik egy Ford Fiesta R2-es volánja mögött, Bán Viktor navigátorral vág neki az országos rali bajnokság idényének. "Az első évben az eredményesség egyáltalán nem számít, Patriknak az idén minden egyes gyorsasági szakasz és az összes versenyhétvége egyfajta teszt lesz, mert bele kell tanulnia ebbe a szakágba" - mondta Herczig Norbert, aki 2018 után tavaly is az Európa-bajnokságon (ERC) indult. "A 2019-es szezon előtt Volkswagen Polo GTI R5-ösre váltottunk, ez az autó az év végére forrta ki magát, és mi is nagyjából az idény végére ismertük ki teljesen" - értékelt Herczig, aki kiemelte: tavaly több új gyorsasági szakasszal és teljesen új helyszínekkel is találkoztak az év során, mostanra azonban - két szezon után - elegendő pályarutint szereztek ahhoz, hogy igazán gyorsak tudjanak lenni. "A részeredményeink ezzel együtt rendben voltak, hellyel-közzel elégedett vagyok az év végi összetett ötödik hellyel, ehhez hasonlót régóta nem ért el nemzetközi mezőnyben magyar ralis" - tette még hozzá Herczig. Hangsúlyozta, navigátorával, Ferencz Ramónnal és a csapat többi tagjával "nagyon sokat" dolgoztak az elmúlt idényben, de "mindig volt valamilyen apró hátráltató tényező", amely miatt nem tudták elérni azt az eredményt, amit szerettek volna. "Nagy rutinra tettünk szert az elmúlt két esztendőben, ezt az idén mindenképpen szeretnénk kamatoztatni" - jelentette ki Herczig Norbert.

Egy ház udvarára hajtott be az ittas kamionos

2020.01.24.
Bejelentés érkezett a rendőrségre 2020. január 23-án az esti órákban, mert egy pótkocsis tehergépkocsi a 65-ös főút 40-es kilométerszelvénye közelében – Tamási külterületén – ismeretlen okból letért az úttestről, a bal oldalon levő lakatlan ház kerítését átszakította, az ingatlan udvarára hajtott, és egy fának csapódott. A helyszíni intézkedések során kiderült, hogy a teherautó 63 éves soltvadkerti sofőrje ittas volt, és súlyosan meg is sérült a balesetben. A férfit kórházba szállították.
Címkék: 

Kelet-Közép-Európában javíthatják versenyképességüket az autógyártók

2020.01.24.
A tanácsadó cég közleményében kifejti: a szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az autóipari szoftverfejlesztések a következő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek, ami évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet. Az e területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják a versenyképességét.      Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője szerint a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt a mobilitási terület vezető szerepéért. A betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében. A McKinsey&Company tanulmányában rámutat: számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. A térségben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, míg Németországban 13,4 százaléka, vagyis jelentős tartalékok vannak még. Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb (6,6 millió) képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (8 millió), a munkaerőpiaci verseny viszont jóval kisebb, mivel kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek. A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén. A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, emellett jól fejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik. A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat és a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását - mutat rá a tanácsadó cég. A közlemény idézi Kadocsa Andrást, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetőjét, aki úgy véli, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna más, szintén innovatív szakterületek számára, ilyen például a gépgyártás, a robotika és a repülőgépipar. A tanácsadó cég szerint a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel.
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója