A légitársaság erősebb téli szezont tervez Pozsonyban, új járatot indítanak Torinóba is. O’Leary szerint a döntés hátterében az áll, hogy Bécs számukra túlságosan drága lett, részben az európai környezetvédelmi adók miatt. Hozzátette: Szlovákia kedvezményeket adott a díjakból, így Pozsony akár feleannyiba kerülhet számukra, mint a schwechat-i repülőtér. Emiatt a jövőben további járatokkal bővülhet a kínálatuk a pozsonyi reptéren. A Ryanair vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez a repülőtér infrastruktúráját is fejleszteni kell. Mint mondta, a 2027-es nyári menetrend lehetséges újdonságai között szerepel egy Pozsony–Prága járat is. A repülőtér vezérigazgatója, Dušan Novota elmondta: kedden vetették fel a Ryanairnek a prágai összeköttetés ötletét, amelyre a társaság pozitívan reagált. Szerinte a járatnak nagy potenciálja van, és akár már jövő nyáron, vagy még korábban, a téli szezonban is elindulhat. Hozzátette, hogy a Ryanair vagy a Wizz Air lehetne az ideális üzemeltető, mivel az ír társaságnak Prágában is vannak bázisrepülőgépei. Arról egyelőre nincs döntés, hogy az esetleges új járat állami támogatással működne-e – akárcsak a  

Stílusosan, Debrecenben gyártott BMW iX3-asokkal mentünk a BMW Magyarország vecsési központjától Debrecenbe, ráadásul pont azzal az autóval, amellyel megmásztam a Hargitát, és összesen több mint 2300 kiloméren át volt a társam. Kicsit bánt, hogy rögtön el is rontottam a 18,5 kilowattórás 100 kilométerenként fogyasztását (felvittem 19-re), de négy felnőttel, 130-as átlaggal, klímával, széllel szemben nincsenek csodák. Ugyanakkor kisebb csodaként éltem meg, hogy a gyár elnök-vezérigazgatója, a 30 éve béemvés Hans-Peter Kemser mennyire közvetlen a dolgozókkal, az újságírókkal, a pincérekkel, mennyire szenvedélyesen beszél a termékről, az autóról, amit ő maga is használ már hónapok óta. Amikor pedig a tájékoztató helyszíne mellett bepöfögött egy füstös Sprinter (külső karbantartó lehetett, mert bent amúgy minden autó villanyos, még a belső buszjárat is elektromos - német rendszámos - Ikarus, és sofőrje nem állította le rögtön a motort, szinte ugrott, hogy az anomáliát megszüntesse. Ezek után teljesen őszintének vélem azokat a gondolatokat, amelyeket a gyárlátogatás előtt velünk megosztott: „Büszkék vagyunk arra, hogy itt, Debrecenben vált valósággá a neue klasse (a BMW-k új generációja - a szerk.). Munkatársaink elkötelezettsége, elhivatottsága és szakértelme alapvető a siker szempontjából. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk az emberekre, a képzésre és a hosszú távú partnerségekre.” A teljesen radikális, iFactory-nak elnevezett, koncepció alapján felépített debreceni gyár a gyártás jövőjét képviseli: digitalizált, kiemelkedően hatékony, és felelős erőforrás-felhasználás jellemzi - tette hozzá a gyárvezető, miközben fejet hajtott a vállalat kolozsvári fejlesztőközpontjának szakemberei előtt is, akik szintén nagyban hozzájárultak, hogy a debreceni kocsi ilyen jó lett. Elmondta, hogy minden, ami ma a BMW-nél új fejlesztés és innováció, az mind itt van Debrecenben. Legyen szó digitális ikerről, a legmodernebb logisztikáról vagy a legszofisztikáltabb mérési módszerekről. Mi az iFactory? A BMW debreceni gyárának egységei egy teljesen integrált és digitálisan összekapcsolt rendszerben működnek, A gyárat már a kezdetektől a BMW virtuális gyárában tervezték és validálták, lehetővé téve, hogy minden gyártási folyamatot digitálisan szimuláljanak és optimalizáljanak még a fizikai megvalósítás előtt. Ez az úgynevezett „virtual first” megközelítés már az első naptól kezdve stabil és hatékony termelést biztosít, és az autógyártás egy új dimenzióját képviseli. A présüzem kulcsszerepet játszik a magas termelékenység elérésében a globális gyártási hálózatban alkalmazott, egységesített folyamatok és eszközök révén, lehetővé téve a rugalmasságot és az optimalizált kapacitáskihasználást. A karosszériaüzemben közel ezer robot (főként Fanuc és Kuka) működik együtt az egyelőre két műszakban teljesítő dolgozókkal. A festőüzem a hatékonyság és a fenntarthatóság terén az innováció egyik kulcsfontosságú hajtóereje. Kizárólag megújuló energiaforrásokból származó villamos energiával működik, jelentősen csökkentve ezáltal a szén-dioxid-kibocsátást, miközben fejlett energia-visszanyerő rendszereket, fotovoltaikus energiatermelést és hőtárolási megoldásokat is alkalmaz. Ennek eredményeként központi szerepet játszik a járműgyártás teljes kibocsátási lábnyomának jelentős csökkentésében. A nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelőüzeme a neue klasse integrált gyártási koncepciójának egyik meghatározó eleme - ez területileg a legnagyobb egység, és itt dolgoznak a legtöbben, mintegy ezerötszázan. A debreceni az első a BMW-csoport öt olyan gyára közül világszerte, amely helyben szereli össze a hatodik generációs nagyfeszültségű akkumulátorokat, a helyi gyártás helyi felhasználásra elvnek megfelelően. Ez rövid szállítási útvonalakat, a járműgyártással való szoros integrációt és magas ellátásbiztonságot garantál. A digitalizáció és a gyártósori minőségellenőrzés által támogatott intelligens gyártási folyamatok magas szintű stabilitást és folyamatos termékminőséget biztosítanak. Az akkumulátor-összeszerelés és a járműgyártás közvetlen összekapcsolásával a debreceni gyár új szintet képvisel a hatékonyság és az innováció terén az elektromos járművek gyártásában. Az üzemegységek között teljesen autonóm (önvezető) Still gyártmányú szállító szerelvények közlekednek. Nagyon mókás, ahogy dolgoznak, szerencsére találkoztunk velük. Az energiatárolóegység-gyártás 140 ezer négyzetméteren zajlik, a hengeres cellákat a szomszédos Eve Power és a város másik végén található, szintén kínai CATL szolgáltatja. A 95 ezer négyzetméteren elterülő végső összeszerelés során a teljesen digitalizált folyamatok kiemelkedő hatékonyságot és folyamatosan magas termékminőséget biztosítanak. Érzékelők, kamerák és mesterséges intelligencia teszi lehetővé az automatizált minőségellenőrzést és a valós idejű visszacsatolást a gyártósoron. Ezzel párhuzamosan maguk a járművek is a gyártási rendszer hálózatba kapcsolt elemeivé válnak, amelyek összekapcsolt intelligens eszközök hálózati környezetében adatokat generálnak és osztanak meg. A taktidő két perc, azaz ennyi idő alatt végeznek egy-egy folyamattal a szereldében a dolgozók. Az üzem logisztikai rendszere tovább növeli a hatékonyságot innovatív „ujjszerkezetes” kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy az alkatrészek akár 80 százaléka közvetlenül a gyártósor megfelelő szerelési pontjaira érkezzen, autonóm szállítórendszerekkel és teljes mértékben digitalizált adatintegrációval támogatva. Intelligens gyártás magas fokú digitalizációval A debreceni gyár innovatív technológiák széles körének alkalmazásával új mércét állít fel a fenntartható autógyártás terén a vállalatcsoport globális hálózatában. A BMW-csoport első olyan járműgyáraként, amely normál működés során teljes egészében megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát használ, a debreceni gyár fontos mérföldkő a fosszilis energiahordozóktól mentes gyártás felé vezető úton. Ebben kiemelt szerepet játszik a festőüzem, ahol az energiaigényes folyamatok során földgáz helyett villamos energiát használnak, jelentősen csökkentve ezáltal a kibocsátást. Emellett fejlett energia-visszanyerő rendszerek és hőtárolási megoldások is hozzájárulnak a hatékonyság további javításához. Láttuk kívülről is Magyarország legnagyobb és legforróbb jakuzziját, ahol 1800 köbméter 95 fokos tárolnak (130 MWh), hogy a hétvégi leállás után hétfőn legyen elegendő energia a munka indításához a festőüzem klíma- és szellőztetőrendszerének. A gyár területén található fotovoltaikus rendszer (ötven hektár) ugyancsak hozzájárul a megújulóenergia-ellátás biztosításához, valamint tovább mérsékli a gyár környezeti lábnyomát. Ezek az intézkedések mintaként szolgálnak a BMW-csoport többi gyára számára is, és Debrecent az erőforrás-hatékony, jövőorientált gyártás kiemelkedő példájává teszik a vállalatcsoporton belül. A napelemek között juhok legelnek, a méhlegelőn pedig méhek zümmegnek, a telepített miyawaki erdőnek szánt facsemeték körül pedig élénk madárricsaj jellemző. Az energia 25 százalékát a gyár magának megtermeli, a maradékot pedig külső forrásból, de tanusítvánnyal bizonyított zöld forrásból veszi. Az autók hatban százaléka vasúton, negyven százaléka pedig közúton hagyja el a gyárat. A fenntartható jövőt további új projektjek támogatják, hamarosan befejeződik a vákuumlepárlók telepítése a szennyvízkezeléshez, valamint az oldószer-újrahasznosítási program is hamarosan indul. A jövő gyártását emberek alakítják A BMW számára a gyártás jövője mindenekelőtt az emberekre és a tudásra épül. A debreceni gyár több mint 6500 négyzetméteres képzési központja a munkavállalókat, a szakképzésben részt vevő tanulókat és az egyetemi hallgatókat készíti fel a jövő autógyártására. A duális képzés és a gyakorlatorientált tanulási modellek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy már tanulmányaik során valós ipari tapasztalatokat szerezzenek, miközben hosszú távú karrierlehetőségek nyílnak meg számukra a vállalatnál. A „Talent Factory” kezdeményezés ezt tovább erősíti azzal, hogy a résztvevőket közvetlenül valós gyártási projektekbe vonja be. A képzés ezért nem támogató funkcióként, hanem a BMW-csoport üzleti modelljének szerves részeként jelenik meg, és közvetlenül hozzájárul a hosszú távú alkalmazkodáshoz és versenyképességhez. A BMW debreceni jelenlétének egyik legfontosabb pillére a Debreceni Egyetemmel kialakított, folyamatosan bővülő stratégiai partnerség. Ez az együttműködés összekapcsolja az ipari gyakorlatot és az egyetemi tudásbázist, hozzájárulva a jövő szakembereinek képzéséhez. BMW iX3 - új korszak A BMW iX3 sikerét jól mutatja, hogy alig hat hónap alatt több mint 50 ezer megrendelés érkezett európai vevőktől, és a modell nemzetközi elismerésekben is részesült. A neue klasse első modellje több rangos díjat is elnyert, köztük a „Világ Év Autója 2026-ban” és a „Világ Elektromos Járműve 2026-ban” elismeréseket, amelyeket autós szakújságírókból álló nemzetközi zsűri ítélt oda. Emellett a Debrecenben gyártott modellt a 2026-os „Év Magyar Autója” címet is elnyerte, ami tovább hangsúlyozza a régióhoz fűződő szoros kapcsolatát és kiemelkedő terméktulajdonságait. Kép és szöveg: B.Cs./BMW  

Igaz, hogy jelenleg minden szem a megosztóra sikerült Ferrari Luce-ra szegeződik, a Lancia bemutatta az utóbbi évek egyik legnagyobb - házon belüli - újításának számító 2026-os Gamma első fotóit. Az Olaszországban tervezett és gyártott modellt a Basilicata régióban található Melfi üzemben fogják gyártani, amely a Stellantis egyik legfejlettebb ipari telephelye.  Eközben az előszériás járművek közúti tesztelése már megkezdődött, ami annak a jele, hogy a projekt a nyár után várható kereskedelmi bemutató előtti utolsó fázisába lépett.  A Lancia szerint az új modell modern módon értelmezi újra a márka legfontosabb történelmi jegyeit, különös tekintettel az eleganciára, a kényelemre és a technológiai innovációra. A karosszéria egy fastback crossover sziluettet öltött, amely a hátrafelé keskenyedő tetővonalról és az útfelület megjelenését az aerodinamikai hatákonysággal egyensúlyba hozó arányairól ismerhető fel.  A modell alapját a Stellantis STLA Medium platformjára építi, amelyet a közepes és annál nagyobb elektromos járművek számára fejlesztettek ki.  A hivatalos méretek szerint a Gamma 4,67 méter hosszú, 1,89 méter széles és 1,66 méter magas - mely adatok az európai középkategóriás SUV-piac felső szegmensébe helyezi a modellt.  A Gamma széles hajtáslánc-választékkal lesz elérhető, beleértve mind a hibrid, mind a teljesen elektromos változatokat is. A belépő szintű opció egy 145 lóerős hibrid rendszer lesz, több mint 1000 km-es hatótávot garantálva. Emellett pedig számos elektromos konfiguráció is elérhető lesz, melyeket a teljesítmény és a hatótávolság iránti különböző igényeknek megfelelően terveztek.  Az alap elektromos válozat 230 lóerős lesz, és állítólag 540 km-es WLTP-hatótávot kínál, míg a 245 lóerős változat több, mint 740 km-t tud majd megtenni egyetlen feltöltéssel - laboratóriumi körülmények közt. A kínálat csúcsán egy 375 lóerős összkerékhajtású rendszer áll, amely akár 675 km-es hatótávot is biztosíthat.  A Lancia Gamma további műszaki és kereskedelmi részletei várhatóan a következő hónapokban, a Párizsi Autószalonnal egy időben kerülnek majd napvilágra, a rendelésfelvétel pedig a nyarat követően kezdődik. A projektben központi szerepet játszik - és ezt érdemes megismételni - a Melfi üzem, amelyet az új modell építésére választottak, hogy kihasználják az olasz gyártási szakértelmet, és megerősítsék a telephely fontosságát a Stellantis villamosítási stratégiájában.  Képek forrása: Lancia

III. Károly király 2026. május 13-án a Lordok Háza előtt mondta el a King's Speech néven ismert trónbeszédet, amelyben a kormány a következő parlamenti ülésszak teljes jogalkotási programját vázolta fel. A beszéd a közlekedési ágazat szempontjából szokatlanul sűrűre sikerült: az infrastruktúra, az utasjogok és a közlekedéstechnológia egyaránt önálló napirendi pontként szerepelt benne. A kormány összesen 37 törvényjavaslat beterjesztésére tett ígéretet. Brit közlekedési hangulatkép: vasút, közút és városi mobilitás egyetlen országos fejlesztési menetrend részeként. (Forrás: AI generált illusztráció) Miért éppen a király mondja ki a közlekedési terveket? Érdemes tisztázni a műfajt, mert ez adja a hír súlyát. A King's Speech formálisan az uralkodó beszéde, tartalmilag azonban a kormány programja: a miniszterek írják, a király pedig az állam legmagasabb ceremoniális szintjén, a parlament ünnepélyes megnyitóján olvassa fel. Vagyis amikor egy ország a közúti finanszírozás vagy a vasúti reform kérdését ebbe a beszédbe emeli, azzal egyúttal politikai rangsorba is teszi: a közlekedés az év egyik legnagyobb politikai eseményén, a legmagasabb szinten kap hangot. A brit közlekedéspolitika ebből a szempontból Európa egyik leglátványosabban tematizált rendszere. A közlekedési csomag egyik legfontosabb eleme a nagy infrastruktúra-fejlesztések új finanszírozási modellje. Ennek segítségével indulhatna el a Lower Thames Crossing, vagyis a Temze alatt tervezett új közúti átkelő megépítése. A beruházás célja, hogy tehermentesítse London térségének túlterhelt úthálózatát, és javítsa az összeköttetést Essex és Kent között. A törvénycsomag emellett a vasutat, a légi közlekedést és a személyszállítást is érinti. A brit vasúti reform célja az egyszerűbb, átláthatóbb irányítás. A légiközlekedésben a hatósági felügyelet erősödne, míg a taxik és más engedélyezett személyszállító járművek esetében országos nyilvántartást hoznának létre. Ez utóbbi elsősorban az utasbiztonságot szolgálná: könnyebben ellenőrizhetővé válna, hogy ki és milyen engedéllyel végez személyszállítást. Mit hiányol a közlekedéstechnológiai szektor? A technológiai napirenden két elem emelkedik ki: a feltörekvő technológiák tesztelését lehetővé tevő szabályozási „homokozók", valamint a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló, újraindított kiberbiztonsági jogszabály. Az Intelligent Transport Systems UK (ITS UK), a közlekedéstechnológiai iparág szakmai szövetsége nagyrészt pozitívan fogadta a bejelentéseket, és Max Sugarman, a szervezet vezérigazgatója szerint a javaslatokat üdvözölni fogja az ágazat. A szövetség ugyanakkor egy hiányosságra is felhívta a figyelmet: a beszédből kimaradt a közúti közlekedésbiztonsági stratégiához és az e-rollerek hosszú távú jogi keretéhez kapcsolódó jogalkotás. Sugarman szerint ezek továbbra is fontos területek, és „további egyértelműsítést várnánk a kormánytól a következő lépéseket illetően". Az ITS UK megfogalmazása óvatos: a szövetség nem bírálja a kormányt, csupán jelzi, hogy a korábban kitűzött közlekedésbiztonsági célokhoz vezető úton egyelőre nem látja a konkrét jogalkotási menetrendet. Miért fontos ez Magyarország számára? Szerkesztőségi szemszögből a brit példa több ponton is tanulságos a hazai olvasónak – különösen úgy, hogy itthon is jelentős politikai átrendeződés zajlott. Az első a finanszírozás kérdése: a RAB-modell olyan eszköz, amely a nagy közúti beruházások krónikus forráshiányára kínál választ, és a magyar infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is referenciaértékű lehet, valószínűleg leginkább a kiemelt, több évtizedes megtérülésű projekteknél. A második a közlekedésbiztonság: miközben a King's Speech ezen a téren épp nem hozott új jogszabályt, a brit kormány nem sokkal korábban épp egy ambiciózus stratégiát mutatott be, amelyről részletesen írtunk a Végre fékeznek: a britek nekimennek a közúti halálozásnak című cikkünkben, és amelynek számonkérhető céljai a hazai stratégiaalkotásnak is mércét adhatnak. A harmadik a technológia: a szabályozási homokozók logikája szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogy a mesterséges intelligencia ténylegesen beépül a városi közlekedésirányításba – erről szól a Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását? elemzésünk –, miközben a járművezetésre vonatkozó szabályok itthon is uniós keretben mozdulnak el, ahogyan azt az Új szabályokat vezet be az EU a B kategóriás jogosítványokkal kapcsolatban című írásunk bemutatja. A brit menetrend így nem önmagában érdekes, hanem mint mintázat: megmutatja, milyen prioritási sorrendben gondolkodik egy nagy európai gazdaság a közlekedésről akkor, amikor a saját törvényhozási idejét osztja be. A finanszírozás, a vasút és az utasbiztonság előrébb került; a közúti közlekedésbiztonsági és e-roller-szabályozás egyelőre legalábbis a következő körre maradt.   Fogalomtár King's Speech (trónbeszéd): a parlament ünnepélyes megnyitóján az uralkodó által felolvasott beszéd, amely a kormány jogalkotási programját tartalmazza. RAB-modell (Regulated Asset Base): szabályozott eszközalapú finanszírozási modell, amelyben magánbefektetők vesznek részt nagy infrastruktúra-projektek megvalósításában, a működést és a díjstruktúrát pedig független szabályozó felügyeli. A modell célja, hogy csökkentse az adófizetőkre háruló közvetlen terhet, miközben a felhasználói érdekeket szabályozott keret védi. ITS UK (Intelligent Transport Systems UK): a brit közlekedéstechnológiai iparág szakmai érdekképviseleti szövetsége.   Forrás: Traffic Technology Today – King's Speech sets out UK transport legislation agenda for new parliamentary session A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.