A világ egyik legzöldebb autógyártójaként a Geely nem csupán a részben vagy teljesen elektromos meghajtások vezető fejlesztőjeként vezeti az iparág átalaukását: a környezettudatosság egyik világszintű élharcosaként a vállalat a zöld szemléletet teljes ellátási láncába integrálta, és létrehozott egy intelligens gyártási ökoszisztémát, amely lefedi a zöld gyárakat, az újrahasznosítást és a fenntartható energiát. Az autógyártó már most 17 „Zöld Gyárral”, 11 „Zéró Hulladék Gyárral” és 5 „Zéró Szén-dioxid-kibocsátású Gyárral” rendelkezik világszerte, 6 gyárában pedig 100%-ban megújuló energiát használ. A Geely Holding úttörője a „teljes értékláncot lefedő zéró hulladék menedzsmentmodellnek, amelynek eredményeképp a Kínai Ipari és Informatikai Minisztérium és a Kínai Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium is Kína egyik első “zéró hulladék” vállalataként is ismerte el a világszerte immáron több mint 100 országban, köztük Magyarországon is jelenlévő autógyártót. Az energiafogyasztás optimalizálása és csökkentése érdekében a Geely Holding kifejlesztette az EMS 2.0 energiamenedzsment platformot, amely integrálja az IoT-t (Dolgok Internete) és a mesterséges intelligenciát az energiafelhasználás dinamikus figyelése és optimalizálása érdekében. Emellett a Geely felgyorsítja helyszíni integrált mikrohálózatok kiépítését, amelyek a szélenergiát, napenergiát és energiatárolást kombinálják, ezzel párhuazmosan pedig az ipari méretű újrahasznosítás egyik éllovasává vált. Az újrahasznosított acél és alumínium felhasználása mellett termékeiben a Geely járműkarosszériáinak újrahasznosíthatósági aránya elérte a 96,6%-ot. A zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és hulladékmentes gyakorlatok beépítésével a vállalat beszállítói minősítési rendszerébe – amely jelenleg 481 beszállítót és 2488 alkatrésztípust fed le – a Geely több mint 18 000 tonna hulladék csökkentését érte el.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Néhány hét alatt látványosan felgyorsult a Tesla Full Self-Driving, vagyis FSD európai története. Miután a holland típusjóváhagyó hatóság, az RDW a múlt hónapban ideiglenes jóváhagyást adott a rendszerre, több tagállam is lépni kezdett. Litvánia és Észtország már elismerte a holland döntést, Belgiumban tesztprogram indult, Görögország pedig törvényjavaslattal gyorsítaná a rendszer közúti engedélyezését. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, vagyis az ETSC aggályosnak tartja ezt a tempót, és arra szólítja fel az uniós tagállamokat, hogy elővigyázatosan járjanak el. A szervezet szerint a vezetéstámogató rendszerek napirendre kerülnek az Európai Bizottság gépjárműügyi munkacsoportjának következő ülésén, ahol az ETSC ismertetni kívánja biztonsági aggályait. A fejlett vezetéstámogató rendszerek működése továbbra sem váltja ki a sofőr folyamatos figyelmét és felelősségét. (Forrás: AI generált illusztráció) Mely országok adtak már engedélyt a Tesla FSD-nek? A sort Litvánia nyitotta: az ETSC szerint ez volt az első uniós tagállam, amely elismerte az RDW jóváhagyását, így a litván Tesla-tulajdonosok már hozzáférhetnek a rendszerhez. Észtország 2026. május 29-én követte a litván döntést. Belgiumban Annick De Ridder flamand mobilitási miniszter a hónap elején egy nagyjából 5000 kilométeres tesztprogramot engedélyezett Flandriában, vagyis az ország északi régiójában. Görögország esetében egyelőre nem kész engedélyről, hanem jogalkotási szándékról van szó: a Reuters értesülése szerint a görög közlekedési minisztérium május 20-án jelentette be, hogy törvényjavaslatot terjeszt elő az FSD görögországi engedélyezésére, szintén a holland RDW-tanúsítvány elismerésén keresztül. A görög és belga lépés tehát jelenleg nem azonos a litván és észt engedélyezéssel: Belgiumban tesztprogramról, Görögországban előkészített törvényjavaslatról van szó. Miért aggódik az ETSC? Az ETSC korábban részletesen ismertette biztonsági aggályait a Tesla FSD európai bevezetésével kapcsolatban. Ezek középpontjában az úgynevezett emberi tényezőből fakadó kockázatok állnak: különösen az, hogy a vezetők túlzottan ráhagyatkozhatnak egy olyan rendszerre, amely a neve ellenére továbbra is aktív vezetői felügyeletet igényel. A szervezet emellett eljárási aggályokat is megfogalmazott. Bírálta például az Európai Bizottság gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottságának (TCMV) a zárt ajtók mögötti működését. Az ETSC szerint az ilyen rendszerek engedélyezése nem pusztán technológiai kérdés, hanem közlekedésbiztonsági és átláthatósági ügy is. Mit állapított meg a Reuters vizsgálata? A képet tovább árnyalja a Reuters május 28-án közölt oknyomozó anyaga, amely új kérdéseket vetett fel a Tesla biztonsági állításaival kapcsolatban. A Reuters szerint a Tesla által az Egyesült Államokban közzétett, az amerikai FSD-termékre vonatkozó biztonsági statisztikák hibás módszertanon alapulnak, amely kedvezőbb képet mutathat a rendszer teljesítményéről. A megkérdezett tizenegy független kutatóból tíz úgy vélte, hogy a közölt statisztikák inkább félrevezető marketingnek minősülnek, semmint komoly biztonsági elemzésnek. Fontos azonban a pontosítás, amelyet maga az ETSC is kiemel: az RDW által uniós használatra jóváhagyott FSD-változat nem azonos a Reuters-vizsgálat tárgyát képező amerikai termékkel. Ezért a Reuters megállapításai nem vonatkoznak közvetlenül az európai verzióra, de a Tesla biztonsági kommunikációjával kapcsolatban így is fontos kérdéseket vetnek fel. Miért fontos ez Magyarország számára? A kérdés Magyarország szempontjából sem pusztán elméleti. A mostani eset azt mutatja, hogy a holland RDW-döntésre más tagállamok is hivatkozási alapként tekinthetnek. Ha az uniós engedélyezési gyakorlat ebbe az irányba mozdul, a hazai szabályozónak is állást kell majd foglalnia arról, milyen feltételekkel jelenhetnek meg a hasonló vezetéstámogató rendszerek a magyar utakon. Magyarország az autonóm és automatizált járműtechnológiák területén eddig inkább fokozatos, tesztelésre és szabályozott fejlesztésre épülő megközelítést követett. Ennek hátteréről korábban részletesen írtunk, amikor bemutattuk, hogy hazai fejlesztők hogyan dolgoznak az önvezetés magyarországi feltételein, többek között az M1–M7 autópálya budaörsi tesztszakaszán. Az európai felügyeleti hézag tágabb összefüggéseit pedig abban az elemzésben jártuk körül, amely szerint az autó már vezet, de Európa nem látja, mi történik valójában – ez mutatta be a Level 2++ rendszerek típusjóváhagyását lehetővé tévő uniós szabályozást és az adatok átláthatóságának hiányát. Az ETSC mostani figyelmeztetése abba a tágabb európai vitába illeszkedik, amely arról szól: mennyire lehet gyorsan piacra engedni olyan rendszereket, amelyek technológiailag egyre többet tudnak, de továbbra is az emberi vezető aktív felügyeletére építenek. Ezt a folyamatot korábban úgy foglaltuk össze, hogy a biztonsági aranykor után dereguláció jöhet az EU közlekedésbiztonságában, és ebben a vitában a független vizsgálati szerv hiánya az egyik kulcskérdés. A holland jóváhagyás tehát precedensértékűvé válhat. Litvánia és Észtország már erre hivatkozva lépett, Belgium és Görögország pedig gyorsított úton haladna tovább. Az ETSC üzenete ezzel szemben az óvatosság: a szervezet nem a technológia betiltását kéri, hanem azt, hogy a tagállamok ne fussanak előre a biztonsági és eljárási kérdések tisztázása nélkül.   Fogalomtár FSD / Full Self-Driving – a Tesla „teljes önvezetésként" kommunikált vezetéstámogató rendszere. Az ETSC megfogalmazása szerint továbbra is aktív vezetői felügyeletet igényel. RDW – holland típusjóváhagyó hatóság, amely ideiglenes jóváhagyást adott a Tesla FSD európai változatára. TCMV – az Európai Bizottság gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottsága, teljes nevén Technical Committee on Motor Vehicles. ETSC – European Transport Safety Council, magyarul Európai Közlekedésbiztonsági Tanács. Brüsszeli székhelyű, független közlekedésbiztonsági szervezet, amely uniós és nemzeti közlekedésbiztonsági döntéseket értékel és ajánlásokat fogalmaz meg.   Forrás: ETSC – Lithuania and Estonia authorise Tesla FSD with Belgium and Greece fast-tracking, 2026. május 29., A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Kevés mai japán autó rendelkezik olyan tiszteletet parancsoló megjelenéssel, mint a Toyota Land Cruiser 300-ason alapuló Lexus LX, és bár a képeken látható fekete, 700-as típusjelzésű példány ugyanúgy néz ki, mint bármelyik másik társa, valójában jelentős biztonsági fejlesztéseket rejt a lemezei alatt. A legnagyobb és legerősebb jelenlegi Lexus-modellt az a Miami Armored erősítette meg, amely a kanadai páncélozás-szakértővel, az Inkasszal áll szoros együttműködésben. Ketten együtt olyan erővel ruházták fel a hétszemélyes luxusterepjárót, hogy az már ellenáll a 7,62 mm-es lövedékeknek, például az AK-47-es golyóinak is. A Miami Armored a Lexus LX 700 kényelmét, kifinomultságát, dizájnját és megbízhatóságát megtartva CEN 1063 szintű BR6 szabványnak megfelelő páncélzatot biztosít ügyfeleinek, a teljes kapszulapáncélzat és alvázvédelem két darab DM51 kézigránát robbanásától is képes megvédeni az utasokat. A jármű utasterét, vagyis az ajtókat, a tetőt, a padlót, az oszlopokat és a tűzfalat minősített ballisztikus acél borítja. Ez egy ellenálló védőkapszulát hoz létre, amely kiküszöböli a gyenge pontokat, minden szögből védve az utasokat a nagy erejű puskatűztől és a robbanásoktól. Mivel közvetlenül a jármű vázába integrálják az acéllemezeket, azok kompromisszumok nélküli biztonságot nyújtanak magas kockázatú helyzetekben. A karosszériaelemeinek megerősítése mellett a Miami Armored többrétegű golyóálló üvegeket is beépít az ablakkeretekbe. Ezeket úgy tervezték, hogy ellenálljanak a nagy kaliberű lövedékek közvetlen találatainak, és közben megőrizzék az optimális láthatóságot és átlátszóságot. A gyári görbületi specifikációknak megfelelő ballisztikus üvegek a Lexus LX minden oldalán megtalálhatók, beleértve a szélvédőt, az oldalsó ablakokat és a hátsó ablakot is. Nem csak az utastér köré, hanem az üzemanyagtartályra és az akkumulátorra is páncéllemezeket szerelnek. Felismerték ugyanis, hogy nincs értelme páncélozott utascellának, ha néhány máshova irányzott puskalövés harcképtelenné teszi a Lexust. A jármű üzemanyagtartálya eleve precíziós lézerrel vágott acélból készül, úgy tervezték, hogy ellenálljon a lőszerek, a repeszek és a robbanási szilánkok behatolásának is. A megerősített burkolat minimalizálja az üzemanyag-szivárgás vagy -gyulladás kockázatát, jelentősen csökkentve a tűz vagy robbanás valószínűségét. Ez a rendszer biztosítja az üzemanyag-ellátás biztonságát, fenntartva a Lexus mozgásképességét nehéz körülmények között is. További fontos változtatás az integrált kihajtható ajtóval rendelkező páncélozott hátsó válaszfal, amely lehetővé teszi a védett hozzáférést az utastér és a csomagtartó között. Minden ajtót megerősített zsanérok tartanak, és a kerekeket is defektmentessé alakították. Tömör polikarbonát betétek erősítik a felnik szerkezetét, defekt esetén ezek biztosítják a jármű mozgásképességét. Korszerű defekttűrő rendszerének köszönhetően a Lexus LX-et a „defekt” után akár 50 km/h sebességgel és akár 50 km-es távolságig is tovább lehet vezetni, így az utasoknak lehetősége marad a veszélyzóna elhagyására. A kerékegységbe észrevétlenül integrált defektvédelem folyamatos mobilitást biztosít nagy nyomás alatt vagy akár nehéz terepen is. A külső karosszériapanelek közötti résekben egy ún. átfedő rendszer található, amely az Inkas szabadalma. Ennek lényege, hogy ballisztikus acélból készült túlnyúlásokkal erősítik meg az ajtók és a keretek találkozásánál található sérülékeny illesztéseket. Mivel az átfedő rendszer kiküszöböli a lövedékek potenciális bejutási pontjait, az ajtók szélei körül ugyanolyan biztonságot nyújt a karosszéria, mint a lemezeken. Egy további védelmi réteget kínál a Lexus vázszerkezetébe és az utastér általános kialakításába észrevétlenül integrált páncélozott átfedő rendszer, hogy megváltoztatná a terepjáró gyári megjelenését. Számos opcionális extrát is kínál a Miami Armored a páncélozott Lexus LX-hez, többek között éjjellátó kamerát, GPS-es nyomkövetőt, szirénát, hangosbeszélő-rendszert, átbeszélőt, LED-es villogó fényeket elöl és hátul, megerősített lökhárítókat, oxigénszűrőt, hűtőrendszer-, motortér- és kipufogórendszer-védelmet, menekülésre kialakított speciális tetőnyílást és egyéb taktikai elemeket. Kívánságra nem csak a vezetőoldali, hanem a többi ablakot is leengedhetővé teszik, és a matt fekete részleteiről felismerhető Blackout csomaggal is ellátják a karosszériát. Szerencsére a Miami Armored nem babrált az LX 700 öntöltő hibrid hajtásláncával. Ez azt jelenti, hogy megtartották a 3,5 literes, dupla turbófeltöltős V6-ost és a köré épülő fejlett hibrid rendszert a tízfokozatú automata váltóval és az állandó összkerékhajtással, felezővel együtt. A páncélozás után az eredetileg is 2,8 tonna körüli tömegű alvázas terepjáró bőven nehezebb lesz három tonnánál, de a 457 lóerős teljesítmény és a 790 Nm-es nyomaték garantálja, hogy még így is dinamikusan tudjon mozogni. A Miami Armored szerint sincs a páncélozás plusz súlya jelentős hatással az LX menetteljesítményeire, persze az eredetileg 6,4 másodpercig tartó 0-97 km/h-s gyorsulás biztosan romlik valamelyest, a 210 km/h-s (elektronikusan leszabályozott) végsebesség azonban tarthatónak tűnik. Vékonyabb pénztárcájú ügyfelek a 250-es Toyota Land Cruiser vagy a Toyota 4Runner páncélozását is megrendelhetik a cégtől. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Alfonso Rueda tartományi elnök tájékoztatása szerint az építkezés várhatóan 2027-ben indul, amelynek során több összekapcsolt telephelyet hoznak létre. As Pontesben lenne a fő logisztikai és ipari központ, Ferrolban végeznék az összeszerelést és a szállítást, továbbá itt kapnának helyet a kiegészítő iparágak is. Az üzem, amely évente 120 ezer elektromos gépjármű gyártására terveznek, 2028-ban kezdheti meg működését. A beruházás induló költségvetése 200 millió euró. Az új létesítmények több mint 2300 munkahelyet teremtenének a térségben. A galiciai autonóm kormány stratégiai ipari projektnek nyilvánította a beruházást, amely felgyorsítja az adminisztratív eljárásokat. A projekt megvalósulásához még meg kell szerezni a koncessziós engedélyeket a Ferrol külső kikötőjében kiválasztott telekre, valamint a spanyol központi kormánynak hivatalosan jóvá kell hagynia a beruházást, mivel európai unión kívüli, közvetlen külföldi beruházásról van szó. María Jesús Lorenzana, a régió gazdasági tanácsosa szerint a beruházó közép- és hosszú távú célja, hogy jelentős ipari és logisztikai központtá alakítsa a régiót. "Ez magában foglalná a fejlett gyártási technológiákat és kulcsfontosságú folyamatokat, valamint az alkatrészek nagy részének helyi gyártását, a kötelező Európai Uniós előírásoknak megfelelően, amelyek legalább 70 százalékos helyi gyártást írnak elő" - idézte a politikust az El Economista című spanyol gazdasági lap, hozzátéve, hogy az autógyártó az Európai Unió vámtarifái hatásainak enyhítésére törekszik a projekt révén. Az MG közleményében történelmi mérföldkőnek nevezte első európai elektromosjármű-gyárát. "A helyi gyártás és a kutatás-fejlesztés révén világelső technológiákat hoz Európába, támogatva az átmenetet a mobilitás fenntarthatóbb jövője felé, összhangban az EU 2035-ös nulla kibocsátási célkitűzéseivel" - érvelt a cég. Az MG 2025-ben több mint 300 ezer járművet helyezett forgalomba Európában, ebből 45 ezret Spanyolországban, amely 46 százalékos növekedést jelentett 2024-hez képest. A dél-európai országban a legkelendőbb kínai gyártmányú márkának számít, 2021 óta több mint 130 ezer átadott gépkocsival. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!